Henryk Sienkiewicz
| Henryk Sienkiewicz | |
| Henryk Sienkiewicz | |
| Születéskori neve | Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz |
| Született | 1846. május 5. |
| Elhunyt | 1916. november 15. |
| Nemzetisége | lengyel |
| Foglalkozása | író |
| Kitüntetései | irodalmi Nobel-díj (1905) |
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (1846. május 5. – 1916. november 15.) 19. századi lengyel regényíró, irodalmi Nobel-díjas.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskaban született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban. Apai ágról tatár (pontosabban lipek) gyökerekkel bírt. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult.
1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett tbc-ben, és 1885-ben meghalt.
Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a 17. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Odesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte).
1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt. Mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Keresztes lovagokat. 1904-ben a Francia Becsületrendel tüntették ki.
1905-ben irodalmi Nobel díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem "kiemelkedő epikai munkásságáért".
A világháború kitörésekor Veveybe (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte a Háború lengyel áldozatait segítő bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ven visszavitték Lengyelországba.
[szerkesztés] Művei
- A trilógia (Trylogia):
- Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem, 1884)
- Özönvíz (Potop, 1886)
- A kislovag (Pan Wołodyjowski, 1888)
- A harmadik (Ta trzecia, 1888)
- A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894)
- Quo vadis (1895)
- Kereszteslovagok (Krzyżacy, 1900)
- Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy, 1912)
[szerkesztés] Magyar fordítói
- Szekrényi Lajos r.k. lelkész
- Mészáros István
[szerkesztés] Műveiből készült ismertebb filmek
(A Sivatagban, őserdőben két filmváltozatánál nincs feltüntetve a tévésorozatok, melyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.)
- 1902 Quo Vadis r: Lucien Nonguet[1]
- 1912 Quo Vadis r: Enrico Guazzoni[2]
- 1915 Özönvíz r: Pyotr Chardynin[3]
- 1925 Quo Vadis r: Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby[4]
- 1951 Quo Vadis r: Mervyn LeRoy[5]
- 1960 Keresztesek r: Aleksander Ford[6]
- 1963 Tűzzel-vassal r: Fernando Cerchio[7]
- 1969 A kislovag r: Jerzy Hoffmann[8]
- 1973 Sivatagban, őserdőben r: Wladyslaw Slesicki[9]
- 1974 Özönvíz r: Jerzy Hoffmann[10]
- 1985 Quo Vadis (tévésorozat) r: Franco Rossi[11]
- 1999 Tűzzel-vassal r: Jerzy Hoffmann[12]
- 2001 Quo Vadis r: Jerzy Kawalerowicz[13]
- 2001 Sivatagban, őserdőben r: Gavin Hood[14]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Életrajza a Nobel-díj honlapján
- Henryk Sienkiewicz Múzeum honlapja
- Henryk Sienkiewicz háza Oblegorekben
- Henryk Sienkiewicz műfordításokban Bábel Web Antológia
[szerkesztés] További információk
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||

