Puławy
| Puławy | |||
| Szibillák temploma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Lublini | ||
| Járás | Puławy | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 16. század eleje | ||
| Irányítószám | 24-100-tól 24-112-ig | ||
| Körzethívószám | (+48)81 | ||
| Rendszám | LPU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 49 066 fő (2009)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 21° 58′ | |||
| é. sz. 51° 25′, k. h. 21° 58′ | |||
| Puławy weboldala | |||
Puławy járási jogú város Lengyelországban, a Lublini vajdaság nyugati részén a Mazóviai vajdasággal való határának közelében, a Visztula partján, a Visztula kis-lengyelországi áttörésének szélén. A város a puławai régió központja,[2][3] valamint fontos ipari (vegyipar, építőipar, gyógyszergyártás, stb.) és kulturális (5 tudományos kutatóintézet, főiskolák) és turisztikai központ: a Puławy - Kazimierz Dolny - Nałęczów turisztikai háromszög része.[4] A városban működött az első lengyel múzeum, (mely egyúttal a legöregebb múzeum Közép-Európában). Puławy fontos közlekedési csomópont (folyami kikötő, 2 híd, fő közlekedési és vasútvonalak, a jövőben polgári repülőtér a közeli Dęblinben, stb.)
A város területe 50,61 km², lakosainak száma a GUS (lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 2007 évi adatai szerint 50 716, ugyanebben az időben a munkanélküliség 7,6% volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az első település a mai város helyén a 16. század elején alakult ki a Visztulán való átkelés kiszolgálására.
A 17. század második felében a vidék a Lubomirski család birtokába került. 1676-1679 között Stanisław Herakliusz Lubomirski, a korona nagy marsallja nyári palotát építtetett itt. Lánya 1687-ben hozományul kapta, amikor férjhez ment Adam Mikołaj Sieniawskihoz. A harmadik nagy északi háború folyamán a svédek lerombolták a várost.
A palota újabb hozományként 100 évre a Czartoryski család tulajdonába került. Ez az időszak jelentette a város aranykorát. Az 1780-as években a kastély kulturális központ szerepét játszott, ilyen téren felvette a verseny a fővárossal, Varsóval is. A kor minden nagy személyisége megfordult benne.
Lengyelország felosztása folyamán Puławy ismét megsemmisült. Tadeusz Kościuszko hadműveleteinek megtorlásaképpen az orosz hadsereg 1794-ben lerombolta a kastélyt és feldúlta a környékező falvakat. Az újjáépítést 1796-ban kezdte Izabela hercegnő.
, aki kihasználva Chrystian Piotr Aigner építész tehetségét nemcsak a rezidenciát építtette újjá, hanem egy sor kerti épületet is emeltetett a hatalmas kastélyparkban. Az egyik ilyen épületben, a Szibillák templomában nyitotta meg a hercegnő az első lengyel múzeumot is 1801-ben, mely nemzeti ereklyéket gyűjtött.
Puławy aranykorának az októberi felkelés vetett véget. Juliusz Małachowski tábornok bravúros támadást hajtott végre az orosz kaszárnyán, majd 1831. március 1-án lezajlott a győztes puławy csata. A felkelés elbukása után a Czartorysky család emigrációba kényszerült, a birtokot elárverezték. 1824-ben az orosz hatóságok puławyt átnevezték Nova Alekszandriának. Megkezdődött a tudományos-főiskolai intézmények megalakulása. 1844-ben megalakult a Nők Képzésének Intézete (Instytut Wychowania Panien), 1862-ben a Mezőgazdasági-Erdészeti Főiskola (Instytut Politechniczny i Rolniczo-Leśny) és ennek bezárása után 1869-ben hasonló céllal az Instytut Gospodarstwa Wiejskiego i Leśnictwa.
1906-ban Puławy városjogokat kapott, majd a néhány környező falut a városhoz csatoltak. 1925-ben a várost előbb az orosz, majd az osztrák-magyar csapatok is elhagyták. A város az I. világháború alatt jelentős károkat szenvedett.
A két háború között a város fejlődésnek indult, ezt a német megszállás szakította meg: a város lakosságának harmada elpusztult.
A háború utáni fejlődést meghatározta a Zakłady Azotowe (Ammónia Művek) építéséről hozott határozat 1960-ban. Ezután jelentősen megnőtt a város népessége. A város ipari központtá nőtte ki magát.
Műemlékek [szerkesztés]
- Czartorysky-kastély és park. Az eredetileg a Lubomirski család által 1676-1679 között építtetett barokk épületből csak kevés maradt fenn. A Czartoryski család által újjáépített palota először 1722-1736 rokokó stílusban újult meg, majd 1785-1810 között kapta ma is látható klasszicista formáját. A kastély látogatható. A 30 hektáros park mai romantikus stílusú alakját Izabela hecegnő alatt kapta 1798-1806 között.
- Az egykori városi magisztrátus épülete
- A járási kormányzat épülete
- Az egykori Szentháromság ortodox templom
- Fogadó a „Zarándokhoz”
- Szent József katolikus templom
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Puławy című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

