1830

Évek: 1825 – 1826 – 1827 – 1828 – 1829 – 1830 – 1831 – 1832 – 1833 – 1834 – 1835

Tartalomjegyzék

január 28. – Megjelenik a „Hitel”, Széchenyi István műve, amely a magyar reformmozgalom programjává válik.
július 5. – Rövid ostrom után a francia csapatok elfoglalják Algéria fővárosát, Algírt. (Franciaország megkezdi Algéria gyarmatosítását.)
szeptember 13. – A Dramper nevű amerikai hajó befut a Alter Hafenbe, ezzel megnyílik Bremerhaven kikötője.
november 17. – Megtartja alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia
november 22. – A Belga Nemzetgyűlés kikiáltja Belgium függetlenségét és az ország államformáját alkotmányos monarchiaként határozza meg.

július – Júliusi forradalom Franciaországban.
az év folyamán
- Gibraltár brit koronagyarmattá válik.
- Franciaországban részben Victor Hugo kezdeményezésére megalakul Európa első állami műemlékvédelmi szervezete.

Georg Simon Ohm közzéteszi a később róla elnevezett elektromos ellenállási törvényt.
Az Egyesült Államokban Henry megalkotja az elektromos távírót, 2 kilométeres távolságra tud jelet továbbítani.

elindul az első modern gőzüzemű vasút a Liverpool – Manchester vonalon Angliában.

január 5. – Csajak János evangélikus lelkész, költő († 1867)
február 3. – Orbán Balázs († 1890)
február 9. – Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 33. szultánja († 1876)
március 7. – Zsupánek Mihály, magyarországi szlovén költő († 1905, vagy 1898?)
március 18. – Szinnyei József, bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész († 1913)
március 21. – Friedrich von Beck-Rzikowsky német származású katonatiszt, katonai térképész, cs († 1920)
május 18. – Goldmark Károly, zeneszerző († 1915)
május 28. – Carl Filtsch zeneszerző és zongoraművész († 1845)
július 9. – Kemény Gábor politikus, publicista, az MTA tagja, 1878–1882-ben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, 1882–1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter († 1888)
augusztus 15. – Lebstück Mária honvédtiszt († 1892)
augusztus 18. – Ferenc József osztrák császár, magyar király († 1916)
szeptember 9. – Tüköry Lajos magyar katona († 1860)
november 1. – Adelburg Ágost lovag zeneszerző, hegedűművész († 1873)
november 2. – Divald Károly magyar fényképész, a magyar fényképészet úttörője († 1897)
november 29. – Rosti Pál földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja († 1874)
december 14. – Madarász Viktor festőművész († 1917)

január 8. – Cseh Ignác, tolna megyei alispán, költő (* 1781)
január 8. – Charles Dumont de Sainte Croix, francia ügyvéd, zoológus és ornitológus (* 1758)
január 30. – Virág Benedek, költő, műfordító (* 1754)
február 13. – Csépán István, jogász, ügyvéd, több megye táblabírája, költő (* 1758)
február 13. – Czucz István, ügyvéd, költő (* 1768)
március 4. – Gyarmathi Sámuel, nyelvész, orvos (* 1751)
március 17. – Laurent de Gouvion-Saint-Cyr, marquis de Saint-Cyr, francia marsall (* 1764)
április 16. – Katona József, író (* 1791)
május 16. – Jean Baptiste Joseph Fourier, francia matematikus, fizikus (* 1768)
július 11. – Csery Péter, jegyző, író, költő (* 1778)
november 21. – Kisfaludy Károly, költő, író (* 1788)
december 8. – Benjamin Constant, svájci születésű francia gondolkodó, író, politikus és filozófus (* 1767)
december 17. – Simón Bolívar, venezuelai forradalmár (* 1783)