Illinois

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illinois
Illinois zászlaja
Illinois zászlaja
Illinois címere
Illinois címere
Közkedvelt elnevezés: Land of Lincoln
The Prairie State
Mottó: State sovereignty national union (angol) – Állami szuverenitás, nemzeti egység
Map of USA highlighting Illinois.png
Közigazgatás
Fővárosa Springfield
Legnagyobb város Chicago
Kormányzó Pat Quinn (D)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés IL
ISO 3166-2 US-IL
Felvétel az Unióba
sorrendben 21.
dátuma 1818. december 3.
Rangsor
terület szerint 25.
népesség szerint 5.
népsűrűség szerint 11.
Népesség
Népesség 12 830 632 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 86,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 149 998 km²
ebből víz 4,0 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
Szélesség é. 36°58' – é. 42°30'
Hosszúság ny. 87°30' – ny. 91°30'
Kiterjedés
kelet-nyugati 340 km
észak-déli 629 km
Domborzat
legmagasabb pont 376 m
átlagmagasság 182 m
legalacsonyabb pont 85 m
Illinois weboldala

Illinois (/ɪlɨˈnɔɪ/, nagyjából ilinoj) az Amerikai Egyesült Államok 21. tagállama. Illinois a közép-nyugati rész legnépesebb és az USA ötödik legnépesebb állama. Gazdasága sokrétű alapokon nyugszik, északkeleten Chicago metropolisa található, a középső és a nyugati részen mezőgazdasági területek és kis iparvárosok, délen pedig szénbányák. Központi fekvése – a Nagy-tavak és a Mississippi között – az elmúlt százötven évben fontos közlekedési csomóponttá tette. Azzal, hogy gyárak és tanyavidékek, városi és vidéki környezet egyaránt gyakori a területén, Illinois az USA mikrokozmosza; az Associated Press 21 demográfiai faktor alapján elemezve a „legátlagosabb állam”-nak nyilvánította.[2]

Földrajz/Területi leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chicago, Illinois és Középnyugat legnagyobb városa, látkép a John Hancock Center-ből

Illinois határai északról Wisconsin , északkeletről a Michigan-tó, keletről Indiana, nyugatról a Mississippi folyó választja el Missouri-tól és Iowa-tól, déli határa pedig Kentucky az Ohio folyóval.[3] Illinois határos Michigan állammal is, de csak a Michigan-tavon keresztül.[4]

Illinois teljes egészében a belső alföldön (Interior Plains) fekszik, amely három egységre osztható.

Az első Észak-Illinois, mely terület túlnyomó részét Chicago metropolis foglalja el, amely magában foglalja magát Chicago várost, külvárosait és a vonzáskörébe tartozó településeket. A Chicago metropolis körzethez Indiana és Wisconsin néhány megyéje is hozzátartozik. Mint metropolis sűrűn lakott, iparosított, s sok különböző etnikai csoport él együtt. Rockford városa az állam harmadik legnépesebb települése, amely a Interstate 39 (I-39) és Interstate 90 (I-90) főútvonalak mentén terül el.

Dél és nyugat felé haladva találjuk a második legnagyobb, ún. Közép-Illinois-t, mely terület többnyire lapos préri. Úgy is említik, mint Illinois szívét. A területet kis és középméretű városok jellemzik. A nyugati része - az Illinois folyótól nyugatra - eredetileg a Military Tract of 1812 része volt, amely egy jól megkülönböztethető domborulatot képez az állam nyugati részén. E terület oktatási és manufaktúra-rendszere rendkívül fejlett. Mezőgazdasági termékei a kukorica és a szójabab. Nagyobb városai a 370 000 lakosú Peoria, amely az állam harmadik legnagyobb metropoliskörzete, az állam fővárosa Springfield, Quincy, Decatur, Bloomington, Champaign és Urbana.[5]

Illinois, főbb városok és utak

A harmadik egység Dél-Illinois a U.S. Route 50-től (US-50) délre, beleértve Little Egypt régióját közel a Mississippi és az Ohio folyók egyesüléséhez. Ez a területi egység melegebb éghajlatával és különböző mezőgazdasági termékeivel, szaggatott felszínével, kis mennyiségű olajával és szénbányáival merőben különbözik a másik két területi egységtől. Valamivel sűrűbben lakott, mint Illinois középső része. Dél-Illinois legnagyobb városa St. Louis és a vonzáskörébe tartozó külvárosok, valamint települések lakosainak száma 600 000 fő, melyet úgy is említenek, mint Metro-East. A második legnagyobb körzet Williamson megye, Jackson megye, Franklin megye, Saline megye, és Perry megye 210 000 lakosával.[4]

Chicago metropolis körzetén kívül eső területeket úgy is nevezik mint „Illinois alsóállam„ („downstate Illinois”), de középső és déli Illinois lakossága nem használja ezt a kifejezést.

Illinois legészaknyugatibb része a "Driftless Zone", egy magasabban fekvő terület, melynek lejtőit a gleccserek csiszoltak le, így felülete szabdalt. Tengerszinttől számított magassága 376 méter.

A Mississippi mentén Alton-tól Kaskaskia-ig, melyet úgy is említenek mint „Amerika alja” („American Bottom”), az állam berendezkedett árvízvédelemre. Itt voltak az első német bevándorlók települései, s az állam első fővárosa Kaskaskia, amelyet a Mississippi folyó elválaszt az állam más területeitől.[4][6]

Dél-Illinois hét megyéje része az Evansville (Indiana) metropolis körzetnek, mely területre általánosan úgy hivatkoznak, mint a „Tri-State” (három állam), beleértve Indiana és Kentucky államokat.

Illinois fő folyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illinois folyó
  • Mississippi
    • Rock folyó
    • Illinois folyó
      • Des Plaines folyó
      • Kankankee folyó
    • Kaskaskia folyó
    • Ohio folyó
      • Wabash folyó[7]

Illinois tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Apple Canyon tó
  • Calumet tó
  • Carlyle tó
  • Cedar tó
  • Clinton tó
  • Devils Kitchen tó
  • Horseshoe tó
  • Kinkaid tó
  • Egypt tó
  • Michigan-tó (átnyúlik Indiana, Michigan és Wisconsin államokba)
  • Rend tó[8]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel Illinois 640 km hosszú közép-kontinentális állam, éghajlata a földrajzi fekvésnek megfelelően változik.

Illinois legnagyobb részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik forró párás nyárral és hűvös vagy hideg téllel.

Az állam déli részén, kb. Carbondale-től a klíma melegebb, s közelít a nedves szubtrópusi éghajlathoz, ahol a tél sokkal enyhébb. Évi átlagos csapadék mennyisége a déli részeken 1220 mm, s az északibb területeken 890 mm. Az átlagos hóesés mennyisége Chicago környékén 93 cm, míg a déli részeken 35 cm.[9]

A legmagasabb hőmérsékletet, 47 °C-ot, 1954. július 14-én mérték St. Louis-tól keletre, míg a legalacsonyabb hőmérsékletet, -38 °C, 1999. január 5-én jelentették Congerville-ből.[4][6][10]

Az államban évente átlagosan 50 nap jelentenek viharos tevékenységet, amely az Egyesült Államok más területeihez viszonyítva kissé magasabb az átlagnál. Illinois-ban a tornádó keletkezése nem ritka, évente átlagosan 35 tornádót jelentenek.[11] A legrombolóbb hatású tornádó 1925-ben fordult elő, amikor 695 ember halt meg, s ebből 613 Illinois állam lakosa volt.[12]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pre-Columbán időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pre-kolumbiai temetkezési helyen talált réztáblák

Cahokia a Kolumbusz előtti Mississippi kultúra központja, amely a mai Collinsville környékének felel meg. Ez a civilizáció a 15. századra eltűnt ismeretlen okok miatt. Ezután az illiniwek indiánok népesítették be a területet. Ezek a törzsek politikai szövetségben álltak egymással. Az 1700-as évek körül megközelítőleg 25 000 illinois indián élt itt. Számuk az irokéz törzsek rendszeres támadásai miatt mintegy 90%-kal csökkent.[13] Helyüket a potawatomi, a miami, a sauk és más indián törzsek foglalták el, akik keletről és északról érkeztek ide.[4] Az amerikai függetlenségi háború alatt az illinois és potawatomi törzsek az amerikaiak oldalán harcoltak.

Az európaiak megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1673-ban a francia Jacques Marquette és Louis Jolliet felfedezők az Illinois folyón hajóztak. 1680-ban követték őket más francia csoportok, akik erődöt építettek a mai Peoria város közelében, s 1682-ben Starved Rock tetejére egy újabb erődöt emeltek. A francia felfedezők nyomán Illinois a francia birodalom része volt egészen 1763-ig, amikor átadták a területet az Egyesült Királyságnak. A kis francia települések megmaradtak, s csak néhány brit katonai egységet küldtek ide, de nem volt itt sem angol, sem amerikai település ebben az időben. 1778-ban George Rogers Clark benyújtotta igényét Illinois megyére Virginia számára. 1783-ban területet Virginiához csatolták, amikor Virginia csatlakozott az Egyesült Államokhoz. Az állam 1783-ban Northwest Territory lett (=északnyugati terület).[14]

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1800 2 458
1810 12 282 399,7%
1820 55 211 349,5%
1830 157 445 185,2%
1840 476 183 202,4%
1850 851 470 78,8%
1860 1 711 951 101,1%
1870 2 539 891 48,4%
1880 3 077 871 21,2%
1890 3 826 352 24,3%
1900 4 821 550 26%
1910 5 638 591 16,9%
1920 6 485 280 15%
1930 7 630 654 17,7%
1940 7 897 241 3,5%
1950 8 712 176 10,3%
1960 10 081 158 15,7%
1970 11 113 976 10,2%
1980 11 426 518 2,8%
1990 11 430 602 0%
2000 12 419 293 8,6%
2010 12 830 632 3,3%


Az Illinois-Wabash Company birtokolta Illinois legnagyobb részét. 1809 február 3-án létrehozták az Illinois Territóriumot (Illinois Territory), s Kaskaskia lett az első főváros. 1818-ban Illinois az Egyesült Államok 21. tagállama lett. A kongresszus új határokat állapított meg, amely során az államhoz északi területeket csatoltak, beleértve magát Chicagót, Galenát és az ónbányák régióját. A főváros Kaskaskia maradt, de 1819-ben Vandaliába költözött az állam kormánya.

1832-ben kitört a Black Hawk háború, melynek során néhány indián törzs fellázadt az Államok ellen. Az indiánokat áttelepítették Iowa államba, s a visszatérési kísérletüket megakadályozta az amerikai katonaság.

Az 18301831. évi telet a „mély hó telé”-nek (Winter of the Deep Snow) nevezték el. Hirtelen nagy mennyiségű hó esett le, amely elfedett mindent, s a közlekedés lehetetlenné vált. Sok utazó eltűnt nyomtalanul. Ezt még több kemény tél követte, közöttük a „hirtelen fagyás tele” (Winter of the Sudden Freeze). 1836. december 20-án egy gyors hidegfront köszöntött be, amely egy pillanat alatt befagyasztotta a pocsolyákat, s rövid idő alatt sok utazót megölt, akik nem találtak menedéket. A szélsőséges időjárás következtében a termőföldek termése kipusztult, s délről kellett élelmet szállítani az északi területekre.[15]

1839-ben megalapították a mormon Nauvoo városát a Mississippi folyó mentén. Vezetőjüket, Joseph Smith-t a Carthage-i börtönben megölték. Ezután a gyorsan növekvő mormon város, amely vetekedett Chicagóval, hirtelen hanyatlásnak indult. 1846-ban a mormonok tömegesen elhagyták Illinois-t.

Az állam viszonya a rabszolgasághoz és az afroamerikaiakkal való bánásmóddal kapcsolatban időről időre különböző képet mutat. Néhányan alkalmaztak rabszolga munkaerőt, mielőtt Illinois territóriummá vált volna, de a rabszolgaság általános bevezetése 1818-ban az állammá válás idején kezdődött meg. Az állam déli részére, amely Little Egypt (=kis Egyiptom) néven ismert, délről érkező telepesek vándoroltak be, akik szimpatizáltak a már Dél által bevezetett rabszolga munkaerőn alapuló gazdasággal. A kongresszus egy rövid ideig engedte a rabszolgatartását, de a lakosság ellenkezett a feketék állandó letelepítése ellen. Az 1848-as alkotmányban foglalkoztak a problémával, így 1853-ban John A. Logan, az Unió generálisa, törvényben tiltotta meg az afroamerikaiak letelepítését az állam területén.[16]

Chicago jelentősége megnőtt, s kikötője uralta a Nagy-tavak kereskedelmi forgalmát. 1848-ban a vasútvonalak is elértek ide, s 1857-ben Chicago Illinois legnagyobb városa lett.[14]

Illinois 19. századbeli bányászatának, üzemeinek gyors iramú fejlődésével, a munkások számának növekedésével az állam jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok szakszervezetének létrehozásában.

A függetlenségi háború idején a mai állam területét kb. 2000 vadászó indián és kevés francia lakta.[17] Az 1810-es években kezdtek telepesek érkezni Kentuckyból. Illinois 1818-ban lett USA-tagállam. Chicagót az 1830-as években alapították. Az 1850-es években a vasút terjeszkedése közelebb hozta Illinois gazdálkodásra alkalmas területeit piacukhoz, ezzel egyre inkább vonzotta a terület a bevándorlókat, főleg Német- és Svédországból. A polgárháború idején Illinois az északiakhoz tartozott; nagyban támogatták államuk híres szülötteit, Abraham Lincolnt és Ulysses S. Grantot.

1900-ra egyre több gyár épült az északi városokban, a középső és a déli területeken pedig szénbányák nyíltak. Az iparosodás nagyszámú dél- és kelet-európai bevándorlót vonzott. Az állam fontos ipari szerepet játszott a két világháborúban. A déli államokból számos fekete vándorolt Chicagóba, ahol nagy közösséget alkottak, és a város azóta is fontos szerepet tölt be a dzsessz- és blueszenében.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illinois népsűrűségi térképe

A 2010. évi népszámlálás felmérései alapján az állam lakosainak száma 12 830 632 fő volt. A 2000. évet alapul véve a lakosság aránya 3,3%-kal emelkedett.[18] Ebbe beleértendő a természetes növekedés száma, ahol a születések száma 1 138 398 volt, s a halálozások száma 656 599; a más területekről ide vándoroltak száma 71 456 fő volt. Az országon kívülről érkező emigránsok száma ez időszakon keresztül mintegy 402 ,257 fő.[19]

A 2010. évi adatok szerint a külföldön születettek az állam teljes lakosságának 13,6%-át képezik.[18]

Az állam északkeleti sarkában a Michigan-tó partján fekszik Chicago, az USA harmadik legnagyobb városa. A 2000. évi becslések szerint a lakosság mintegy 23,3%-a élt Chicagóban, 43,3%-a Cook megyében és 65,6% Chicago metropolis körzetében; Will, DuPage, Kane, Lake, és McHenry, valamint Cook megyékben. A lakosság fennmaradó része kis városokban és településeken lakott. A 2000. évi becslések szerint az állam lakossága északkeleten Mazon környékén tömörült é. sz. 41,2782°, ny. h. 88,3802° Grundy megyében.[4][6][20]

Vallási megoszlás[21]
Keresztény: 80%
Protestáns: 49%
Baptista: 12%
Lutheránus: 7%
Metodista: 7%
Presbiteriánus: 3%
Más protestáns: 20%
Római katolikus: 30%
Más keresztény: 1%
Más vallás: 4%
Nem vallásos: 16%

A 2005. évi adatok szerint a rassz szerinti megoszlás a következő volt: 65,6% fehér amerikai, 15,1% afroamerikai, 3,9% ázsiai származású, 2% más, s a fennmaradó 13,2% hispániai vagy latin. A fehérek között 10-ből három német származású. Az afroamerikaiak Chicagóban, St. Louis keleti részében, és az állam déli csücskében alkotnak nagyobb kulturális közösségeket. Az angol származásúak főleg az állam délkeleti részén alkotnak kisebb-nagyobb közösségeket. Az ír, mexikói és lengyel leszármazottak főleg Chicago metropolis térségében élnek.

Illinois lakosságának 7,1%-a 5 év alatti, míg 26,1% 18 év alatti 12,1%-a volt 65 éves vagy idősebb. A nők aránya a teljes lakosság 51%-át alkotják.[6][22]

A 2000. évi népszámlálás adatai szerint a teljes lakosság 10,85%-a 5 év felett otthon spanyolul beszél, 1,6%-a pedig lengyelül.[23]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb vallási csoportok Illinois-ban a katolikusok és a protestánsok. A római katolikusok többnyire Chicago környékén tömörülnek.[24] Chicago és a környező külvárosainak lakosságánál megfigyelhető a hindu, a zsidó, muszlim, és szikh vallásúak számának növekedése.[25]

Megyék/Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illinois megyéi

Adams, Alexander, Bond, Boone, Brown, Bureau, Calhoun, Carroll, Cass, Champaign, Christian, Clark, Clay, Clinton, Coles, Cook, Crawford, Cumberland, De Witt, DeKalb, Douglas, DuPage, Edgar, Edwards, Effingham, Fayette, Ford, Franklin, Fulton, Gallatin, Greene, Grundy, Hamilton, Hancock, Hardin, Henderson, Henry, Iroquois, Jackson, Jasper, Jefferson, Jersey, Jo Daviess, Johnson, Kane, Kankakee, Kendall, Knox, La Salle, Lake, Lawrence, Lee, Livingston, Logan, Macon, Macoupin, Madison, Marion, Marshall, Mason, Massac, McDonough, McHenry, McLean, Menard, Mercer, Monroe, Montgomery, Morgan, Moultrie, Ogle, Peoria, Perry, Piatt, Pike, Pope, Pulaski, Putnam, Randolph, Richland, Rock Island, Saline, Sangamon, Schuyler, Scott, Shelby, St. Clair, Stark, Stephenson, Tazewell, Union, Vermilion, Wabash, Warren, Washington, Wayne, White, Whiteside, Will, Williamson, Winnebago, Woodford[26]

10 legnagyobb város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chicago; lakosainak száma: 2 841 952; szélességi fok: 41.85; hosszúsági fok: -87.65
  • Aurora; lakosainak száma: 174 276; szélességi fok: 41.761 ; hosszúsági fok: -88.32
  • Rockford; lakosainak száma: 152 765; szélességi fok: 42.271 ; hosszúsági fok: -89.094
  • Naperville; lakosainak száma: 143 850; szélességi fok: 41.786 ; hosszúsági fok: -88.147
  • Joliet; lakosainak száma: 134 957; szélességi fok: 41.525 ; hosszúsági fok: -88.082
  • Springfield; lakosainak száma: 115 975; szélességi fok: 39.802 ; hosszúsági fok: -89.644
  • North Peoria; lakosainak száma: 113 004; szélességi fok: 40.718 ; hosszúsági fok: -89.584
  • Peoria; lakosainak száma: 112 936; szélességi fok: 40.694 ; hosszúsági fok: -89.589
  • Elgin; lakosainak száma: 98 586; szélességi fok: 42.037; hosszúsági fok: -88.281
  • Waukegan; lakosainak száma: 92 695; szélességi fok: 42.364 hosszúsági fok: -87.845[27]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. Stephen Ohlemacher. „Analysis ranks Illinois most average state”, Associated Press, 2007. május 17. 
  3. Wikisource. Illinois Constitution of 1818.
  4. ^ a b c d e f szerk.: Nelson, Ronald E. (ed.): Illinois: Land and Life in the Prairie State (1978). ISBN 0-8403-1831-6 
  5. (1978) in Nelson, Ronald E. (ed.): Illinois: Land and Life in the Prairie State. ISBN 0-8403-1831-6.
  6. ^ a b c d Horsley, A. Doyne. Illinois: A Geography (1986). ISBN 0-86531-522-1 
  7. Some Rivers in Illinois
  8. List of lakes in the United States
  9. Illinois State Climatologist Office. Climate Maps for Illinois. Accessed April 22 2006.
  10. Midwestern Regional Climate Center (MRCC). Illinois Extreme Temperature list. Accessed April 22 2006.
  11. "Annual average number of tornadoes, 1953-2004", NOAA National Climatic Data Center. Retrieved on October 24 2006.
  12. PAH Webmaster: NWS Paducah, KY: NOAA/NWS 1925 Tri-State Tornado Web Site -- General Information, 2005. november 2. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  13. Frederick E. Hoxie, Encyclopedia of North American Indians (1996) 266-7, 506
  14. ^ a b Biles, Roger. Illinois: A History of the Land and its People (2005). ISBN 0-87580-349-0 
  15. Duff, Judge Andrew D. Egypt. Republished, Springhouse Magazine. Accessed May 1 2006.
  16. James Pickett Jones, Black Jack: John A. Logan and Southern Illinois in the Civil War Era 1967 ISBN 0-8093-2002-9
  17. Biles (2005) ch 1
  18. ^ a b quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  19. Population Estimates Program
  20. American Congress on Surveying and Mapping. State Centers of Population. Accessed April 20, 2006.
  21. American Religious - a délication Survey (ARIS). CUNY Key Findings. 2001.
  22. United States Census Bureau. Illinois Quick Facts, 2004. Accessed August 28 2006.
  23. "Most Spoken Languages In Illinois", Modern Language Association.
  24. See Statemaster. Retrieved 29 July 2007.
  25. http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/17_2000.asp
  26. Illinois Counties - Maps, Data & Information
  27. Biggest Cities Illinois, United States

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]