Selma Lagerlöf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selma Lagerlöf
Selma Lagerlöf.jpg
Élete
Született 1858. november 20.
Mårbacka, Svédország
Elhunyt 1940. március 16. (81 évesen)
Mårbacka
Nemzetiség svéd
Pályafutása
Első műve Gösta Berling történetei (1891)
Fontosabb művei Nils Holgersson csodálatos utazása
Irodalmi díjai első Nobel-díjas írónő

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (Svédország, Mårbacka, 1858. november 20., – Mårbacka, 1940. március 16.) svéd írónő. Nemzetközi sikert a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című gyermekkönyvével ért el. Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Az újromantika és az impresszionizmus képviselője.

Selma Lagerlöf átveszi az Irodalmi Nobel-díjat, grafika egy korabeli svéd lapból
A Nobel-díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat".(relief a linköpingi repülőtéren)
Carl Larsson: Selma Lagerlöf (festmény, 1908)

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka), Nyugat-Svédországban. Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára is kihatott.

Apai nagyszülei, Daniel Lagerlöf katonai írnok és uradalmi intéző, és felesége Lisa Maja Wennerwik, szintén lelkészcsaládból származtak. A nagymama előtt Mårbackát három generáción át a család női tagjai örökölték, és mindegyikük lelkészhez ment feleségül. Apai nagyszüleinek történetét Selma Lagerlöf a Liljecronas Heimat című regényében örökítette meg.

A kis Selmát otthon tanították, így a többi gyerektől elszigetelten nőtt fel a családi birtokon. Nagyanyjától hallotta azokat a meséket és legendákat, amelyek később műveiben felbukkannak.

1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után, Georg Brandes pozitív kritikájának hatására vált a svéd romantikus megújulás részévé.

1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan írónővel, akiben barátra és társra lelt. A fennmaradt levelezésük alapján kapcsolatuk szerelmi jellegű volt.

Miután 1895-ben felhagyott a tanítással, a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Sophie Elkannal közös szicíliai utazásai ihletésére született az Antikrisztus csodái (1897) című regénye.

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

Selma Lagerlöf Nils Holgersson ifjúsági könyve legalább akkora siker volt a művelt világban, mint Rudyard Kipling 1894-ben írt A dzsungel könyve című regénye. Több mint negyven nyelvre lefordították Lagerlöf művét, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg.

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat". A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.

Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.

A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.

Per Olov Enquist Képcsinálók című drámájában azt dolgozta fel, miképp hatott Lagerlöf életére és munkájára apja alkoholizmusa. A dráma színpadi- (1998) és tévéfilmváltozatát (2000) is Ingmar Bergman rendezte.[1]

Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

Ismertebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gösta Berling története (Gösta Berlings saga), 1891 (megfilmesítették 1924-ben Greta Garboval a főszerepben)
  • Jeruzsálem (Jerusalem), 1901-1902 (megfilmesítették)
  • Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban (Nils Holgersson underbara resa genom Sverige), 1906-07 (megfilmesítették)

Művei magyarul (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. Ford. Tábori Piroska. Budapest: Tarka Könyvek, 1921. 32 p. Ser. Tarka Könyvek
  • A halál kocsisa. Elbeszélés. Ford. Leffler Béla. Gyoma: Kner, 1929. 158 p.
  • Amikor én kislány voltam. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1936. 231 p.
  • Csodálatos utazás: Nils Holgersson útja a vadludakkal. Ford. G. Beke Margit, ill. Belatiny Braun Olga. Budapest: Athenaeum, 1937. 220 p.
  • Az antikrisztus csodái. Ford. Pogány Kázmér. Budapest: Franklin Társulat, 1942. 337 p.
  • Veronika kendője. Cleveland, Ohio. Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1950-es évek. 95 p. Ser. Magyar könyvtár
  • Nils Holgersson csodálatos utazása. Ford. Beke Margit, ill. Kass János. Budapest: Móra Kiadó, 1958. 350 p.
  • Krisztus-legendák. Ford. és az előszót írta Tóth Sándor. Budapest: Szt. István Társ., 2008. 193 p. ISBN 978-963-277-004-8 és Franklin Társulat, Budapest kiadása, Fordította: Leffler Béla
  • Arne úr kincse. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1991
  • Liljecrona otthona. Fordította: Leffler Béla, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Gösta Berling két kötetes. Fordította: Benedek Marcell, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Helga-Marianna. Fordította: Benedek Marcell, Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • A Császár. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • A Generális Gyűrűje - A Lőwenskjöld Leány. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest
  • Jeruzsálem I-II. Franklin-Társulat Kiadása, Budapest

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írónő háza Mårbackán, ebben született és ebben halt meg
  • Svéd Tudományos Akadémia tagja

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Selma Lagerlöfs bibliografi originalskrifter / Nils Afzelius ; färdigställd av Eva Andersson. Stockholm : Norstadts tryck, 1975. 145 p. Ser. Acta Bibliothecae Regiae Stockholmiensis

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Selma Lagerlöf témájú médiaállományokat.