Jasna Góra-i kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 50° 48′ 46″, k. h. 19° 05′ 49″

Jasna Góra-i kolostor
A Jasna Góra-i kolostor alaprajza
Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött.

A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna ikon.[1] , amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolostort Nagy Lajos király alapította, majd Opolei Ulászló herceg adományozta a Magyar Pálos Rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen).

Csodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolostor évszázadok óta zarándokhely, Szűz Mária jelenlétének és a Mária-ikonnak számos csodát tulajdonítanak.[2] Ezek közül a leghíresebb az 1655-ös svéd invázióhoz (az „özönvízhez”) kötődik.

A Müller tábornok vezette 3000 fős protestáns sereg 1655. november 18-án érkezett a falak alá. Augustyn Kordecki perjel a szent hely védelme mellett döntött, 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával. A 40 napos ostrom, amelyet a lengyelek vallásos érzelmeik megsértésének tekintettek, sikertelenül végződött, és jelentősen hozzájárult a háború menetének megfordulásához. A lengyelek a győzelmet nem annyira a maroknyi védősereg vagy a falak erejének tulajdonították, hanem a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának.

Hálából II. János Kázmér lengyel király (Jan Kazimierz) 1656. április 1-jén a lwówi (lembergi) székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szent Szűznek, és egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta őt.

Jasna Góra megmenekülése a csúcspontja Henryk Sienkiewicz híres, Özönvíz című történelmi regényének (1886).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Częstochowa Official Website. © Urząd Miasta Częstochowy, Śląska 11/13, 42-217 Częstochowa. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  2. Jasna Góra. © 1998-2008 Copyright by Klasztor OO. Paulinów Jasna Góra - Częstochowa. (Hozzáférés: 2008. október 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jasna Góra-i kolostor témájú médiaállományokat.