Puławy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puławy
Pulawy Sybil Temple west side wide view.jpg
Szibillák temploma
Puławy címere
Puławy címere
Puławy zászlaja
Puławy zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Lublini
Járás Puławy
Rang város
Alapítás éve 16. század eleje
Irányítószám 24-100-tól 24-112-ig
Körzethívószám (+48)81
Rendszám LPU
Népesség
Teljes népesség 49 066 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Puławy  (Lengyelország)
Puławy
Puławy
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 25′, k. h. 21° 58′Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 21° 58′
Puławy weboldala

Puławy járási jogú város Lengyelországban, a Lublini vajdaság nyugati részén a Mazóviai vajdasággal való határának közelében, a Visztula partján, a Visztula kis-lengyelországi áttörésének szélén. A város a puławai régió központja,[2][3] valamint fontos ipari (vegyipar, építőipar, gyógyszergyártás, stb.) és kulturális (5 tudományos kutatóintézet, főiskolák) és turisztikai központ: a Puławy - Kazimierz Dolny - Nałęczów turisztikai háromszög része.[4] A városban működött az első lengyel múzeum, (mely egyúttal a legöregebb múzeum Közép-Európában). Puławy fontos közlekedési csomópont (folyami kikötő, 2 híd, fő közlekedési és vasútvonalak, a jövőben polgári repülőtér a közeli Dęblinben, stb.)

A város területe 50,61 km², lakosainak száma a GUS (lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 2007 évi adatai szerint 50 716, ugyanebben az időben a munkanélküliség 7,6% volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első település a mai város helyén a 16. század elején alakult ki a Visztulán való átkelés kiszolgálására.

A 17. század második felében a vidék a Lubomirski család birtokába került. 1676-1679 között Stanisław Herakliusz Lubomirski, a korona nagymarsallja nyári palotát építtetett itt. Lánya 1687-ben hozományul kapta, amikor férjhez ment Adam Mikołaj Sieniawskihoz. A harmadik nagy északi háború folyamán a svédek lerombolták a várost.

Adam Kazimierz Czartoryski

A palota újabb hozományként 100 évre a Czartoryski család tulajdonába került. Ez az időszak jelentette a város aranykorát. Az 1780-as években a kastély kulturális központ szerepét játszott, ilyen téren felvette a verseny a fővárossal, Varsóval is. A kor minden nagy személyisége megfordult benne.

Lengyelország felosztása folyamán Puławy ismét megsemmisült. Tadeusz Kościuszko hadműveleteinek megtorlásaképpen az orosz hadsereg 1794-ben lerombolta a kastélyt és feldúlta a környékező falvakat. Az újjáépítést 1796-ban kezdte Izabela hercegnő.

Izabela Czartoryska

, aki kihasználva Chrystian Piotr Aigner építész tehetségét nemcsak a rezidenciát építtette újjá, hanem egy sor kerti épületet is emeltetett a hatalmas kastélyparkban. Az egyik ilyen épületben, a Szibillák templomában nyitotta meg a hercegnő az első lengyel múzeumot is 1801-ben, mely nemzeti ereklyéket gyűjtött.

Puławy aranykorának az októberi felkelés vetett véget. Juliusz Małachowski tábornok bravúros támadást hajtott végre az orosz kaszárnyán, majd 1831. március 1-án lezajlott a győztes puławy csata. A felkelés elbukása után a Czartorysky család emigrációba kényszerült, a birtokot elárverezték. 1824-ben az orosz hatóságok puławyt átnevezték Nova Alekszandriának. Megkezdődött a tudományos-főiskolai intézmények megalakulása. 1844-ben megalakult a Nők Képzésének Intézete (Instytut Wychowania Panien), 1862-ben a Mezőgazdasági-Erdészeti Főiskola (Instytut Politechniczny i Rolniczo-Leśny) és ennek bezárása után 1869-ben hasonló céllal az Instytut Gospodarstwa Wiejskiego i Leśnictwa.

1906-ban Puławy városjogokat kapott, majd a néhány környező falut a városhoz csatoltak. 1925-ben a várost előbb az orosz, majd az osztrák-magyar csapatok is elhagyták. A város az I. világháború alatt jelentős károkat szenvedett.

A két háború között a város fejlődésnek indult, ezt a német megszállás szakította meg: a város lakosságának harmada elpusztult.

A háború utáni fejlődést meghatározta a Zakłady Azotowe (Ammónia Művek) építéséről hozott határozat 1960-ban. Ezután jelentősen megnőtt a város népessége. A város ipari központtá nőtte ki magát.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Czartorysky-kastély és park. Az eredetileg a Lubomirski család által 1676-1679 között építtetett barokk épületből csak kevés maradt fenn. A Czartoryski család által újjáépített palota először 1722-1736 rokokó stílusban újult meg, majd 1785-1810 között kapta ma is látható klasszicista formáját. A kastély látogatható. A 30 hektáros park mai romantikus stílusú alakját Izabela hecegnő alatt kapta 1798-1806 között.
  • Az egykori városi magisztrátus épülete
  • A járási kormányzat épülete
  • Az egykori Szentháromság ortodox templom
  • Fogadó a „Zarándokhoz”
  • Szent József katolikus templom

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Puławy című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puławy témájú médiaállományokat.