Brjanszki terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brjanszki terület (Брянская область)
Brjanszki terület címere
Brjanszki terület címere
Brjanszki terület zászlaja
Brjanszki terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Központi szövetségi körzet
Székhely Brjanszk
Járás 27
Városi körzet 7
Alapítás 1944. július 5.
Kormányzó Nyikolaj Vasziljevics Gyenyin
Rendszám 32
Népesség
Teljes népesség 1 346 500 fő (2005) +/-
Népsűrűség 38,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 34 900 km²
Elhelyezkedése
RussiaBryansk2007-01.png
Brjanszki terület (Oroszország)
Brjanszki terület
Brjanszki terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 57′, k. h. 33° 24′Koordináták: é. sz. 52° 57′, k. h. 33° 24′

A Brjanszki terület (oroszul: Брянская область) az Orosz Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt); a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az európai országrész nyugati vidékén fekszik; északon a Szmolenszki, keleten a Kalugai és az Orjoli, délen a Kurszki terület, valamint délen Ukrajna Csernyihivi és Szumi területe, nyugaton Fehéroroszország Mahiljovi és Homeli területe határolja. Közigazgatási központja Brjanszk.

Területe 34 900 km²; lakossága 1 346 500 fő (2005), népsűrűsége 38,6 fő/km².

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Kelet-európai síkság nyugati részén és a Közép-orosz hátság egy kisebb részén fekszik. A Gyeszna – Oka folyók erdőkkel borította vízválasztóját és a Gyeszna medencéjének középső szakaszát foglalja magában. Domborzatára az erősen tagolt eróziós síkság jellemző. Legmagasabb pontja 288 m.

Legfontosabb folyóvize a Dnyeper mellékfolyója, a Gyeszna, mely itt észak-déli irányban haladva maga is több mellékfolyót vesz fel, majd Kijev alatt torkollik a Dnyeperbe. A Belgorodi területen torkollnak a Gyesznába: balról a Bolva (Brjanszknál), a Navlja és a Nyerussza, jobbról a Szudoszty és több kisebb folyó. Ugyancsak a Dnyeper vízrendszeréhez tartozik a nyugati vidékek folyója, az Iputy. A 49 jelentősebb állóvíz közül legnagyobb a 450 ha területű Kozsani-tó.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványi kincsei között kiemelkedő jelentőségűek tőzeg- és foszforit tartalékai. A kitermelhető tőzegtelepek 82 ezer ha-t, az erdővel borított területekkel együtt 125 ezer ha-t foglalnak el. A foszforitot a műtrágyagyártás során hasznosítják. 44 lelőhelye ismeretes, nagyobb részt a Gyeszna bal partján, készleteit 150 millió tonnára becsülik. Ugyancsak nagy mennyiségben áll rendelkezésre a foszforit kíséretében előforduló glaukonit. Egyéb ásványi kincsek közül említést érdemelnek az üvegipari és építőipari alapanyagok: homok, anyag, mészkő.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és meleg a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi vidékeken 4,5°, a délin 5,9°. A januári középhőmérséklet -7 – 9°, a júliusi 18 – 19°. A tenyészidő 180 nap, a csapadék mennyisége éves átlagban 560 – 600 mm. A leginkább csapadékos évszak a nyár, a téli hónapok csapadékmennyisége csekély (25–35 mm/hó).

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a tajga déli határán fekszik, csupán a délkeleti széleken megy át az erdős sztyepp övezetbe. Az összterület több mint 25%-a, összesen mintegy 1 millió hektár erdővel borított vidék; a brjanszki erdő a központi, erősen iparosodott körzetekben messze földön híres. A legnagyobb erdős masszívumok a Gyeszna bal partja mentén, valamivel kisebbek a Szudoszty és az Iputy folyók mentén találhatók. Egyaránt jellemzők a fenyő-, a vegyes- és a lombos erdők. Leggyakrabban előforduló fajták az erdei fenyő (kb. 40%), továbbá a nyír- és a nyárfa. Gyakori még a tölgy, a kőris, a juhar, a éger, a hárs stb. A nyugati tájak (Novozibkov környéke) jellemző fafajtája a gyertyán. Az állatvilágot jávorszarvas, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl és több száz madárfaj képviseli.

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Brjanszkij lesz" (Brjanszki erdő), kb. 12 000 ha. 1987-ben alakították ki a Gyeszna és a Nyerussza folyók közötti vidéken, a Trubcsovi és a Szuzemszki járások területén. Célja a tajga övezet és a lombos erdő övezet találkozásánál elterülő, tipikus közép-orosz táj (Poleszje) gazdaság által kevéssé érintett erdőinek védelme.
  • "Prigyesznyanszkij" (Gyeszna mente) néven nagy kiterjedésű nemzeti park kialakítását is tervezik. A nemzeti park a Navlinszki, a Vigonicsi és a Trubcsovszki járások részeit foglalja majd magában, tervezett nagysága meghaladja a 100 000 ha-t.

Csernobil[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986. április 26-án a csernobili atomerőműben történt baleset következtében Oroszország egyes nyugati körzeteit is sugárszennyezés érte, köztük leginkább a Brjanszki terület Klinci és Novozibkovi járásait. A szennyezés súlyos károkat okozott, következményei máig sem múltak el teljesen.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brjanszki terület 1944. július 5-én jött létre az Orjoli terület egy részéből, miután a térséget felszabadították a német megszállás alól. Előzményének tekinthető az 1920. április 1-jén létrejött Brjanszki kormányzóság, melyet a 20-as években végrehajtott nagy közigazgatási reform részeként 1929. január 14-én beolvasztottak a Szmolenszk székhelyű Nyugati területbe. [1]

A vidéket eredetileg a szláv vjaticsok lakták. A 10. század végén a kijevi fejedelem a Gyeszna mentén több erődöt építtetett, közöttük volt az egykori Brjanszk is. A terület a 14. században a Litván fejedelemséghez tartozott, 1500 után a Moszkvához hű egyik fejedelemség része lett. Jelentősége a 17. század közepétől gyorsan növekedett részben földrajzi fekvése, részben a Gyesznán megélénkülő folyami hajózás és kereskedelem eredményeként. A 16. században állandósultak az ellenségeskedések és háborúk. 1635-től a vidék a Moszkva Ukrajna közötti kereskedelem fontos útvonala lett. I. Péter idején Brjanszk városa a déli (azovi) területek elleni hadjárat egyik bázisa volt, többek között kisebb hajókat építettek a kozák seregek számára. A 18. században Brjanszk kereskedelmi jelentősége csökkent. Az ipari fejlődés a 19. század második felétől gyorsult fel. 1868-ban megépült a régió első vasútvonala (Szmolenszk-Brjanszk-Orjol). Brjanszk mellett vasúi járműgyár és több vasipari üzem létesült. 1900-ban megindult vidéken a cementgyártás.

A második világháború idején Brjanszk városában a német megszállás 708 napig tartott. A brjanszki erdőben szerveződtek és működtek a legnagyobb szovjet partizánalakulatok.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

TEM18-017 tip. dízelmozdony, a Brjanszki Gépgyár terméke

A régió fejlett iparral rendelkezik. Meghatározó jelentőségű iparágak a fémfeldolgozás és a gépgyártás. Papír-, építőanyag- és vegyipara, fa- és fafeldolgozóipara, textil- és élelmiszeripara is jelentős.

  • A legnagyobb ipari központ Brjanszk, ahol többek között vas- és acélöntöde üzemel, teherautókat, mezőgazdasági gépeket állítanak elő. Itt működik az ország egyik legnagyobb, 1873-ban alapított gépgyára (BMZ), ahol hagyományosan vasúti mozdonyok és tehervagonok készülnek, valamint dízelmotorok hajók számára. A szintén nagy hagyományokkal rendelkező "Arzenál" gyárban haditechnikai felszerelések mellett nehézgépeket, útgyalukat, aszfaltterítő gépeket állítanak elő.
  • "Izoterm kutatóintézet": félvezetők, orvosi és mikroelektronikai műszerek gyártása.
  • Fokino: "Malcovi portlandcementgyár;" az 1899-ben alapított vállalat Oroszország egyik legnagyobb cementgyára.
  • Klinci: autódarugyár, építőanyag-ipari kombinát.
  • Gyjatykovo: üvegkristály üzem, a 18. század óta különleges díszítésű termékeiről híres.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdasági termelés az ipar súlyához viszonyítva kevésbé jelentős. Termékenyebb csernozjom talajok csupán a régió délkeleti szélein találhatók. A gabonafélék (búza, árpa, rozs) mellett nagy terület jut az ipari növények: len, kender, cukorrépa, komló termesztésére. Hagyományosan nagy (közel 25%) a burgonya termesztésének aránya.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület fejlett vasúti hálózattal rendelkezik, teljes hossza megközelíti az 1 000 km-t. Fontos vasúti csomópontok: Brjanszknak külön személyi főpályaudvara és külön teherforgalmi pályaudvara van, továbbá jelentős forgalmat bonyolít le Unyecsa város vasúti csomópontja a régió nyugati részén, az orosz–belarussz határ közelében. Brjanszkon keresztül vezet többek között a BudapestKijevMoszkva nemzetközi vasútvonal is.

A Gyeszna hagyományosan fontos víziút, mely kedvező összeköttetést teremt Ukrajna fővárosával, illetve a Dnyeperen át az ország déli körzeteivel. A légiforgalom tekintetében előrelépést jelentett, hogy Brjanszk repülőtere 1995-ben nemzetközi repülőtéri státust kapott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakossága összlétszáma 1 346 500 fő (2005), a népsűrűség 38,6 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1404,0); ukránok (20,2); beloruszok (7,7). Ötezer főnél kevesebb: örmények, cigányok, azeriek, zsidók, tatárok, moldávok.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brjanszki területen (a 2010. évi népszámláláskor) 16 város, 24 városi jellegű település és 2633 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Brjanszki területen 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 9-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 3%-a számára nyújtanak otthont.

A Brjanszki terület városai (a városi cím elnyerésének évével), városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):

Magyar név Orosz név Rang Város lett Lélekszám Közigazgatási beosztás
Brjanszk Брянск város 1146
415 721
Belije Berega Белые Берега városi jellegű település
9 642
Brjanszk város
Bolsoje Polpino Большое Полпино városi jellegű település
6 356
Brjanszk város
Ragyica-Krilovka Радица-Крыловка városi jellegű település
3 526
Brjanszk város
Klinci Клинцы város 1925
62 510
Zajmiscse Займище falu
5 297
Klinci város
Novozibkov Новозыбков város 1809
40 553
Szelco Сельцо város 1990
17 934
Lokoty Локоть városi jellegű település
10 028
Braszovói járás
Glinyiscsevo Глинищево falu
4 367
Brjanszki járás
Dobruny Добрунь falu
4 482
Brjanszki járás
Putyevka Путевка falu
4 736
Brjanszki járás
Szuponyevo Супонево falu
8 585
Brjanszki járás
Vigonyicsi Выгоничи városi jellegű település
4 945
Vigonyicsi járás
Kokino Кокино falu
3 863
Vigonyicsi járás
Mirnij Мирный városi jellegű település
1 452
Gorgyejevkai járás
Gorgyejevka Гордеевка falu
3 109
Gorgyejevkai járás
Dubrovka Дубровка városi jellegű település
8 015
Dubrovkai járás
Szescsa Сеща falu
4 495
Dubrovkai járás
Gyatykovo Дятьково város 1938
29 439
Gyatykovói járás
Fokino Фокино város 1964
13 876
Gyatykovói járás
Bitos Бытошь városi jellegű település
4 255
Gyatykovói járás
Ivot Ивот városi jellegű település
6 374
Gyatykovói járás
Ljubohna Любохна városi jellegű település
5 446
Gyatykovói járás
Sztar Старь városi jellegű település
5 003
Gyatykovói járás
Zsirjatyino Жирятино falu
2 537
Zsirjatyinói járás
Zsukovka Жуковка város 1962
18 269
Zsukovkai járás
Rzsanyica Ржаница falu
5 032
Zsukovkai járás
Zlinka Злынка város 1925
5 507
Zlinkai járás
Viskov Вышков városi jellegű település
2 700
Zlinkai járás
Karacsev Карачев város 1146
19 715
Karacsevi járás
Kletnya Клетня városi jellegű település
13 313
Kletnyai járás
Klimovo Климово városi jellegű település
13 892
Klimovói járás
Komaricsi Комаричи városi jellegű település
7 686
Komaricsi járás
Krasznaja Gora Красная Гора városi jellegű település
5 906
Krasznaja Gora-i járás
Mglin Мглин város 1781
7 916
Mglini járás
Navlja Навля városi jellegű település
14 361
Navljai járás
Altuhovo Алтухово városi jellegű település
1 784
Navljai járás
Pogar Погар városi jellegű település
9 990
Pogari járás
Pocsep Почеп város 1503
17 161
Pocsepi járás
Ramaszuha Рамасуха városi jellegű település
481
Pocsepi járás
Rognyegyino Рогнедино városi jellegű település
3 158
Rognyegyinói járás
Szevszk Севск város 1779
7 282
Szevszki járás
Sztarodub Стародуб város 1096
19 010
Sztarodubi járás
Szuzemka Суземка városi jellegű település
9 125
Szuzemkai járás
Kokorevka Кокоревка városi jellegű település
1 962
Szuzemkai járás
Szurazs Сураж város 1781
11 640
Szurazsi járás
Trubcsevszk Трубчевск város 1185
15 014
Trubcsevszki járás
Belaja Berezka Белая Березка városi jellegű település
6 283
Trubcsevszki járás
Unyecsa Унеча város 1940
26 197
Unyecsai járás

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brjanszki terület élén a kormányzó, Nyikolaj Gyenyin áll (Egységes Oroszország Párt). A 2004. december 19-én megtartott választásokon a korábbi kormányzó, Jurik Lodkin (Kommunista Párt) indulását bírósági ítélet akadályozta meg.

2006 óta a Brjanszki területen 287 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (городской округ) , 27 járás (район), továbbá 30 városi község (городское поселение) és 223 falusi község (сельское поселение).

Városi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brjanszk
  • Klinci
  • Novozibkov
  • Szelco
  • Sztarodub
  • Fokino
  • Klimovo település

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Braszovói járás Брасовский район Lokoty
21 471
Brjanszki járás Брянский район Brjanszk
56 496
Dubrovkai járás Дубровский район Dubrovka
20 094
Gorgyejevkai járás Гордеевский район Gorgyejevka
12 218
Gyatykovói járás Дятьковский район Gyatykovo
73 935
Karacsevi járás Карачевский район Karacsev
36 036
Kletnyai járás Клетнянский район Kletnya
20 166
Klimovói járás Климовский район Klimovo
30 003
Klinci járás Клинцовский район Klinci
20 503
Komaricsi járás Комаричский район Komaricsi
18 064
Krasznaja Gora-i járás Красногорский район Krasznaja Gora
13 208
Mglini járás Мглинский район Mglin
19 458
Navljai járás Навлинский район Navlja
28 341
Novozibkovi járás Новозыбковский район Novozibkov
12 415
Pocsepi járás Почепский район Pocsep
42 365
Pogari járás Погарский район Pogar
28 333
Rognyegyinói járás Рогнединский район Rognyegyino
7 284
Szevszki járás Севский район Szevszk
16 923
Sztarodubi járás Стародубский район Sztarodub
40 414
Szurazsi járás Суражский район Szurazs
24 623
Szuzemkai járás Суземский район Szuzemka
16 654
Trubcsevszki járás Трубчевский район Trubcsevszk
37 002
Unyecsai járás Унечский район Unyecsa
40 682
Vigonyicsi járás Выгоничский район Vigonyicsi
20 105
Zlinkai járás Злынковский район Zlinka
12 917
Zsirjatyinói járás Жирятинский район Zsirjatyino
7 442
Zsukovkai járás Жуковский район Zsukovka
36 983

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brjanszki terület témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]