Menyétfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Menyétfélék
Evolúciós időszak: Kora miocén - jelenkor
Hosszúfarkú menyét (Mustela frenata)
Hosszúfarkú menyét (Mustela frenata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
G. Fischer de Waldheim, 1817
Alcsaládok

Vidraformák
Borzformák
Méhészborzformák
Amerikai borzformák
Menyétformák

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Menyétfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Menyétfélék témájú kategóriát.

Európai vidra (Lutra lutra)
Méhészborz (Mellivora capensis)
Amerikai borz (Taxidea taxus)
Rozsomák (Gulo gulo)
Taira (Eira barbara)
Amerikai nyest (Martes americana)
Európai nyérc (Mustela lutreola)
Közönséges görény (Mustela putorius)
Feketelábú görény (Mustela nigripes)
Kis grizon (Galictis cuja)

A menyétfélék (Mustelidae) a ragadozók rendjének egy családja.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarktisz, valamint Ausztrália és Óceánia szigetvilágának kivételével mindenhol vannak őshonos fajaik – utóbbi térségekbe több fajukat betelepítették.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnyúlt testű, karcsú, rövid lábú, kis vagy közepes termetű ragadozó emlősök. Félig vagy egészen talpon járók. Farkuk középhosszú, tépőfogaik kicsik, vakbelük nincs. Mindig vannak végbéli bűzmirigyeik: ezek kellemetlen szagú váladékát akkor spriccelik ki, ha veszélyben érzik magukat.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen változatos állatcsoport, hiszen míg egyes fajaik (például a nyuszt kiválóan másznak fára, addig mások (a vidraformák) a vízi életmódhoz alkalmazkodtak. Éjszakai és nappali fajok egyaránt tartoznak a családba. Elsősorban ragadozók, bár egyes fajok sok növényi táplálékot is fogyasztanak.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család 5 alcsaládot, 23 nemet, 57 fajt foglalja magában:

Vidraformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vidraformák (Lutrinae) alcsaládja 8 nemmel

Borzformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borzformák (Melinae) alcsaládja 3 nemmel

Méhészborzformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Méhészborzformák (Mellivorinae) alcsaládja 1 nemmel

Amerikai borzformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai borzformák (Taxidiinae) alcsaládja 1 nemmel

Menyétformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Menyétformák (Mustelinae) alcsaládja 10 nemmel

  • Eira (Smith, 1842) – 1 faj
  • Martes (Pinel, 1792) – 8 faj
  • Mustela (Linnaeus, 1758) – 17 faj
  • Neovison (Baryshnikov & Abramov, 1997) – 2 faj - korábban a Vison alnemként a Mustela nem tagja volt

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Berend Mihály, Dr. Szerényi Gábor: BIOLÓGIA II., Állattan, Ökológia, 281 old.