Rjazanyi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rjazanyi terület (Рязанская область)
Rjazanyi terület címere
Rjazanyi terület címere
Rjazanyi terület zászlaja
Rjazanyi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Szövetségi körzet Központi szövetségi körzet
Székhely Rjazany
Járás 25
Városi körzet 4
Alapítás 1937. szeptember 26.
Kormányzó Oleg Ivanovics Kovaljov
Rendszám 62
Népesség
Teljes népesség 1 140 844 fő[1]
Népsűrűség 30,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 39 600 km²
Elhelyezkedése
RussiaRyazan2007-01.png
Rjazanyi terület (Oroszország)
Rjazanyi terület
Rjazanyi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 24′, k. h. 40° 36′Koordináták: é. sz. 54° 24′, k. h. 40° 36′

A Rjazanyi terület (oroszul: Рязанская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész központi részén, az Oka-folyó középső és alsó szakasza mentén fekszik.

Északon a Vlagyimiri, északkeleten a Nyizsnyij Novgorod-i, délkeleten a Penzai, délen a Tambovi és a Lipecki, nyugaton a Tulai, északnyugaton a Moszkvai terület, keleten Mordvinföld határolja. Székhelye Rjazany, Moszkvától mindössze 196 km-re.

Területe 39 600 km²; lakossága 1 194 800 fő (2005), a népsűrűség 30,2 fő/km².

Természetföldrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat, vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Közép-orosz-hátság és a Volgamenti-hátság között kialakult hatalmas medencében, az Oka–Don-alföld északi részén fekszik. Legnagyobb folyója, az Oka két részre osztja: az alacsonyabban fekvő északi, erdős vidékre, melynek nagyobbik része a Mescsora-alföld; valamint a szárazabb déli részre, ahol az erdőzóna fokozatosan erdős sztyeppébe megy át. Magasabban fekvő vidékek csupán nyugaton találhatók, ahová átérnek a Közép-orosz-hátság nyúlványai. A tengerszint feletti legmagasabb pont 236 m.

A felszíni vizeket az Oka gyűjti össze, mely alacsony esésű alföldi folyóként, számtalan éles kanyart alkotva halad végig a területen. Mellékfolyói jobbról a Pronya, a Para és itteni legnagyobb mellékfolyója, a Moksa (a Cná-val együtt); balról a a Gusz és a Mescsora-alföldet átszelő Pra.

A Mescsora-alföld jellemzője a rendkívül sok kisebb-nagyobb tó, láp, mocsár. Ez a vidék az utolsó jégkorszak idején alakult ki, amikor a mozgásban lévő jégtakaró a felszínt síksággá gyalulta. Az általa kivájt mélyedéseket a jég visszahúzódásakor olvadékvizek töltötték ki. A legnagyobb tavak a Moszkvai területtel határos északnyugati részen képződtek, többségük átlagos mélysége nem haladja meg a 2 m-t. Néhány mélyebb tó azonban valószínűleg termokarsztos eredetű, például az 50 m-es mélységet is elérő Beloje-tó.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület legfontosabb ásványkincse a vastag rétegeket alkotó, jó minőségű tőzeg. Pontosan 1229 lelőhelye ismeretes, ám ezek egyenként általában nem túl gazdagok. Számottevőek a készletek barnaszénből, melynek lelőhelyei a moszkvai szénmedencéhez tartoznak. Fontosak és jól hasznosíthatók az építőipari alapanyagok: mészkő, agyag, homok; továbbá a tűzálló- és a magas olvadáspontú agyagok, melyek a tégla, a kerámia burkolólapok, illetve a szaniteráruk gyártásának alapanyagai. Jelentős tartalékok vannak a cementgyártásnál használatos mészkőből is.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –11 °C, a júliusé 19 °C. Északon a fagymentes napok száma évente 130, délen 149 körül mozog. Az első fagyok néha már szeptemberben beköszöntenek, az állandó hótakaró november végén alakul ki és 135-145 napig megmarad. A csapadék évi mennyisége 500–550 mm, ennek 25-30%-a hó. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban hull, északnyugatról délkelet felé fokozatosan csökkenő mennyiségben.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évszázadokkal ezelőtt a Mescsorai-alföld is része volt annak a hatalmas, egybefüggő erdőségnek, amely a térséget egészen a mai Brjanszki erdőig borította. Ma az alföld 50%-át, a régió összterületének pedig mintegy 27%-át borítja erdő, ennek valamivel több mint a fele tűlevelű erdő. A homokos, kevéssé vizenyős részeken erdeifenyő-erdők, az alacsonyabban fekvő helyeken tölgyesek húzódnak, az erdőirtások helyén sok a nyír- és a nyárfa, a kisebb folyók vízválasztóin lucfenyők nőnek. A nagyobb folyók mentén kiterjedt füves rétek terülnek el. Az erdőkben rendkívül sokféle bogyós cserje, köztük málna, több áfonya-féle, mogyoró található.

A mocsarak, lápok élővilága rendkívüli változatosságot mutat. A lápok szokásos vízi növényzete: hínár, sás, mohák, páfrányok mellett jellegzetes növénytársulások: láprétek, zsombékosok, láperdők bőven fordulnak elő.

A tavak és lápok világa a vízimadarak igazi paradicsoma. Ősszel, de főleg a tavaszi olvadás után költözőmadarak, récék, szalonkák, vadkacsa-félék hatalmas csapatai lepik el a vidéket. Különösen gazdag az állatvilág az Oka menti védett területen, melynek emblémája egyébként egy ritka madárfaj, a fekete gólya. Csupán verébalakúakból kb. 100 fajt számoltak össze; a bagoly-félék közül gyakori a mocsári-, a macska- és a fülesbagoly, a ragadozómadarak közül a héja-féle, a vörös vércse, a halászsas. Az erdők nagyobb emlősállatai a jávorszarvas, a vaddisznó, a hiúz, a vörös róka, ritkán előfordul farkas is. A kisebb emlősöket többek között hermelin, borz, nyest, menyét, vidra képviseli.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oka természetvédelmi területet 1935-ben létesítették a Mescsora-alföld keleti részén, a Szpasszki járásban. A Pra-folyó alsó szakaszának bal partján kialakított 55 744 hektárnyi védett területet, mely 1985 óta bioszféra-rezervátum is, több mint 21 000 ha védőzóna veszi körül.

A Rjazanyi terület északi vidékén 1992-ben létrehozott Mescsorai Nemzeti Park a tájegység jellegzetes természeti és kulturális értékeinek védelmét és megismertetését szolgálja. A 103 000 ha-os park többek között a nevezetes Klepiki-tavak vidékét és annak mocsárvilágát, a Pra-folyó kanyargós völgyét, valamint a Pra- és a Szolotcsa-folyók vízválasztóján elterülő sekély tavak rendszerét foglalja magában.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vidéket eredetileg a finnugor merják, muromák, mescserák és mordvinok lakták, a 10. században már szláv népek: vjaticsok és radimicsek uralták a környéket. A régi Rjazany eredetileg a mai várostól 60 km-re délkeletre, az Oka partján létesült a 11. század második felében, a következő évszázadban pedig már fejedelmi székhely volt. Miután 1237-ben Batu kán mongol csapatai elfoglalták és felégették, a fejedelemség székhelye a 14. században a mai Rjazany helyén fekvő városba tevődött át. A fejedelmségek közötti hatalmi harcból a Rjazanyi fejedelmeség is kivette részét, de 1521-ben végleg az orosz földeket egyesítő moszkvai államhoz csatlakozott.

Minaret Kaszimov városban

Az Oka alsó folyásán fekvő Gorogyec-Mescsorszkij városát (ma: Kaszimov, a Rjazanyi terület második legnagyobb városa) és vidékét II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem a Kazáni kánság egyik pártütő tatár urának, Kaszimnak adományozta (1452). Az így létrejött sajátos ütközőállam, az ún. kaszimovi kánság a moszkvai állam vazallusaként egy évszázadon át (Kazán bevételéig, 1552) fontos szerepet játszott a Kazáni kánság és Moszkva kapcsolatában. A kánság formálisan 1681-ig állt fenn.

A térség 1708-ban a Moszkvai kormányzóság része lett. 1719-ben megalakították a Rjazanyi provinciát, majd helyette 1778-ban a Rjazanyi kormányzóságot. A 18. században megjelentek az első vaskohók, textilmanufaktúrák, később üveggyárak. A 19. században az Okán megindult a gőzhajózás, 1863-ban elkészült a Moszkva-Kazán vasútvonal Rjazanyig érő szakasza. 1929-ben a Rjazanyi kormányzóság a Moszkvai terület része lett, majd onnan leválasztva 1937-ben létrehozták a Rjazanyi területet.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági szempontból a Rjazanyi terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetének része.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület régebben nem tartozott a nagy ipari központok közé, ez a helyzet azonban a második világháború után hamarosan megváltozott. Jelenleg a foglalkoztatottak 28%-a az iparban dolgozik (a kisvállalkozások nélkül), összesen mintegy 1800 kisebb-nagyobb iparvállalat működik. A kitermelőipar elsősorban az építőanyagok bányászatára (mészkő, agyag, homok) korlátozódik. A barnaszén bányászatát (Szkopin város mellett) 1989-ben végleg beszüntették. Jelentősebb ásványkincsek híján az ipari termelésben vezető helyen áll a feldolgozóipar.

Meghatározó ágazatok: kőolajfeldolgozás és olajszármazékok, szintetikus szálak előállítása; elektrotechnikai készülékek és berendezések gyártása; kohászat; szerszámgépgyártás; mezőgazdasági gépek (kombájnok) és gépkocsialkatrészek, utánfutók gyártása; műszerek, számítástechnikai eszközök előállítása; élelmiszeripar; bőr- (krómbőr készítése) és cipőipar. Az iparvállalatok többsége Rjazanyban települt, ezek a gyárak adják az ipari termelés kb. 60%-át. További fontos ipari városok:

  • Kaszimov: vendéglátóipari és kereskedelmi hűtőgépek, fagyasztók készítése; téglagyár; kerámialapok gyára.
  • Szkopin: szinesfémkohászat („Metallurg”); gépgyártás; üveggyár, tejfeldolgozó kombinát; háziipari tevékenység (hagyományos termék a híres szkopini kerámia).
  • Mihajlov: nagy kapacitású (1,8 millió tonna/év) cementgyár; 2007 folyamán újabb cementgyár építését tervezik, hasonlóan nagy kapacitással.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az agráriumban jelenleg mintegy 400, – különböző tulajdonformában működő, – mezőgazdasági vállalat gazdálkodik, és 2400 körül van a paraszti- (farmer-) gazdaságok száma. A talajok minősége térségenként változó: északon a gyengébb minőségű podzolok, lápos-, illetve szürke erdőtalajok, délen jobbára a termékenyebb podzolos csernozjomok az uralkodók. A völgyekben alluviális réti- vagy lápos talajok találhatók.

A mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés, ezért a szántóföldi növénytermesztésben – a kenyérgabona mellett – számottevő a szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges takarmánynövények vetésterülete. A mezőgazdasági hasznosítású földek kb. 53%-a szántó, az Oka és mellékfolyóinak völgyeiben sok a legelő, a kaszáló. A városok ellátásában a hagyományos tejtermékek, burgonya, zöldség mellett fontos szerepet játszanak az ún. „baromfigyárak” (brojlercsirke).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet keleti és déli irányban átszelő vasúti fővonalak és országos jelentőségű autóutak közvetlen kapcsolatot biztosítanak mind a szomszédos régiókkal, mind a Volga alsó szakaszának (Szaratov, Szamara) és a Dél-Urál gazdaságilag is fontos körzeteivel. A legnagyobb forgalmú közlekedési csomópontok: Rjazany, Rjazsszk, Ribnoje, Szaszovo.

A legfontosabb víziút hagyományosan az Oka, mely a Volga mellékfolyójaként összeköttetést teremt az északi és a déli országrészekkel. Nagyobb folyami kikötők: Rjazany és Kaszimov. Az Oka két mellékfolyója, a Moksa és a Cna szintén hajózható.

A helyközi forgalom zömmel autóbuszokon bonyolódik. Moszkva és Rjazany között hétköznapokon kb. 35, hét végén 50 autóbuszjárat közlekedik. Rjazany-Moszkva és Rjazany-Voronyezs között kiemelt komfortfokozatú expresszvonatok biztosítanak kényelmes és gyors kapcsolatot.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület lakossága 1 194 800 fő (2005), ebből a városban lakók aránya összesen 69,6% (2005). A népsűrűség 30,2 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1161,4); ukránok (12,7); mordvinok (7,3); tatárok (5,6); örmények (4,5); beloruszok (3,5); azeriek (2,9); cigányok (2,2); németek (1,6); csuvasok (1,3); moldávok (1,1). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kreml Rjazanyban, az Oka felől.

A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rjazanyi terület élén a kormányzó állt.

  • Georgij Ivanovics Spak: 2004. április 12. – 2008. április 12.
Hivatásos katona, vezérezredes; hosszú katonatiszti életpálya áll mögötte. Egy légideszantezred parancsnokaként részt vett az afganisztáni háborúban, később a csecsenföldi hadműveletekben is. 1996 és 2003 között az orosz légideszant haderők főparancsnoka volt.
  • Oleg Ivanovics Kovaljov: 2008. április 12. óta.

2006 óta a Rjazanyi területen 314 helyi önkormányzat működik. Közülük 4 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 25 járás (rajon), továbbá 31 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 254 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kaszimov város önkormányzata
  • Rjazany város önkormányzata
  • Szaszovo város önkormányzata
  • Szkopin város önkormányzata

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Csucskovói járás Чучковский район Csucskovo
8 700
Jermisi járás Ермишинский район Jermis
8 879
Kadomi járás Кадомский район Kadom
8 494
Kaszimovi járás Касимовский район Kaszimov
29 602
Klepiki járás Клепиковский район Szpasz-Klepiki
25 476
Korablinói járás Кораблинский район Korablino
22 941
Mihajlovi járás Михайловский район Mihajlov
35 223
Miloszlavszkojei járás Милославский район Miloszlavszkoje
13 455
Novaja Gyerevnya-i járás
(neve 2012-től:
Alekszandro-nyevszkiji járás)
Новодеревенский район Alekszandro-Nyevszkij
11 818
Pityelinói járás Пителинский район Pityelino
5 893
Pronszki járás Пронский район Pronszk
31 393
Putyatyinói járás Путятинский район Putyatyino
7 511
Ribnojei járás (Rjazanyi terület) Рыбновский район Ribnoje
35 585
Rjazanyi járás Рязанский район Rjazany
56 869
Rjazsszki járás Ряжский район Rjazsszk
29 026
Sacki járás Шацкий район Sack
24 414
Silovói járás Шиловский район Silovo
40 334
Szapozsoki járás Сапожковский район Szapozsok
10 901
Szarai járás Сараевский район Szarai
17 810
Szaszovói járás Сасовский район Szaszovo
18 504
Szkopini járás Скопинский район Szkopin
27 080
Szpasszki járás Спасский район Szpasszk-Rjazanszkij
30 388
Sztarozsilovói járás Старожиловский район Sztarozsilovo
17 136
Uholovói járás Ухоловский район Uholovo
9 532
Zaharovói járás Захаровский район Zaharovo
9 136

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2014

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rjazanyi terület témájú médiaállományokat.