Selma Lagerlöf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (Mårbacka, 1858. november 20. – Mårbacka, 1940. március 16.) svéd írónő, az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Források 3 Szakirodalom 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Lagerlöf a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka) született, Svédországban, evangélikus családban. Mélyen vallásos volt, mely egész életére és író munkásságára kihatott. Apja nyugalmazott tiszt volt, a kis Selmát otthon tanították, így a többi gyerektől elszigetelten nőtt fel a családi birtokon. Nagyanyjától hallotta azokat a meséket és legendákat, amelyek később műveiben felbukkannak. 1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított, és ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után Georg Brandes pozitív kritikájának hatására vált a svéd romantikus megújulás részévé. Az 1890-es évektől a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Szicíliai utazásai ihletésére született az Antikrisztus csodái (1897) című regénye.

1904-ben visszavásárolta a családi birtokot, amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”.

A legnagyobb gondolat, amely a képzeletének zseniális szüleménye, ugyanakkor az első irodalmi Nobel-dij elismeréséért járó értékelt gondolat: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat".

Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.

A II. világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf eladta a Nobel-díjjal járó aranyérmet, és a pénzzel egy finneket megsegítő alapot hozott létre. 82 évesen otthonában érte a halál.

Per Olov Enquist Képcsinálók című drámájában azt dolgozza fel, miképp hatott apja alkoholizmusa Selma Lagerlöf életére és munkájára.

[szerkesztés] Források

• Nobel-díjasok kislexikona, (Gondolat, Budapest, 1985) ISBN 963 281 611 0

[szerkesztés] Szakirodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások