Voronyezsi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Voronyezsi terület (Воронежская область)
Voronyezsi terület címere
Voronyezsi terület címere
Voronyezsi terület zászlaja
Voronyezsi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Központi körzet
Székhely Voronyezs
Járás 31
Városi körzet 3
Alapítás 1934. június 13.
Kormányzó Alekszej Vasziljevics Gorgyejev
Rendszám 36
Népesség
Teljes népesség 2 334 000 fő (2005) +/-
Népsűrűség 44,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 52 400 km²
Elhelyezkedése
RussiaVoronezh2007-01.png
Voronyezsi terület (Oroszország)
Voronyezsi terület
Voronyezsi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 03′, k. h. 40° 09′Koordináták: é. sz. 51° 03′, k. h. 40° 09′

A Voronyezsi terület (oroszul: Воронежская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész középső sávjában fekszik.

Északon a Lipecki és a Tambovi, keleten a Szaratovi és a Volgográdi, délen a Rosztovi, délnyugaton Ukrajna Luhanszki területe határolja. Közigazgatási központja Voronyezs, az egész régió legnépesebb és legkiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező városa.

Területe 52 400 km²; lakossága 2 334 400 fő (2005), népsűrűsége 44,5 fő/km².

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Don középső folyása mentén fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak–déli irányban 278 km, nyugat–kelet irányban 352 km. Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 268 m (Nyizsnyegyevicki járás). A felszínt nyugaton a Közép-orosz-hátság árkokkal erősen szabdalt vidéke, délkeleten a lapos Kalacsi-dombság teszi változatossá.

Vízrajzára a fejlett folyóhálózat jellemző. Összesen 1343, 10 km-nél hosszabb folyóvize és 738 kisebb tava van. Legjelentősebb folyója, a Don 530 km-en kanyarogva, északkelet–délnyugati irányban folyik végig a területen. Nagyobb mellékfolyói balról a Voronyezs, az Ikorec, a Bityug és a Tolucsejevka, jobbról a Tyihaja Szoszna és a Csornaja Kalitva. Keleten folyik a Don legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező bal oldali mellékfolyója, a Hopjor. Völgyének itteni részében mintegy 300 kisebb-nagyobb tó található.

Voronyezs városa mellett az azonos nevű folyó felduzzasztásával 1972-ben nagy kiterjedésű víztározót alakítottak ki. A 70 km²-es vízfelületű mesterséges tó hossza több mint 30 km, közepes szélessége 2 km, átlagos mélysége kb. 3 m. A víztározó egy része a város területéhez tartozik.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsek tekintetében a terület viszonylag szegény. Pavlovszk környékén több helyen gránit, a Szemiluki és a Nyizsnyegyevicki járásban foszforit előfordulások találhatók, a készleteket 200-800 ezer tonnára becsülik. Említésre méltók az építőipar és a cementgyártás alapanyagai: az agyag, a homok, a mészkő, valamint az okker. Krétából (írókréta) tartalékai gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Ásványvízforrásai részben még kihasználatlanok.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata száraz, kontinentális. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,0 °C, a déli részeken 6,5 °C. Éves átlagban a legmagasabb hőmérséklet 34-36 °C, a legalacsonyabb –27-31 °C. Nyáron gyakoriak a délről érkező forró, száraz szélviharok. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –9 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma északon 220-227 (keleten néha csak 185) , délen 233-237 körül mozog, a tenyészidő északon kb. 185, délen 200 nap. Az első fagyok október első hetében köszöntenek be, éves átlagban a hótakaró északon 120, délen 100 napig marad meg. A csapadék mennyisége átlagosan 500 mm.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az erdős sztyepp övezetbe tartozik, de dél felé haladva fokozatosan a sztyepp válik uralkodóvá. Az eredeti növénytakaró kevés helyen maradt meg. Mivel a talajok legnagyobb része igen jó termőképességű feketeföld (csernozjom), a terület kb. 70%–75%-án szántóföldek húzódnak. Az összterület 8%-át, elsősorban a folyóvölgyeket borítja erdő, jellemző fafajták a tölgy és a juhar, kisebb mértékben az erdei fenyő; egyes védett helyeken égerfaerdők is találhatók.

Az állatvilág elterjedt képviselői a vörös róka, a nyest, a görény, a mezei nyúl, sokféle rágcsáló. A folyóvölgyek védett vidékein gyakori a vaddisznó, az őz, a jávorszarvas, a hód, a pézsmapatkány, borz, a hermelin; madarak közül a daru, a szürke gém, a bagoly, a vörös vércse, többféle sas és héja.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A még megmaradt erdők, a ritkább növény- és állatfajok élőhelyeinek megóvásával jelenleg két természetvédelmi területen foglalkoznak.

  • Voronyezsi természetvédelmi terület. 1927-ben alakították ki a Voronyezs és az Uszmany folyók vízválasztóján. Jelenlegi területe 31 053 ha, ebből mintegy 28-29 000 ha erdő, magában foglalja többek között a Voronyezsi terület legnagyobb fenyvesének északi részét, átnyúlik a Lipecki területre is.
  • Hopjori természetvédelmi terület. 1935-ben hozták létre keleten, az Oka-Don-alföld délkeleti részén. Boriszoglebszk és Novohopjorszk városok között 50 km hosszan, a Hopjor-folyó kanyarulatában fekszik, jelenlegi területe 16 178 ha, melynek 80%-át lombhullató erdő borítja. Az ártéren számos helyen kis tavak, holtágak, lápok alakultak ki.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szmolenszki-katedrális Voronyezsben, a 19. században (festmény)

A vidék a 16. század folyamán az orosz állam része lett. 1585-ben a Don és a Voronyezs folyók találkozásánál erődítményt emeltek a sztyeppen portyázó csapatok ellen. I. Péter cár uralkodása idején hajóépítő üzemeket, manufaktúrákat létesítettek, itt épült meg az első orosz flotta, egy ideig a cár és udvara is itt tartózkodott, mindez megalapozta a város és környéke fejlődését. 1711-ben Voronyezs lett az Azovi- (később: Voronyezsi-) kormányzóság székhelye. A folyók vízhozamának csökkenése – egy felívelő szakasz után – a doni hajóépítés elsorvadásához vezetett, a 19. század második felében felváltotta azt a vasút. 1860-as évektől a kormányzóság területén vasútvonalakat fektettek le, Voronyezsben vasútépítő műhelyek létesültek, fejlődésnek indult az ipar, a kereskedelem; jelentős gabona- és malomipar alakult ki. 1928-ban négy kormányzóság egyesítésével, Voronyezs központtal megalakították a Központi Feketeföld-kormányzóságot. A Voronyezsi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1934. június 13-án hozták létre.

A második világháború idején a vidéken elhúzódó harcok folytak, Voronyezs épületeinek és iparának nagy része megsemmisült. A magyar történelem egyik tragikus fejezete is ehhez a tájhoz kapcsolódik: 1942 őszén és telén a Don-kanyarnál szenvedett súlyos vérveszteséggel járó vereséget a megszállók oldalán harcoló II. magyar hadsereg.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület északi részére a fejlett ipar, míg a déli és a keleti vidékekre elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző. Kiváló csernozjom talajai miatt fő profilja a mezőgazdaság, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszer- és feldolgozóipar.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kitermelőipart a szerény mennyiségű ásványkincsek – gránit (Pavlovszk környékén), a cementgyártáshoz szükséges mészkő (Podgorenszk), okker, építőipari alapanyagok – bányászata jellemzi. Gépiparának számottevő része Voronyezsben koncentrálódik: szerszámgépgyártás, közlekedési eszközök, mezőgazdasági gépek gyártása. További fontos iparágak: hadiipar, vegyipar (műanyagok, polimerek), elektrotechnika (televízió készülékek, távközlési berendezések), élelmiszeripar.

  • Voronyezsi repülőgépgyár: az ország egyik legnagyobb repülőgépgyára. Jelenleg néhány IL-96-300 típusú korszerű személyszállító gép készül.
  • Voronyezsi mechanikai gyár: rakétahajtóművek fejlesztése a hadiipar és az űrhajózás számára, a kőolaj- és gázkitermeléshez szükséges berendezések gyártása.

További fontosabb ipari városok:

  • Novovoronyezs: atomerőmű (öt blokkjából az első kettőt már végleg leállították)
  • Boriszoglebszk: vegyipari berendezések gyártása, textilkombinát, élelmiszeripar.
  • Rosszos: műtrágyagyártás.
  • Ramony: élelmiszeripar, cukorgyártás.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió jó termőképességű feketeföldjei és a hosszú tenyészidő együttesen igen kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdaság számára. A művelés alá vont terület nagysága az összterület 70-75%-a. A nagy hagyományokkal rendelkező gabonafélék (búza, rozs, árpa) mellett kiterjedt vetésterületei vannak a cukorrépának, a napraforgónak és a takarmánynövényeket. Fejlett az állattenyésztés, a déli vidékeken jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés. 2003 elején a területen kb. 800 mezőgazdasági vállalat és 4200 farmergazdaság, továbbá 200 élelmiszeripari vállalat működött. Innen került ki az országban előállított cukor 15%-a, növényi étolaj 10%-a.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emeletes híd Voronyezsben a villamosforgalom számára

Itt halad keresztül az országos jelentőségű közúti (M-4-es, "Don") és vasúti fővonal, mely Moszkvát és az ország északi tájait a déli vidékekkel: az Azovi-tenger és a Fekete-tenger partvidékével, valamint Észak-Kaukázussal kötik össze. A folyami teher- és személyszállításban a Donnak fontos szerepe van, a terület déli részének kikötője Pavlovszk. Voronyezs nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, és épül második, korszerűbb vasúti pályaudvara.

A városi közlekedés azonban 2001 óta válságos helyzetben van: járműparkja elöregedett, számos villamos- és autóbuszjárata megszűnt. Azóta új autóbuszok üzembe állításával a helyközi járatok egy részét sikerült újraindítani, de a helyi tömegközlekedés nehézkes. A felduzzasztott Voronyezs-folyón át a villamosforgalom különleges emeletes hídon zajlik. A szovjet rendszer utolsó éveiben metró építését is tervezték, de a megvalósításra nem került sor.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakossága összlétszáma 2 334 400 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 62,5%. A népsűrűség 44,5 fő/km², ez az Orosz Föderáció 10. legsűrűbben lakott régiója. A lakosság harmada Voronyezsben él, a vonzáskörzetekkel együtt ez az arány megközelíti az 50%-ot.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (2239,5); ukránok (73,7); örmények (8,8); beloruszok (5,0); cigányok (4,8); azeriek (4,2); tatárok (3,5); törökök (3,4); németek (2,0); csecsenek (1,7); csuvasok (1,7); grúzok (1,7); zsidók (1,5); moldávok (1,4); mordvinok (1,2).

A legnépesebb települések:
Zárójelben a lakosság száma 2005. január 1-jén (ezer fő):

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Voronyezsi terület élén a kormányzó áll.

  • Vlagyimir Grigorjevics Kulakov: 2000. december 19. – 2009. március 12.
A szovjet rendszer idején évtizedekig az Államvédelmi Bizottságban (KGB) különböző beosztásokban dolgozott, 1991-ben nevezték ki a szervezet (későbbi nevének rövidítése: UFSZB) Voronyezsi területi hivatalának élére. 2009 márciusától a terület kormányzója
  • Alekszej Vasziljevics Gorgyejev: 2009. március 12. óta.

2006 óta a Voronyezsi területen 534 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 31 járás (rajon), továbbá 29 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 471 (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Boriszoglebszki városi körzet
  • Voronyezs városi önkormányzat
  • Novovoronyezs városi önkormányzat

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Annai járás Аннинский район Anna
45 385
Bobrovi járás Бобровский район Bobrov
49 494
Bogucsari járás Богучарский район Bogucsar
37 198
Buturlinovkai járás Бутурлиновский район Buturlinovka
52 575
Ertyili járás Эртильский район Ertyil
25 728
Gribanovszkiji járás Грибановский район Gribanovszkij
33 073
Hoholszkiji járás Хохольский район Hoholszkij
29 814
Kalacsi járás (Voronyezsi terület) Калачеевский район Kalacs
57 242
Kamenkai járás (Voronyezsi terület) Каменский район Kamenka
20 612
Kantyemirovkai járás Кантемировский район Kantyemirovka
38 081
Kasirszkojei járás Каширский район Kasirszkoje
25 268
Liszki járás Лискинский район Liszki
105 704
Novaja Uszmany-i járás Новоусманский район Novaja Uszmany
73 034
Novohopjorszki járás Новохопёрский район Novohopjorszk
41 128
Nyizsnyegyevicki járás Нижнедевицкий район Nyizsnyegyevick
20 611
Olhovatkai járás Ольховатский район Olhovatka
24 218
Osztrogozsszki járás Острогожский район Osztrogozsszk
61 291
Panyinói járás Панинский район Panyino
29 231
Pavlovszki járás Павловский район Pavlovszk
57 081
Petropavlovkai járás Петропавловский район Petropavlovka
20 042
Podgorenszkiji járás Подгоренский район Podgorenszkij
27 340
Povorinói járás Поворинский район Povorino
34 030
Ramonyi járás Рамонский район Ramony
32 027
Repjovkai járás Репьёвский район Repjovka
16 027
Rosszosi járás Россошанский район Rosszos
94 694
Szemiluki járás Семилукский район Szemiluki
67 247
Talovajai járás Таловский район Talovaja
42 603
Tyernovkai járás Терновский район Tyernovka
22 125
Verhnyaja Hava-i járás Верхнехавский район Verhnyaja Hava
25 156
Verhnyij Mamon-i járás Верхнемамонский район Verhnyij Mamon
21 659
Vorobjovkai járás Воробьёвский район Vorobjovka
18 933

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Voronyezsi terület témájú médiaállományokat.