Zöld küllő
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A tojó |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Picus viridis (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Zöld küllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld küllő témájú médiaállományokat. |
A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjéhez, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.
[szerkesztés] Alfajai
- Picus viridis bampurensis
- Picus viridis innominatus
- Picus viridis karelini
- Picus viridis sharpei
- Picus viridis viridis
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.
[szerkesztés] Életmódja
[szerkesztés] Táplálkozása
Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél.
[szerkesztés] Szaporodása
Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Picus
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Albánia madarai
- Andorra madarai
- Ausztria madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Fehéroroszország madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Horvátország madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Franciaország madarai
- Grúzia madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Lengyelország madarai
- Lettország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Macedónia madarai
- Moldova madarai
- Montenegró madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Hollandia madarai
- Norvégia madarai
- Portugália madarai
- Románia madarai
- Olaszország madarai
- Oroszország madarai
- Örményország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Finnország madarai
- Gibraltár madarai
- Írország madarai
- Málta madarai
- A palearktikus ökozóna élővilága


