Amerikai borz
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Taxidea taxus (Schreber, 1777) |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Amerikai borz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai borz témájú médiaállományokat. |
Az amerikai borz (Taxidea taxus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjához és az amerikai borzformák (Taxidiinae) alcsaládjához tartozó faj.
Alcsaládjának és a Taxidea nemnek egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az amerikai borz Nyugat- és Közép-Amerika kiterjedt füves pusztaságain, legelőin, félsivatagaiban és hegyvidékén fordul elő, Kanada délnyugati részétől Mexikóig.
Alfajai [szerkesztés]
- Taxidea taxus berlandieri
- Taxidea taxus jacksoni
- Taxidea taxus jeffersonii
- Taxidea taxus marylandica - kihalt; ez az állat kövületekből ismert, és Jason P.W. Hall (1944) szerint azonos a Taxidea taxus taxusszal.
- Taxidea taxus taxus
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat fej-törzs hossza 60-79 centiméter; a nőstény kisebb, mint a hím. Farokhossza 10-14 centiméter, testtömege 6,5-12 kilogramm. Az amerikai borz lapos, ék alakú, izmos testét szürke vagy vörösesbarna, vastag bunda fedi. Hasa sárgásbarna, farka rövid. Fején feltűnő fehér csík húzódik. Pofáján, állán és torkán fekete-fehér rajzolat van. Az állat hosszú és hegyes orrával szimatol zsákmány után. Az amerikai borz mellső mancsán erős karmok vannak, melyekkel gyorsan tud ásni.
Életmódja [szerkesztés]
Az amerikai borz a párzási időn kívül magányosan él. Elterjedési területének hidegebb részein, télen, vackába húzódik, de nem alszik igazi téli álmot. Időnként előjön táplálékot keresni. Tápláléka kis rágcsálók, gerinctelenek, állati tetemek, kisebb mértékben gyökerek és gyümölcsök, de háztartási hulladékok és alkalmanként kígyók is. Fogságban 20 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
A hím egyévesen, a nőstény 6-12 hónapos korára válik ivaréretté (a táplálékkínálattól függően). A párzási időszak augusztus-szeptember között van, azonban a peték csak februárban ágyazódnak be a méhbe. A vemhesség 8 hónapig tart, ennek végén 1-7, általában 2 utód jön a világra. A kölyköknek 6 hetes korukban nyílik ki a szemük.
Az utódok a legnagyobb táplálékbőség idején, április és június között jönnek a világra. Anyjuk mellett maradnak, amíg teljesen önállóak lesznek a kicsik.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

