Romain Rolland
Romain Rolland (Clamecy, Nièvre, 1866. január 29. – Vézelay, Burgundia, 1944. december 30.) Nobel-díjas francia író.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Közjegyző fiaként, művelt családban látta meg a napvilágot, neveltetésére, taníttatására nagy gondot fordítottak szülei. Édesanyjának korai zenei ismereteit köszönheti. Már 11 éves korában írni kezdett szépirodalmi műveket. A család Párizsba költözött, hogy a gyermek jó középiskolába járhasson. Érettségi után bejutott az École Normale Supérieure-re, amely ma is Párizs elit egyeteme.
Irodalmat és történelmet tanult, ő volt az első, aki doktori disszertációját zenetörténetből írta, Jean-Baptiste Lully és Alessandro Scarlatti zeneszerzők életét, munkásságát dolgozta fel, ehhez volt szüksége a római ösztöndíjra (1889-1891). Rómában művészettörténeti ismereteit is gyarapította. Kapcsolatba került a német Malwida bárónővel, aki a művészeknek nagy pártfogója volt, az ő révén eljutott a Bayreuth nevű híres bajor városba.
1892-ben érkezett haza Párizsba, középiskolákban tanított, majd ő lett a zenetörténet oktatója a Sorbonneon 1904-1912-ig. Rá is, mint annyi kortársára, hatással volt a Dreyfus-ügy, mely kapcsán Charles Péguy francia író, költő és esszéíróval kötött barátságot.
Nem egészen tíz évnyi gyermektelen házasság után 1901-ben elvált feleségétől. A tömegekhez közel álló színház (Le Théatre du Peuple) terve foglalkoztatta, s közben megírta Jean-Christophe című regényciklusát, amely 1904-1912 között jelent meg, egyből nagy sikere volt, s Európa-szerte ismertté tette az írót.
1914-ben, amikor kitört az első világháború, Romain Rolland hangoztatta pacifista nézeteit, helytelenítette a fiatal nemzedék lemészárlását, ezen nézeteinek röpiratban is hangot adott 1915-ben, a röpirat címe: Au-dessus de la Mélée (magyarul: A dulakodás fölött). Ettől fogva Romain Rolland az európai értelmiség körében az egyik humanista szellemi vezérnek számított. Stefan Zweig „A világ lelkiismeretének” nevezte. 1915-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, amelyet azonnal a Vöröskeresztnek adományozott. Romain Rolland Nobel díja volt a világon a 14. irodalmi Nobel-díj.
Másik nagy regényciklusa az Elvarázsolt lélek (L'Âme enchantée) 1922-1933 közt jelent meg, csatlakozva saját- és korábbi nagy regényfolyamokhoz, amelyekből egyre több látott napvilágot. Például Roger Martin du Gard: A Thibault család c. világhíres, Nobel-díjas regényciklusa 1922-1937 közt jelent meg.
A 20. század fordulójától a nagy befolyást gyakorló folyóiratok is egyre szaporodtak, 1923-ban Romain Rolland megindította Europe c. nemzetközi kulturális folyóiratát a francia kommunista párt égisze alatt. Levelezett Makszim Gorkijjal, többször járt a Szovjetunióban, helyeselte a forradalmat, de a forradalmi erőszakot elvetette. Nagyon sokat vitatkozott Henri Barbusse-szel.
Mindig megmaradt a polgári humanizmus (szabadság, egyenlőség, testvériség) talaján, hirdette a francia-német barátság eszményét, de szembeszállt a hitleri fasizmussal. Franciaország német megszállását vidéken (Vezlay) vészelte át, 1938-tól haláláig Vezlay-ban élt, nem sokkal Franciaország felszabadulása után halt meg.
Leginkább drámáiban kereste a választ az agonizáló Európa politikai, történelmi, társadalmi kérdéseire. Az 1789-es francia forradalomból merítette drámai ciklusának (Le 14 Julliet/Július 14.) témáit. Legtöbbet játszott drámája a Le Jeu de l'amour et de la mort/A szerelem és a hálál játéka (1925) című, amelyben egy forradalmat igenlő tudós maga is a forradalom áldozatává válik.
Regényciklusaiban a művészsors konfliktusai kaptak fő szerepet, életrajzi (Händel, Beethoven, Tolsztoj, Michelangelo) regényeit a hőskeresés mítosza jellemezte. India humanista hagyományait Mahátma Gandhiról (1923) írt monográfiájában dolgozta fel.
A két világháború közt Romain Rolland egyike volt Európa legtiszteltebb embereinek, olvasóival óriási levelezést folytatott. Hazánkban az 1920-as években volt legnépszerűbb a magyarországi francia filológusok, köztük Benedek Marcell színvonalas ismeretterjesztői és fordítói tevékenysége által. Az 1956-os forradalom bukását követő konszolidáció idején reneszánszát élte hazánkban a Romain Rolland művek kiadása. A rendszerváltás után egy reprint (Michelangelo) kötet jelent meg.
Életművéről [szerkesztés]
„Filozófus, író, drámaíró, esszéista és egyike a huszadik század nagy misztikusainak. Mélyen benne élt korának főbb spirituális, társadalmi és politikai eseményeiben, míg kivételes írói becsületessége az emberiség iránti szeretetéből fakadt. Monumentális regényéért, a Jean Christophe-ért, – amely egy teremtő zenei géniusz felejthetetlen eposza, azé, aki tele van nemességgel, bátorsággal, költészettel, s akit az élet szeretete inspirált, – valamint az Ütközet fölülről-ért, – amely szenvedélyes felhívás Franciaországhoz és Németországhoz, hogy az első világháború során vívott harcukban tiszteljék az igazságot és a humanitást, – 1915-ben Irodalmi Nobel-díj-jal tüntették ki. Számos nagy művében feltárja mély spiritualizmusát és őszinte pacifizmusát, valamint olyan csodálatos kinyilatkozásaiban, mint a Beethoven élete, Michelangelo élete és a Mahátma Gandhi. Romain Rolland volt az aki egész életében harcolt azért, hogy előmozdítsa az emberek közötti testvériséget és a népek közötti békét. Mindezt olyan kitűnő irodalmi műveken keresztül valósította meg, amiért számtalan barátja örökké hálás. 1928-ban, miután mélyen meghatotta az Esszénus Béke Evangélium, Edmond Bordeaux Székely-lyel együtt megalapította a Nemzetközi Biogenikus Társaságot, hogy annak Krédója szerint „mobilizálja az Élet összes erőit, a halál erőivel szemben.””[1]
Prózai művei (válogatás) [szerkesztés]
- Haendel / Romain Rolland ; [Ford. Benedek Marcell]; Budapest, 1910.
- Jean Christophe. 1-10. : regény / Romain Rolland. Budapest : Athenaeum, 1919-[1924](Közreműködők, fordítók a magyar kiadásban: Kosáryné Réz Lola, Zolnai Béla, Gyergyai Albert Aranyossi Pál.)
- Beethoven élete [Ford.: Cserna Andor.] Budapest : Rózsavölgyi és Társa kiadása, 1920.
- Michelangelo élete. [Ford. Éber László]. Budapest : Révai, [1920] (Mesterművek)[2]
- Mahátmá Gandhi. [Ford. Benedek Marcell]. Budapest, 1924.
- L'ame enchantée (magyar) Az elvarázsolt lélek / Romain Rolland ; [Ford. Benedek Marcell] Budapest : Dante, 1924-1938. (Halhatatlan könyvek / szerk. Benedek Marcell)
- Goethe és Beethoven [Ford. Benedek Marcell.] Budapest, [1931]
- Pierre et Luce (magyar) Pierre és Luce : [kisregény]/ Romain Rolland ; Frans Masereel fametszeteivel ; [ford. Rónay György] ; [az utószót Szávai Nándor írta]. Budapest : Magyar Helikon, 1961.
Drámái (válogatás) [szerkesztés]
- Szent Lajos
- Eljő majd az idő
- A farkasok
- A szerelem és a halál játéka (1925)
- Danton
- Robespierre
Levelezése [szerkesztés]
- Romain Rolland levelei Czeke Mariannehoz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában / [közli] Sáfrán Györgyi ; [Benedek András fordításának ... felhasználásával magyarra ford. Lakatosné Poltzer Ágota] ; [a bevezetést franciára ford. R. Szilágyi Éva] ; [sajtó alá rend. Lakatos András]. Budapest : MTA Kvt., 1966. 195 p. : ill. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 48.) Várkonyi D. Hildebrandnak és V. Erőss Piroskának dedikálta Sáfrán Györgyi.
Források [szerkesztés]
- ↑ Edmond Bordeaux Székely professzor magyarul megjelent könyveinek ajánlójából idézve.
- ↑ Reprint kiadása 1998-ban jelent meg.
- Dobossy László: A francia irodalom története. 2. köt. Budapest : Gondolat, 1963. Romain Rolland lásd 257-258. p.
- Világirodalmi kisenciklopédia. 2. köt. Budapest : Gondolat, 1984. Romain Rolland lásd 283-284. p.
- Romain Rolland (MEK)
További információk [szerkesztés]
- Romain Rolland: Pierre és Luce (MEK)
- Angol nyelvű életrajz
- French Association Romain Rolland (franciául)
- Edmond Bordeaux Székely
|
||||||||


