Kutyaalkatúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kutyaalkatúak
Evolúciós időszak: Paleocén - jelenkor
Szürke farkas (Canis lupus)
Szürke farkas (Canis lupus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Családok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyaalkatúak témájú kategóriát.

A rozsomák vagy népies nevén torkosborz (Gulo gulo) erőteljes testű, nagy termetű menyétféle ragadozó.
A mosómedve (Procyon lotor) az elmúlt évek folyamán hazánkban is feltűnt.
A barna medve (Ursus arctos) a legnagyobb testű kutyalakúak közé tartozik. A medvefélék a kutyaalkatúak ősi csoportját képviselik.

A kutyaalkatúak (Caniformia) a ragadozók rendjének (Carnivora) egyik alrendje. A kutyaalkatúak és a macskaalkatúak (Feliformia) a ragadozók két, egymástól jól elkülöníthető, valószínűleg külön-külön is monofiletikus csoportja, tehát kládokról van szó. A kutyaalkatúak egységes jellemzése igen nehéz, hisz egymástól nagyon eltérő testfelépítésű és életmódú fajok tartoznak ide.

Általános eltérések a kutya- és macskaalkatúak között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutyaalkatúaknak általában megnyúlt pofájuk, és a macskaalkatúakkal ellentétben vissza nem húzható karmaik vannak. Járáskor általában leteszik a talpukat, a kutyafélék kivételével, melyek az ujjaikon járnak. A kutyafélék fogainak száma nagyobb, orruk hosszúkásabb, tarajos zápfogaik kevésbé specializáltak. Hajlamosabbak a mindenevő életmódra vagy az opportunista táplálkozási stratégiákra, míg a macskaalkatúak inkább a húsevéshez alkalmazkodtak. A kutyaalkatúak középfülét körbevevő üreg (auditory bulla) egy csontból áll, míg a macskaalkatúaké két kamrából, azaz két, sövénnyel (septum) összekötött csontból áll.

Filogenezis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi rendszerekben nem határolták el élesen egymástól a kutya- és macskaalkatú családokat. Az Urania Állatvilág Emlősök c. kötetében ugyan a kutya-, medve- és menyétfélék a kutyaszerűek öregcsaládjában (Canoidea) szerepelnek, de nem helyezik közéjük az úszólábú ragadozókat, hanem ezek egy teljesen elkülönült alrendben találhatók. A DudichLoksa-rendszerben a fókák már nem is a ragadozók között szerepelnek, hanem különálló rendet képeznek.

A kutyaalkatúak alapi helyzetű, legkorábban elvált – és egyben ma is élő – családja maga a névadó csoport, a kutyafélék (Canidea). A következő leváló csoport a medvefélék (Ursidae) voltak, melyek az alrend legtermetesebb alakjai. Közöttük ragadozókat és mindenevőket egyaránt találunk. A legkésőbb váltak el egymástól az úszólábúak (Pinnipedia) és a Musteloidea csoport, melyet öregcsaládnak tekintenek. Ide több családot is sorolunk, melyek közül alapi helyzetű a macskamedvefélék (Ailuridea). Ezt a csoportot követi a bűzösborzfélék (Mephitidae), mosómedvefélék (Procyonidae), majd a menyétfélék családja (Mustelidae), melyet több alcsaládra osztanak fel.

Kladogram[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

   Kutyaalkatúak   

Amphicyonidae



Kutyafélék


   Arctoidea   
   Medveszabásúak   

Hemicyonidae



Medvefélék




Úszólábúak

Enaliarctidae



   

Fókafélék



   

Fülesfókafélék



Rozmárfélék





   Menyétszabásúak   
   

Macskamedvefélék



   

Bűzösborzfélék



   

Mosómedvefélék



Menyétfélék








Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutyaalkatúak alrendjének osztályozása (taxonómiai sorrendben) a következő:

Családok jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutyaalkatúak közé 9 recens család tartozik (3 már kihalt, illetve a hiénaféléket már átsorolták a macskaalkatúakhoz). Az egész földön megtalálhatók (a kutyákat nem számolva is), még az Antarktiszon is, mivel a fókáknak nincsen természetes ellenségük a szárazföldön, így ott tartózkodhatnak.

  • a kutyafélék (Canidae) családjába tartoznak a kutyák és rókák alcsaládjai. A kutyaalkatúak közül a leginkább szociális lények, falkákban élnek. A kutya mutatja testalkat terén az összes emlősállat közül a legnagyobb változatosságot.
  • a medvefélék (Ursidae) családjában találhatók a legnagyobb szárazföldi kutyaalkatúak. A hatalmas jegesmedvétől (testtömeg hímeknél 4–600 kg) a kisebb termetű maláj medvéig (testtömeg hímeknél 27–65 kg), a veszélyeztetett óriáspandától az Amerikában egészen gyakori fekete medvéig terjednek. Hajlanak a növényevő életmód felé.
  • a macskamedveféléket (Ailuridae) valamikor a medvefélékhez vagy a mosómedvefélékhez sorolták, ám most már saját családba tartozik. Kínában élnek, korábban talán Észak-Amerikában is előfordulhattak.
  • a bűzösborzfélék (Mephitidae) családját valamikor a menyétfélékhez sorolták, most már önálló családba tartozik. Az anális bűzmirigyeik által termelt szaganyagokról híresek.
  • A menyétfélék (Mustelidae) családja a kutyaalkatúak közül a legváltozatosabb. Fajai hírhedtek ádáz természetükről és általában hosszúkás testükről.

Forrás és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hans Petzsch: Urania Állatvilág V. – Emlősök, Gondolat Kiadó, Bp., 1969
  • Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978