Krakkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krakkó (Kraków)
Krakow rynek 01.jpg
Krakkó főterének látképe
Krakkó címere
Krakkó címere
Krakkó zászlaja
Krakkó zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kis-lengyelországi
Járás járási jogú város
Rang város
Alapítás éve 9. század előtt
Polgármester Jacek Majchrowski
Irányítószám 30 001 től 31 999 ig
Körzethívószám +(48)12
Rendszám KR
Népesség
Teljes népesség 756 267 fő (2007) +/-
Népsűrűség 2314 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 220–380 m
Terület 327 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krakkó  (Lengyelország)
Krakkó
Krakkó
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 03′ 41″, k. h. 19° 56′ 18″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 41″, k. h. 19° 56′ 18″
Krakkó weboldala

Krakkó (lengyelül Kraków, Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['krakuf]), teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros)[2] (Lengyelország második legnépesebb városa[j 1], Kis-lengyelországi vajdaság székhelye. Lakosainak száma kb. 760 000 (elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 fő). Területe: 326,8 km².

1795-ig Krakkó hivatalos lengyel főváros volt, bár már 17. század elejétől fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át (a legfontosabb szerepkörökkel együtt – Varsó lett a Szejm székhelye és a király székhelye is). Jelenleg a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa meg a krakkói agglomeráció központja. Krakkó történelmi szerepét a teljes hivatalos neve is kifejezi – Stołeczne Królewskie Miasto Kraków, jogilag elismert Miniszteri Tanáccsal meg még előbb, a II. Köztársaság hatalmi szerveivel, melyek ezt a nevet használták az ügyiratokban.

Krakkó járási jogú város, a kis lengyelországi vajdaság hivatalainak székhelye. Itt többiek között a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia (PAU)[pau 1] , a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata székhelyei találhatóak.

A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. Balicében, Krakkó mellett, a második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtér található.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wincenty Kadłubek, 12. századi lengyel krónikaíró szerint, Krakkó neve Krak fejedelem nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból ítélve, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló népnévre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt a névadó. Szláv fejedelmi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

A város teljes neve Krakkó királyi főváros (Stołeczne Królewskie Miasto Kraków). Az egyetlen olyan város Lengyelországban, melynek szabad használnia a lengyel címert a saját címerében. Ilyen lehetőség a heraldikus jogok szerint csak fővárosi ranggal bíró városoknak jár.

Az első írott forrás, amelyben Krakkó megjelenik, 966-ból származik. A szerzője Ibrahim ibn Jakub arab utazó és kereskedő.

Földrajzi viszonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel-domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé. Krakkó néhány földrajzi egység összetalálkozása helyén fekszik: a Krakkói Kapu (Brama Krakowska), az Oświęcim-medence (Kotlina Oświęcimska), a Sandomierz-medence (Kotlina Sandomierska), a Nyugat-Beszkidi hegyvidék (Pogórze Zachodniobeskidzkie)és a Krakkó–Częstochowa-fennsík (Wyżyna Krakowsko-Częstochowska). A fekvése révén Krakkó tökéletes hely azon turisták számára, akik kirándulni akarnak a lengyel hegyekbe vagy a kis lengyelországi fennsíkokon és karsztvölgyekbe.

A Krakkó legmagasabb pontja Piłsudski-domb (Kopiec Piłsudskiego – 383 m; maga a domb 35 m magas, mesterséges, 1937-ben épült), a legalacsonyabb pedig ott található, ahol a város keleti határán átlép a Visztula (188 m).

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a kontinens belsejében található, éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár, ősz. A tél változatos, van, amikor esik a hó, de olyan is előfordul, hogy több éven át nem esik. Lengyelország középső területei a legszárazabbak, a hegyek kapják a legtöbb csapadékot. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja félbe egy-egy zápor.

Krakkóban óceáni éghajlat van. Európa egyik legkeletibb városa az ilyen éghajlattal, tovább keletre menve az éghajlat már kontinentális. Az átlagos nyári hőmérséklet 18–19,6 °C, a téli –2,1–0 °C. Nyáron a hőmérséklet gyakran túllépi a 25 °C-t, télen pedig ritkán esik –5 °C alá. Mivel Krakkó elég közel fekszik a Tátrához és ott gyakori a halny (ami egy főn típusú szél), így még télen is a hőmérséklet 20 °C-ig emelkedhet. [meteo 1]

Parkok és természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a Planty Krakkóban
Krakkói Völgyek (Dolinki Krakowskie)
Panieńskie Skałki
Zakrzówek, mesterséges tó (Zalew Zakrzówek)
Wolski Erdő a Kościuszko-dombbal (Kopiec Kościuszki), az előtérben Błonia
Kilátás Błoniára a Kościuszko-dombról

Krakkóban kb. 40 park van, összesen kb. 320 hektárt foglalnak el. A legismerősebbek (és legnagyobbak egyike) – Planty és Visztula-rakpart (Bulwary Wiślane). A legnagyobb park Krakkóban – a Lengyel Repülők Parkja (Czyżyny).

Az egyedülálló hely Európában a Błonia. Ez egy nagy mező (48 ha), a város történelmi központjához közel, a Zwierzyniec kerületben. A 19. század feléig tavaszonként mocsárrá vált, melyek nagy szigetein a kolerajárványok idején kihelyezték a haldoklókat. A mocsár kiszárítása után a Błonián nagygyűléseket, díszmeneteket és katonai gyakorlatokat szerveztek. Pl. 1849-ben I. Miklós orosz cár itt tartotta a seregszemléjét a magyarországi hadjárat előtt. 1910-ben a lengyelek ünnepeltek ott a grünwaldi csata 500. évfordulóját, 1933-ban pedig a „bécsi” csata 250. évfordulóját. A náci megszálláskor a németek be akarták építeni Błoniát. 1965-ig szabad volt ott állatokat tenyészteni. Ma is ilyen tervek vannak, mert a fűtermesztés elég drága. 2011 nyárán egy politikus és gazda, Jacek Soska, megkapta az engedélyt és elkezdte itt a juhtenyésztést.[3]

Park szerepét játssza még a Wolski-erdő a Sowiniec domblánccal együtt. Az erdő Zwierzyniec kerület nyugati részében található, a területe 419 ha. A krakkói állatkert ott található. Sowiniec pedig azon dombok lánca, amely a Visztulával párhuzamosan Błoniától a város nyugati határán túl húzódik. Itt két kopiec (mesterséges domb) található: a Kościuszko- és a Piłsudski-domb.

Krakkóban 5 természetvédelmi terület van és a Júrai[j 2] Tájvédelmi Körzetekhez tartozó néhány kis zöldterület még. Ezekből a körzetekből, a Bielany-Tynieci Tájvédelmi Körzet (Bielańsko-Tyniecki Park Krajobrazowy), Tenczyni Tájvédelmi Körzet (Tenczyński Park Krajobrazowy) és Krakkói Völgyek Tájvédelmi Körzet (Park Krajobrazowy Dolinki Krakowskie) részei Krakkóban találhatók.

A város területének része a Visztula ökológiai folyosójához tartozik. Itt sok kis folyó ömlik bele a Visztulába, a völgyeikkel együtt ezek Krakkó legérdekesebb helyei.

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bielany-sziklák (Bielańskie Skałki, 1,73 ha) – növényi természetvédelmi terület, Wolski-erdő része, Visztulánál (Zwierzyniec);
  • Bonarka (2,29 ha) – sziklás természetvédelmi terület a Płaszów pályaudvar mellett a Wola Duchacka kerületben;
  • Leánysziklák (Panieńskie Skałki, 6,41 ha) – erdei táj – és természetvédelmi terület, jura kori szoros Wolski-erdő északi részében (Zwierzyniec);
  • Przegorzały-sziklák (Skałki Przegorzalskie, 1,38 ha) – sziklás és növényi természetvédelmi terület, a Wolski erdő része a Visztulánál (Zwierzyniec);
  • Skołczanka (36,77 ha) – tájvédelmi terület a város délnyugati részén a tynieci kolostor mellett.

Üdülőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Krakkó területen két üdülőhely található:

  • Swoszowice – Krakkó egyik kerülete. Itt két forrás található, aminek víze szulfátot, bikarbonátot valamint a kalcium és a magnézium anionjait tartalmazza. A kéntartalma szerint Swoszowice forrásai az ötödik helyen vannak a világon és negyedik helyen Európában.[4]
  • Mateczny – Podgórze kerület nyugati részében található, az ismert körforgalom közelében. Itt biológiai rehabilitáció és fürdőgyógyászati kezeléseket végeznek a szulfátos, kloridos, nátriumos, magnéziumos és kalciumos vizek alkalmazásával[5].

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krakkó népességének változása a 18. század végétől:

Krakkóban 2003-ban élt a legtöbb ember, a Lengyel Statisztikai Főhivatal adatai szerint, 757 685 lakos. 1955-75 között megfigyelhető a lakosok számának szaporodása a Nowa Huta néven ismert terület hozzácsatolásával van összefüggésben (ma ezek a Czyżyny, Mistrzejowice, Bieńczyce, Wzgórza Krzesławickie és Nowa Huta kerületek). Itt építették fel a Lenin-kohót (most – Sendzimir-kohó, Huta im. T. Sendzimira, a második legnagyobb lengyel kohó), a munkásai számára pedig az államnak lakást kellett építenie. Ez volt a kezdete az első szocialista mintavárosnak Lengyelországban.

Napjainkban Krakkó népessége 756 183 emberre tehető[6], így Krakkó Varsó után a második legnépesebb város Lengyelországban.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki, amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. Krakkót először 966-ban említik. 989 után, Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.

1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1138 és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része lett. 1241–1242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a hejnał ma is erre emlékeztet). A várat és az András-templomot lerombolták, majd gótikus stílusban újjáépítették. 1257-ben városi rangot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai óváros.

1320-ban először koronáztak lengyel királyt a Wawel katedrálisban Kis Ulászló személyében. II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt a város a Hanza-szövetség tagja lett a 14. század végén. III. Kázmér után 1370-ben I. (Nagy) Lajos, Magyarország Anjou-házi királya lett a lengyel trón örököse.

1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Ágost. Őt (a Valois Henrik féléves uralkodása után) a magyar Báthory István követte. Halála után a krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el. Őutána 1596-ban a svéd Vasa-házból, III. Zsigmond lett a király, aki Varsót teszi meg lengyel királyi székhelynek. Krakkó 1734-ig koronázó város volt. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban, kétszer a svédek is meghódították.

1795 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 1809–1815 között a formailag önálló Varsói Hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt (Krakkói KöztársaságRzeczpospolita Krakowska). A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty park. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (powstanie krakowskie) leverése után Ausztria magához csatolta. 1850-ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett.

Krakkó az 1918–ban újjáalakult lengyel állam része lett. 1939-1945 között a nemzetiszocialista Német Birodalom által kialakított Lengyel Főkormányzóság (lengyelül: Generalne Gubernatorstwo, németül: Generalgouvernement) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.

Az UNESCO 1978-ban a kulturális világörökség részévé nyilvánította az óvárost és a Wawelt.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkói városháza
Jacek Majchrowski, Krakkó elnöke

Városi hivatal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a város végrehajtó szerveinek irodaháza. A városháza a Wielopolski-palota, a Grodzka és Franciszkańska utcák sarkán (Wawel és Piactér között) található. A hivatal a Város Igazgatóságától (elnők, titkár, kincstárnok, városi hivatal igazgatója) kapott feladatokat és a Városi Tanács határozatait hajtja végre. A hivatalt 1975 decemberében hozták létre, akkor az elnök rendelkezéseit végrehajtó hivatal volt. Az 1990. évi önkormányzati választásig a hatásköre a krakkói vajdaságra is kiterjedt.

Elnök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelországban a nagy városok polgármestereit elnököknek nevezik (prezydent miasta). A Krakkó elnöke vezeti a Városi Hivatalt. Az elnök hivatala Krakkóban 1792-től kezdve létezik. 1975-90 között Krakkó elnöke egyidejűleg a krakkói vajda volt. 2002-ig a Városi Tanács választotta, 2002-től a lakosok választják, a hivatali időszaka 4 év. Jelenleg Krakkó elnöke Jacek Majchrowski jogász professzor (2002-től).

Városi Tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi Tanács határozatokat hoz, amelyeket a Városi Hivatal végrehajt. A Tanács ellenőrzést gyakorol a határozatai végrehajtása fölött. Az általános választás során megválasztott tanácstagokból áll, ezek mandátuma 4 évig tart. A tanács munkáját a tagjai közül megválasztott vezető irányítja. A tanács bízottságokat állít fel , amelyekhez külső szakembereket is meghív. A tanács is rendelkezik a községi vagyon felett és a pénzüggyekben, ellenőrzi, hogy az elnök helyesen vezeti-e város pénzügyeit. 2002-ig az elnököt is ez a testület választotta meg és mentette fel (2002-től lakosok közvetlenül választják az elnököket).

Krakkó kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi városnegyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkó területi fejlődése

Krakkó legősibb részei a 18. század végén egyesültek. Ezek:

  • Óváros a Wawellel (a királyi várral és a székesegyházzal), körülötte az egykori városfal helyén fekvő Planty nevű parkkal
  • Nowy Świat, Piasek, Czarna Wieś az Óvárostól nyugatra, most a Három Jós Útja (Aleja Trzech Wieszczy) vezet ott
  • Stradom és Kazimierz a Waweltől délkeletre, egykor keresztény és zsidó negyedek voltak
  • Kleparz az Óvárostól északra.

Az osztrák uralom alatt (és a Krakkói Köztársaság idejében is) elég gyakran változott a közigazgatási felosztás. Mégsem változtak a város határai, annak ellenére, hogy Krakkó fejlődött és a népesség száma emelkedett. A város területi megnagyobbítására csak az 1910-15 években, Juliusz Leo elnök idejében került sor (lásd Krakkó története 1846-1914). A terület majdnem 7-szer nagyobbá lett, a várost 22 kerületre osztották fel (14 új kerület jelent meg).

A 1941. évi megnagyobbítás új területeket csatolt a városhoz, amelyeken létrehoztak 30 új kerületet így, összesen 52 kerület lett (lásd Krakkó története a második világháború idején!).

A második világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951-ben - mivel az 52 kerület óriási szám - összevonásokkal lecsökkentették a kerületek számát 5-re és ezekhez hozzácsatolták Nowa Hutát hatodikként. 1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város:

  • Óváros
  • Zwierzyniec,
  • Kleparz,
  • Grzegórzki,
  • Podgórze,
  • Nowa Huta.

1973-ban, amikor újra megnövelték a város területét, végrehajtottak egy az új felosztását, községi jogú kerületeket kialakítva. Ez a felosztás ma is használt, bár nem hivatalosan:

  • Śródmieście,
  • Podgórze,
  • Krowodrza,
  • Nowa Huta.

Kerületek 1990 óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkó kerületei ma

Krakkóban 1990 óta 18, önkormányzattal rendelkező kerület van, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak.

  1. Stare Miasto
  2. Grzegórzki
  3. Prądnik Czerwony
  4. Prądnik Biały
  5. Krowodrza
  6. Bronowice
  7. Zwierzyniec
  8. Dębniki
  9. Łagiewniki-Borek Fałęcki
  10. Swoszowice
  11. Podgórze Duchackie
  12. Bieżanów-Prokocim
  13. Podgórze
  14. Czyżyny
  15. Mistrzejowice
  16. Bieńczyce
  17. Wzgórza Krzesławickie
  18. Nowa Huta

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi központok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bonarka City Center – a legnagyobb kereskedelmi központ Krakkóban (a Podgórze Duchackie kerületben), 2009 novemberében nyílt meg. Itt is Cinema City multiplex található (20 moziteremmel).
  • Galeria Krakowska – a második legnagyobb kereskedelmi központ, a Főpályaudvar mellett található.
  • Galeria Kazimierz – üzletközpont a Grzegórzki kerületben, Kazimierz mellett; 2006 szeptemberében nyílt meg.
  • Kraków Plaza – kereskedelmi központ a Grzegórzki kerület keleti részében (Dąbie). 2001-ben nyílt meg. Itt is Cinema City multiplex található.
  • Park Handlowy Zakopianka – a Łagiewniki-Borek Fałęcki kerületben, a Zakopanéba vezető útnál fekszik a volt Solvay cég szódagyára helyén. 1998-ban nyílt meg, itt is multiplex található.
  • Solvay Park – kis üzletközpont a Borek Fałęcki kerületben, a Park Handlowy Zakopianka-val szemben. 2007 októberében nyílt meg.
  • M1 – kereskedelmi központ a Kraków Plaza mellett, de már a Czyżyny kerületben. 2001 októberében nyílt meg.
  • Centrum Handlowe „Krokus” – A Mistrzejowice kerületben található. Az első krakkói kereskedelmi központok egyike - 1997 októberében nyílt meg, kezdetben „King’s Cross” volt a neve.

Krakkói Ipari Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkói Ipari Körzet (Krakowski Okręg Przemysłowy, KOP), magába foglalja Krakkót, Bochniát, Skawinát, Myślenicét és Wieliczkát. A körzetben egymillió ember él.

A körzet fő iparágai:

  • Vaskohászat: Krakkó Nowa Huta kerületében működik a Sendzimir-kohó (az egykori Lenin-kohó), jelenleg a világ legnagyobb acéltermelőjének, az ArcelorMittal nemzetközi konszernnek a tulajdona. Ez Lengyelország egyik legnagyobb ipari üzeme, és az ország második legnagyobb kohója. Hivatalos megnyitására 1954. július 22-én került sor. Napjainkban a kohó éves termelése kb. 1,3 millió tonna acél. Ez az egyetlen lengyel üzem, amely az autóipar számára a karosszéria-gyártáshoz használható acéllemezt állít elő.
  • Színesfém-kohászat: Skawina (Kohóipari Üzem – alumíniumhulladék feldolgozása), Bochnia (Kohászati Feldolgozó Üzem – ún. üreges profilok és autópalya-védőkorlát gyártása).
  • Bányászat: sóbánya Bochniában. A sóbánya Wieliczkában már nem működik – ma már csak turisztikai látványosság, viszont mint ilyen, jól ismert az egész világon. Wieliczkában már a 13. században bányásztak sót, és csak 1996-ban hagytak fel vele – így a sóbánya kb. 650 éven át működött.
  • Gépgyártás: Niepołomicében fekszik a Ludwik Zieleniewski Gép- és Készülékgyár (Zakłady Budowy Maszyn i Aparatury im. Ludwika Zieleniewskiego). Ez a gyár 2008-ig Krakkóban működött, Lengyelország egyik legrégibb és megszakítás nélkül működő gépgyára – 1804-ben alapították kovácsműhelyként. Ez az üzem az egyetlen az országban, amely nagy teljesítményű kompresszorokat és fúvókat gyárt. Másik ismert krakkói üzem - az öntőgépgyár. A Krakkó környékén találhatóak: gépgyár Zabierzówban, zománcozott edények gyára és ventilátorok gyára („Owent”) Olkuszban.
  • Elektrotechnikai ipar: Krakkóban található a „Telos” telefongyár, a kábelgyár, a mérőkészülékek gyára. Krakkó közelében: szigetelő anyagok üzeme Zabierzówban, kábelgyár („Telefonika” S.A.) és a Motorola Szoftverközpont Myślenicében.
  • Vegyi-, gumi-, gyógyszer-, építőanyag-, üveg-, papír- és cipőipar, ruházati és energetikai ipar.

A második nagy ipari központ a krakkói körzetben Skawina: városka Visztulánál, Krakkó nyugati határánál. Az 1980-as évek második feléig itt működött a két lengyel alumíniumkohó egyike, de a hidrogén-fluoriddal való környezetszennyezés miatt bezárták a lakosság és az ökológusok tiltakozásait követően. Ma a kohó már csak aluminiumhulladékat dolgoz fel. Mivel az aluminiumtermelés sok enérgiát igényel, a kohó közelében felépítettek egy nagy erőmüvet, amely most nemcsak a kohóba, hanem Krakkóba és Skawinába is szállít villamosenergiát. Az erőműben keletkező pernye építőanyagok (tető- és fallemezek valamint üreges téglák) gyártásának alapanyaga.

Outsourcing[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkó a legnagyobb lengyel outsourcing központ. Krakkóban és környékén kb. 40 cég tevékenykedik, amelyek üzleti folyamatok terén nyújtanak szolgáltatást (könyvelés, adó- és pénzügyi tanácsadás, informatika) bérmunka formájában. Krakkó a negyedik helyet képviseli a világon és az elsőt Közép-Európában azon városok között, amelyek a legvonzóbbak a kihelyezett szolgáltatást igénylő megbízók számára és a szolgáltatást nyújtók számára is.[7]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól délre halad el az A4-es autópálya, amely teljes hosszában 2013-ig fog elkészülni a tervek szerint, ekkor majd eléri a lengyel–ukrán határt.

A krakkói főpályaudvarról vonatok és buszok indulnak. A vásuti pályaudvar neve - Kraków Główny, a buszpályaudvaré - Regionalny Dworzec Autobusowy. A pályaudvar főként a kis-lengyelországi vajdasággal való közlekedést szolgálja ki, de sok járat (vasúti és busz) indul Lengyelország különböző vidékeire és Európa más államaiba. Közvetlen vasúti kapcsolat ukrajnai és magyarországi városokkal vannak, meg Bukaresttel, Berlinnel és Hamburggal.

A repülőtér a várostól 11 km-re nyugatra található, II. János Pál nevét viseli a Krakkó–Balice nemzetközi repülőtér, ahonnan a belföldi légijáratok mellett Európába és Amerikába is közlekedik légijárat. A város területén 11 közúti, és 3 vasúti híd szeli át a Visztulát (lásd a Krakkó hídjai cikket). A városban sűrű az autóbusz-forgalom és villamos is jár.

Krakkó sok forgalmi dugót szenved el. Paradox módon, az oka az, hogy a város majdnem érintetlen állapotban vészelte át mindkét világháborút, emiatt az utcahálózat régóta változatlan és nem alkalmas a mai forgalomra, nem felel meg az intenzitásának. Az épületek nagy sűrűsége ugyanakkor lehetetlenné teszi az utak szélesítését. A helyzet még így is sokkal jobb mint Varsóban, de ez Krakkó számára nem vigasz. TomTom, a holland autós navigációs rendszert gyártó cég 2010-ben kiszámította, hogy 59 európai város közt Krakkó a 30. helyen van a torlódások szempontjából (a TomTom kiszámította, hogy egy adott városban mennyi út van, ahol a kocsik nem tudnak gyorsabban menni mint a legnagyobb megengedhető sebesség 70%-a). Ebben a besorolásban Varsó sajnos a második helyen volt.[8]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkó Lengyelország egyik legfontosabb kulturális központja és Európa egyik fő turisztikai célpontja. A történelmi Óváros és a Kazimierz kerület 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2000-ben Krakkó elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. 2008-ban közel 7,5 millió turista kereste fel, köztük 2 millió külföldi.[9]. Krakkóban országos jelentőséggel bíró kulturális intézmények vannak.

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juliusz Słowacki-színház
Teatr Bagatela
Krakowski Teatr Scena STU
Népszínház

A legfontosabb színházak:

  • Bagatela
  • Krakowski Teatr Scena STU
  • Teatr Ludowy (Népszínház)
  • Teatr PWST (Az Állami Színművészeti Főiskola színháza)
  • Teatr Scena El-Jot
  • Teatr Słowackiego (Juliusz Słowacki-színház)
  • Opera Krakowska
  • Teatr Lalki, Maski i Aktora Groteska (bábszínház)
  • Stary Teatr im. Heleny Modrzejewskiej (Régi Színház)
  • Teatr KTO
  • Teatr Łaźnia Nowa
  • Kinoteatr Uciecha
  • Teatr Lalki i Aktora Parawan (bábszínház)
  • Teatr Lektur Szkolnych (Iskolai Olvasmányok Színháza)
  • Teatr Nowy (Új színház)

Krakkóban 11 nagy és sok kisebb színház létezik; a kisebbek gyakran rendeznek előadásokat kis, hangulatos pincékben. Krakkóban található az első lengyel állandó, nyilvános és szakmai színház, a Helena Modrzejewska Régi Színháza,mely az egyik legrégibb az országban. 2008-ban épült és nyílt meg a Krakkói Operaház. Addig az Opera együttese a Słowacki-színház épületben tartotta előadásait. Krakkóban műköik a Karol Szymanowski filharmónikus zenekar.

Az állandó, nyilvános színház a lengyel Felvilágosodás eszméinek köszönheti megalakulását. Ez első Jacek Kluszewski nevéhez fűződik. Ecélból ő megrendelte két ház átépítését a Jagiellońska utcában és 1801-ben megnyította a színházat, amely máig létezik és Stary Teatr-nak (Régi Színház) hívják, egyben viseli Helena Modrzejewska, a híres színésznő nevét is.

A következő színházak építése túl drága volt ahhoz, hogy a város megengedhesse magának. Majdnem 100 év telt el és csak egy „rendes” színház alakult meg és néhány amatőr. Csak 1893-ban épült új színház a Szentlélek-téren (Plac Świętego Ducha), a Teatr Miejski (Városi Színház, mely most Juliusz Słowacki nevét viseli. 13 évvel később befejeződött a Régi Színház átépítése is, de ez is túl kevés volt.

A 20. század elején a mozi egyre népszerűbb lett. Sok alkalmas épületben kapott helyt, de külön épületeket is építettek mozik számára. A legérdekesebbek : a Wanda mozi és az Uciecha (Mulatság) mozi és színház, ami elsőként mutatott be hangos filmeket.

Röviddel a függetlenség visszaszerzése után, 1919-ben megint felépült egy új színház Krakkóban, a 19. század elejére jellemző kis francia színházak stilusában, ezért kapta Bagatela (=bagatel dolog, apróság) nevét. 1928-ban a színházat tűzvész tette tönkre; az újjáépítés közben mind kívül, mind belül rendesebb alakot kapott a 30. évek építészete stilusának megfelelően. E stílusban építették fel a Krakkói Filharmóniát is.

A német megszálláskor majdnem az egész kulturális élet megbénult. A rejtőzködő színházak adtak előadásokat lakásokban, primitív körülmények között. A lengyeleknek tiltos volt belépni a Słowacki-színházba, így a Régi Színház lett a hivatalos színház a lengyelek számára.

1945. után ismét sok új színház jött létre, de nem építettek se zeneszínházat, se Nagy Színházat Nowa Hutában. Ehelyett felépítettek egy kis színházat Nowa Hutában és a mostani Teatr Ludowy-t (Népszínház). 2008-ban Krakkó végül Operaházat kapott (a Főpályaudvar mellett).

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 28 múzeum van, köztük:

  • Királyi palota Wawelben és itt többek között: Királyi Termek, Királyi Magánlákosztályok, Kincstár és Fegyvertár, Sárkány-barlang és Waweli Székesegyház,
  • A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe),
  • Galéria a Posztócsarnokban (Sukiennice - 19. századi festészet)
  • Jan Matejko-ház
  • Manggha-ház (japán gyűjtemény)
  • Régészeti múzeum
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Czartoryski-múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus lengyel festők művei)
  • Lengyel Repülési Múzeum (Muzeum Lotnictwa Polskiego)

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkóban 5 nyilvános könyvtár van: 4 városi és 1 vajdasági. Ezenkívül a városban 16 tudományos könyvtár tevékenykedik (főként az egyetemeknél és tudományos intézeteknél), többiek között: a Jagélló- Könyvtár, a Czartoryski-könyvtár, a Pedagógiai Könyvtár, a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia (PAU)[pau 1] és a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) Tudományos Könyvtárai.

Krakkói hagyományok és kulturális rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajkonik
Krakkói betlehem a Krakkó Történelmi Muzeumában, 1998
  • Emaus – egy búcsú, amely mindig húsvéti hétfőn van a premontrei rend templománál (Salwator). Az Emaus egyben annak a bibliai falunak a neve, ahova a feltámadott Krisztus ment.
  • Rękawka – egy ünnep, a Húsvét utáni kedden a Krakus-domb (Kopiec Krakusa) lábánál. A Rękawka közben halotti torokat szerveztek. Innen származik a hagyomány: a domboldalról ételt dobnak le a domb lábánál álló embereknek. Mostanában ez ünnepkor íjászversenyeket is szerveznek.
  • PaKA (április) – a fiatal lengyel kabarék (főként diákkabarék) fesztiválja.
  • Rövidfilmek Országos Fesztiválja (Ogólnopolski Festiwal Filmów Krótkometrażowych, május) – aminek során odaítélik a Złoty Smok (Arany Sárkány) és Złoty Lajkonik díjakat. Ez a legrégibb filmfesztivál Lengyelországban és az egyik legrégibb a világon. A neve ellenére, a fesztiválon nemcsak lengyel filmeket mutatnak be, nemzetközi, melyet az amerikai Academy of Motion Pictures, Arts and Sciences is elismer. Ez lehetővé teszi a fesztivál nemzetközi versenye győzteseinek, hogy pályázzanak az Oscar-díj jelöltségére rövidfilm és animáció kategóriákban.
  • Krakkó város ünnepe (Święto miasta Krakowa, június 5-e) – megemlékezés arról a történelmi eseményről, hogy 1257. június 5-én Krakkó a magdeburgi jog szerint városi rangot kapott Szemérmes Boleszláv (Bolesław V Wstydliwy) fejedelemtől. Az ünnep néhány napján koncerteket tartanak és kulturális, szórakoztató és sportrendezvények vannak.
  • Lajkonik (Úrnapja – június, néha május) – a szakállas „lovas” keletinek tűnő ruhában lovagol az óvárosban műlovacskán, mely a derekához van hozzáerősítve. Az ünnep eredete nem ismert: ez származhat a tatárjárás idejéből vagy a középkori misztériumjátékok hagyatéka. A hagyomány szerint Lajkonik buzogányának érintése szerencsét hoz a szerelemben. Lajkonik ugyanolyan ismert szimbóluma Krakkónak, mint a waweli sárkány.
  • Utcaszínházak Nemzetközi Fesztiválja (Międzynarodowy Festiwal Teatrów Ulicznych, július) – az e fajta színház színpada az utca, az Óváros utcái, a színészek pedig bevonják a járókelőket a játékba. A Piactéren áll a színpad, ahol színre viszik az előadásokat.
  • Zsidó Kultúra Fesztiválja (Festiwal Kultury Żydowskiej w Krakowie, július) , ezt Kazimierzben tartják meg.
  • Krakkói Betlehemek Versenye (Konkurs Szopek Krakowskich) – a legszebb krakkói betlehemeket bemutatják Adam Mickiewicz szobránál; némely betlehem építése eltarthat néhány hónapig vagy akár egy egész évet is igénybe vehet.

A legfontosabb diákrendezvények:

  • Juwenalia – évente szervezett, a diákok ünnepe. Májusban (néha júniusban) néhány napig tart. Az ünneplés legfontosabb elmei a diákok felvonulásai és a város kulcsának átadása. A Juwenalia idején is sok koncertet, előadást és rendezvényt szerveznek.
  • A tudomány fesztiválja (Festiwal nauki w Krakowie) . A rendezvény minden krakkói állami egyetem és számos intézmény szervezi. A célja az iskolák tudományos és oktatási tevékenységének bemutatása a fórumokon, kísérletezések bemutatása és művészeti rendezvények.
  • MediaTory (november) – díjak, melyeket 12 lengyel egyetem újságírást hallgató diákjai ítélnek oda újságíróknak.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb krakkói sportklubok:

  • Bronowianka Kraków labdarúgó csapat, mely most a VI. osztályban van[liga 1]), asztalitenisz csapat (a nők Európában is ismertek),
  • Klub Sportowy Cracovia – a két legrégibb, szüntelenül tevékenykedő lengyel klub egyike (a másik 1906-tól a TS Wisła). Sportágak: jégkorong, labdarúgás, kosárlabda, könnyűatlétika, műkorcsolyázás, röplabda, kerékpározás, karate, sakk. A labdarúgásban az első osztályban van a csapat, [liga 1] a 2004-05 szezontól számítva ötszörös országos bajnok (korábban utoljára 1948-ban volt bajnok)[10]. A férfiak jégkorongban néhány év óta az ország egyik legjobb csapata: 9-szeres országos bajnok (az utolsók: 2006, 2008, 2009, 2011), 4-szer vett részt az Európa-Kupában (2006/07, 2008/09, 2009/10, 2010/11)[11].
  • Korona Kraków – kosárlabda, úszás, hegymászás, sakk, torna
  • Kraków Tigers – amerikai futball. Az első ilyen klub Lengyelországban, 2006-ban alapították.
  • Garbarnia Kraków – labdarúgás: 1931-ben országos bajnok, 1956-ban kiesett az 1. osztályból, most a 2011-12 szezonban felkerült a harmadikból a második osztályba[liga 1].
  • Hutnik Nowa Huta - labdarúgás (IV. osztály)
  • Juvenia Kraków – rögbi (I. osztály)
  • TS Wisła Kraków – a két lengyel legrégibb, szüntelenül tevékenykedő klub másika (lásd Klub Sportowy Cracovia fentebb). Sportágak: labdarúgás, kosárlabda, röplabda(nők), ökölvívás, bridzs, torna, dzsúdó, sportlövészet. A labdarúgásban az ország egyik legjobb csapata: 13-szoros országos bajnok (az utolsók: 1999, 2001, 2003, 2004, 2005, 2008, 2009, 2011), 4-szer megnyerte a Lengyel Kupát (az utolsó: 2008), 7-szer vett részt európai kupákban (3-szor megnyerte az Intertoto-kupát). A Wisła labdarúgó csapatát magyar edzők is vezették: Nyúl Vilmos (1934-39), Kósa Károly (1959-60) és Teleki Gyula (1969-70).

Oktatás és tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jagelló Egyetem fő épülete – Collegium Novum
Képzőművészeti Főiskola Krakkóban

Országos jelentőségű tudományos intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti Tudományos Központ (Narodowe Centrum Nauki) – 2011-ben létrehozott szervezet, mely finanszírozza és felügyeli a nemzeti kutatási projekteket, ösztöndíjakat és szakmai gyakorlatokat. Felügyeli a nemzetközi együttműködést az alapkutatások finanszírozásának keretében.
  • Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia (Polska Akademia Umiejętności, PAU)[pau 1]
  • Lengyel Tudományos Akadémia (Polska Akademia Nauk, PAN) krakkói osztálya

PAU és PAN fontos szerepet játszik a lengyel tudományos életben. Míg a PAU egy tisztán tudományos társaság, addig a PAN az egyes kutatási projektek irányításában és menedzselésében is részt vesz. A PAU-t 1872-ben hozták létre (1919-ig Művészeti és Tudományos Akadémia - Akademia Umiejętności néven működött). 1945-ben a kommunisták, a hatalom áthatása után törekedtek a tudományos életet is ellenőrzésük alá helyezni, így nem tetszett nekik a PAU függetlensége. Azért 1948-ban létrehozták a PAN-t, egyidejűleg megnehezítve a PAU tevékenységét, majd 1952-ben fel is oszlatták a PAU-t, melyet csak a kommunizmus bukása után, 1990-ben indítottak újra. Napjainkban mindkét szervezet független kormánytól.

Krakkóban található a PAN és PAU közös tudományos könyvtára és irattára.

Felsőfokú oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krakkóban 23 egyetem található, ebből 10 állami intézmény, 2 egyházi (az állami egyetemekkel megegyező jogállású magánegyetemek), továbbá 11 magánegyetem (egy akadémiai státusú).

A legjelentősebb állami egyetemek:

  • Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński) – 1364-ben alakult az Akademia Krakowska (Krakkói Akadémia) név alatt. A mostani nevet az egyetem 1817-ben fogadta el. 2006-ban The Times felsőfokú oktatási melléklete a Jagelló Egyetemet a legjobb lengyel egyetemnek választotta.[12] Az egyetemnek 16 kara és 50 000 hallgatója van. [1]
  • Bányászati és Kohászati Akadémia (Akademia Górniczo-Hutnicza) – 1919-ben alapították Bányászati Akadémia (Akademia Górnicza) néven. Jelenlegi nevét 1947-ben kapta, és felvette Stanisław Staszic felvilágosodás kori tudós nevét is. Az intézményben 15 kar működik, 36 000 hallgatója van. [2]
  • Krakkói Műszaki Egyetem (Politechnika Krakowska) – 1945-ben alapították. Felvette Tadeusz Kościuszko nevét. Hét karral működik, 16 000 hallgatója van. [3]
  • Közgazdasági Egyetem (Uniwersytet Ekonomiczny) – 1925-ben alapították Kereskedelmi Felső Kereskedelmi Iskola (Wyższe Studium Handlowe) néven, de már 1882-tól középfokú kereskedelmi iskolaként működött. Jelenlegi nevét 2007-ben kapta. Négy karán 20 000 hallgató tanul. [4]
  • Mezőgazdasági Egyetem (Uniwersytet Rolniczy) – 1953-ban alapították Mezőgazdasági Főiskola (Wyższa Szkoła Rolnicza) néven. Jelenlegi nevén 2008 óta működik. Az egyetemnek kilenc kara van, melyeken 13 000 hallgató tanul.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Posztóház a Főtéren
A Visztula és a Wawel-domb
A Piactér
Gótikus oltár a Mária-templomban
A Wawel székesegyház
Krakkó - Bielany
Krakkó - Corpus Christi Templom
Nagy Kázmér sírja a Wawel székesegyházban
A Péter–Pál templom
A Mária templom éjszaka

2006-ban Krakkó az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig az „Orbitz” amerikai internetportál használói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították.[13].

Krakkó és Kis-Lengyelország az ország egyik legnépszerűbb turisztikai vidéke. A kis-lengyelországi vajdaságot a Lengyelországba jövő turisták 14,5%-a látogatja, ami a második helyet jelenti az országban (a nyugat-pomerániai vajdaság az első), de a gyűjtő elszállásolás turisztikai létesítményeit tekintve első helyen van.[14]. E létesítmények 63%-a Krakkóban van. 2010-ben Krakkót 8,1 millió vendég látogatta meg[15], ami 50%-kal több volt mint 2003-ban (5,5 millió).

A vendégek többsége lengyel turista. Számuk 2008-ban 3,9 millió volt, a külföldieké pedig 2,1 millió. A külföldiek közül a leggyakrabbak az angolok (a külföldiek 25%-a) és a németek (11,9%). A magyarok 2008-ban 1,3%-át adták, azaz kb. 28 000 magyar látogató kereste fel Krakkót.[9].

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb látnivalók:

  • A Wawel-domb (Wzgórze Wawelskie)
  • Krakkó főtere (Rynek)
  • Utcák: Floriańska, Grodzka, Bracka, Kanonicza, Karmelicka, Mikołajska
  • Barbakán – a védőfal maradványa a Flórián-kapuval (Brama Floriańska) együtt
    • Szent András-templom (Kościół Św. Andrzeja)
  • Kazimierz negyed
    • Régi zsinagóga (Synagoga Stara)
    • Izsák -zsinagóga (Synagoga Izaaka)
    • Kupa -zsinagóga (Synagoga Kupa)
    • Remu -zsinagóga és a Régi Temető (Synagoga Remuh, cmentarz Remuh)
    • Tempel -zsinagóga (Synagoga Tempel)
    • Magas zsinagóga (Synagoga Wysoka)
    • Wolf Popper-zsinagóga (Synagoga Poppera)
  • A krakkói dombok (kopce krakowskie):
    • Kościuszko-domb (Kopiec Kościuszki)
    • Krakus-domb (Kopiec Krakusa)
    • Piłsudski-domb (Kopiec Piłsudskiego)
    • Wanda-domb (Kopiec Wandy)
  • Błonia krakowskie (a mező a város központjában)
  • Erődök (a Krakkói Erődrendszer maradványai)
  • A gótikus Krakkó:
    • Domonkos templom és kolostor (Kościół i klasztor dominikanów)
    • Ferences templom és kolostor (Kościół i klasztor franciszkanów)
    • Kazimierz gótikus templomai:
      • Szent Katalin-templom (Kościół św. Katarzyny)
      • Az Úr testének temploma (Kościół Bożego Ciała)
    • Szent Kereszt-templom (Kościół św. Krzyża)
    • Szent Egyed-templom (Kościół św. Idziego)
    • Szent Borbála-templom (Kościół św. Barbary)
    • Collegium Maius – Jagéllo-Egyetem része
    • Flórián-kapu (Brama Floriańska)
  • A reneszánsz Krakkó:
    • Zsigmond-kápolna a Wawelben (Kaplica Zygmuntowska na Wawelu)
    • Decius-villa (Willa Decjusza) Wola Justowskaban
  • A barokk Krakkó:
    • Bernátiak temploma (kościół Bernardynów)
    • Szent Péter és Pál temploma (kościół św. Piotra i Pawła)
    • Szent Márton-templom (kościół św. Marcina)
    • Szent Miklos-templom (Kościół św. Mikołaja)
    • Piaristák temploma (Kościół Pijarów)
    • Szent Flórián-templom (Kościół św. Floriana)
    • Kármeliták temploma (kościół Karmelitów)
    • Szent Anna-templom (Kościół św. Anny)
    • Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom (Kościół Zwiastowania Najświętszej Maryi Panny)
    • Pálosok temploma és rendháza (kościół i zakon Paulinów)
  • A 19. századi Krakkó
    • Rakowice-temető (Cmentarz Rakowicki)
    • Teodor Talowski kőházai
  • Egyéb szakrális műemlékek
    • Káptalan-ház (Dom Kapituły)
    • Havas Szűzanya temploma (Kościół Matki Boskiej Śnieżnej)
    • Jézus Szive temploma (Kościół Serca Jezusowego)
    • Szent János-templom (Kościół św. Jana)
    • Szent József-templom (Kościół św. Józefa)
    • Szent Kázmér-templom (Kościół św. Kazimierza)
    • Szent Norbert-templom (Kościół św. Norberta)
    • Érséki Palota (Pałac Arcybiskupi)

Látnivalók a város környékén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres krakkóiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok és partnervárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partnervárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a Lengyel Statisztikai Főhivatal szerint, ebből a szempontból 2007-ben Krakkó megelőzte Łódź várost : http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_ludnosc_miast.pdf
  2. Jura Krakowsko-Częstochowska – a Wyżyna Krakowsko-Częstochowska másik neve; ez mutatja, hogy a terület már a jurában kialakult

PAU

  1. ^ a b c A lengyel név pontos fordítása: a Tudások Lengyel Akadémiája. De a cikkben használt fordítás összefoglalja a művészek és a tudósok képességeit, ami az angol fordításban is látható: Polish Academy of Arts and Sciences fentebb

Meteorológia

  1. http://en.wikipedia.org/wiki/Krak%C3%B3w#Climate, a Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet (IMGW) adatai szerint, www.imgw.pl]

Labdarúgás

  1. ^ a b c 2008-tól fogva, a lengyel labdarúgás 1. osztályának lengyel neve Ekstraklasa, ami a magyar NB I-nek felel meg. A lengyel 1. liga (a szó jelentése: osztály) a magyar NB II-nek feleli meg, így, ez a bajnokság második szintje. A 3. szint a 2. liga, stb.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_powierzchnia_ludnosc_teryt_2007.pdf
  2. Adamczewski, Jan. Mała encyklopedia Krakowa (2003). ISBN 8391880206 
  3. http://www.rp.pl/artykul/597063,714952.html, Ewa Łosińska Wypas, czyli owce na Błoniach, Rzeczpospolita (hírlap), internet-kiadás, elérés 2011-09-10
  4. http://www.uzdrowisko.krakow.pl/
  5. http://www.matecznyzdroj.pl/
  6. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_l_ludnosc_stan_struktura_31_12_2010.pdf
  7. http://polska.trade.gov.pl/pl/aktualnosci/article/a,5608,.html 4. miejsce Krakowa i 10. miejsce Polski w najnowszym raporcie 50 najlepszych lokalizacji outsourcingu, elérés 2010-01-09
  8. http://www.whatcar.com/car-news/which-is-europe-s-most-congested-city-/249079 Which is Europe's most congested city?, elérés 2011-07-21
  9. ^ a b http://www.mot.krakow.pl/f_menager/index.php?f_menager_do=download&f_menager_id=278
  10. Cracovia (piłka nożna)
  11. Cracovia (hokej na lodzie)
  12. http://en.wikipedia.org/wiki/Jagiellonian_University#cite_note-4
  13. http://krakow.gazeta.pl/krakow/1,35798,3806591.html, Magdalena Kursa, Rafał Romanowski Kraków najmodniejszym miastem świata, Gazeta Wyborcza internetes kiadása, elérés: 2010-07-27
  14. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_kts_wykorzystanie_bazy_noclegowej_2009.pdf, Baza noclegowa i jej wykorzystanie w 2009 roku, a Lengyel Statisztikai Főhivatal (GUS) adatai, elérés: 2011-07-29
  15. a cikk „gazeta.pl Kraków”-ban

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Handel i usługi w Krakowie című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Imprezy kulturalne w Krakowie című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Krakowski Okręg Przemysłowy című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kraków című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludność Krakowa című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rada Miasta Krakowa című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Teatry Krakowa című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Urząd Miasta Krakowa című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krakkó témájú médiaállományokat.
Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto