Menyét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Menyét
Angliai példány
Angliai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Mustela
Faj: M. nivalis
Tudományos név
Mustela nivalis
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Mapa Mustela nivalis.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Menyét témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Menyét témájú kategóriát.

Figyelő menyét
Két játszadozó menyétkölyök

A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EurópábanÍrországot és néhány távoli szigetet kivéve – mindenütt megtalálható. Ázsia, Észak-Afrika valamint Észak-Amerika kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. A hegyekben 3000 méterig felhatol. Magyarországon közönséges. Új-Zélandra betelepítették.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alfajai szakasz az angolwiki „Least Weasel [1]” című szócikk, a Wikifajok és az IUCN alapján készült. A biológusok még nem határozták meg pontosan, hogy hány alfaja van a menyétnek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitömött példány

Testhossza 15-26 centiméter, vállmagassága 3-4 centiméter, farokhossza 3-7 centiméter. A hím maximum testtömege 250 gramm, a nőstényé maximum 110 gramm. Még ha a menyét hasonlít is rokonára, a hermelinre, kisebb nála és nincs fekete farok-vége; azonkívül teste hullámosan ívelt; éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között. A hermelintől eltérően a menyét télen csak az északi területeken és a magas hegységekben ölt fehér bundát. Olykor még a hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Bár nem sokkal hosszabb a nősténynél, a hím jóval nehezebb. Mivel a menyét nagyon karcsú, még a pockokat is tudja követni járataikba.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. Vadon 1-2 évig, fogságban akár 10 évig is él.

Viselkedése és életmódja ugyan emlékeztet a hermelinre, de inkább a pocokvadászatra specializálódott. A menyétek járataikba is követik a mezei pockokat, hogy ott megfogják őket. Ezt csak karcsúságuk teszi lehetővé, ami viszont nagy energiafelvételt tesz szükségessé, mivel az állatok kedvezőtlen testfelszín/testtömeg arányuk miatt sok hőt veszítenek. Nem tudják magukat tömött bundával védeni, mivel akkor már nem férnének be a pocoklyukakon.

A nagy energiaveszteség kiegyenlítéséhez a menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje igen magas. A menyét tehát rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben; néha még az üregi nyulat is megpróbálja leteríteni, de kis termete miatt ez sokkal ritkábban sikerül neki, mint a hermelinnek.

Rövid, 12-30 centiméteres ugrásokkal halad, közben időnként felegyenesedve figyel; „cincogással” könnyen behívható. Sokszor meghatározott vadászösvényeket követ; meglehetősen territoriális viselkedésű, azaz ragaszkodik megszokott területéhez. A hímek vadászterületei elkülönülnek a nőstényekétől. Pocokgradáció esetén, amikor 100-500 pocok is lehet egy hektáron, a vadászterület 1-5 ha-ra zsugorodhat, ha pedig mondjuk csak 20-40 pocok jut egy hektárra, akkor egy-egy menyét 15 hektárt is birtokolhat. A nőstények vadászterületei mindig jóval kisebbek. Egyetlen éjszaka alatt egy menyét 2 km-t is megtehet. Téli pihenőt a menyétek nem tartanak.

Ha lehetősége van arra, a menyét többet vadászik a kelleténél. A fölös táplálékot földalatti gyűjtőkamrákban tárolja.[2]

Vidéken menetkének is nevezik.

Ellenségei a ragadozó madarak, baglyok, a róka és a hermelin. Korábban csapdázták, kevés eredménnyel. Ma már védett, bántalmazása törvénybe ütközik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget néha már az első évben eléri. A párzási időszak márciustól augusztusig tart. Évente egyszer fial, de ha bő a táplálékkínálat, akkor kétszer is ellik. A vemhesség 5 hétig tart. Egy alomban 3-8, általában 4-6 kölyök van. Az elválasztás 4-5 hét után következik be.

Az állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menyétnek közeli rokona a hermelin (Mustela erminea).

Menyétek a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]