Karl Adolph Gjellerup

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Adolph Gjellerup
Karl Gjellerup 1.jpg
Karl Adolph Gjellerup
Született 1857. június 2.
Præstø
Elhunyt 1919. október 13. (62 évesen)
Klotzsche
Nemzetisége dán
Beceneve költő, regényíró

Karl Adolph Gjellerup (Præstø, Dánia, 1857. június 2.Klotzsche, Németország, 1919. október 13.) dán költő, regényíró. 1917-ben honfitársával, Henrik Pontoppidannal megosztva irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Időnként Epigonos álnéven publikált. „Erősen intellektuális, sőt kissé tudálékos író, regényeiben is szereti kiteregetni jártasságát a filozófia és a misztika dolgaiban.”[1]

Gjellerup egy sjællandi lelkész fia volt, és nemzeti romantikus, idealista légkörben nőtt fel. Az 1870-es években szakított ezzel a háttérrel, és lelkes követője lett a naturalista mozgalomnak és Georg Brandesnek, merész regényeket írva a szabad szerelemről és az ateizmusról. Mivel gyökerei erős hatással voltak rá, fokozatosan elhagyta Brandes irányvonalát, 1885-ben végleg szakított a naturalistákkal, és az új romantikus irányzathoz csatlakozott. Életének központi vonala volt németbarát elkötelezettsége: közel érezte magát a német kultúrához (felesége német volt), és 1892-ben Németországban telepedett le, ami Dániában minden politikai oldalon népszerűtlenné tette. Az évek múltával teljesen azonosult a Német Birodalommal, beleértve 1914-1918-as háborús céljait is.

Művei között meg kell említeni legfontosabb regényét, A német diákot (Germanernes Lærling, 1882), egy részben önéletrajzi ihletésű személyiségfejlődési történetet, amely egy fiatalember életútját mutatja be miközben konformista teológusból németbarát ateistává válik. Néhány wagneriánus drámája bemutatja növekvő romantikus érdeklődését. Fontos műve még A malom (Møllen, 1896) című regénye, egy sötét moldráma szerelemről és féltékenységről.

Források és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Adolph Gjellerup című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963-14-1484-1, 784. oldal

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]