1944

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1944 a filmművészetben 2.2 1944 az irodalomban 2.3 1944 a zenében 2.4 1944 a politikában 2.5 1944 sporteseményei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• március 19. – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását.
• március 26. – A szovjet csapatok a Prut folyónál elérik a szovjet–román határt.
• március 31. Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök aláírja a Hyde Park egyezményt, melynek értelmében Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nem adhatja ki az atomfegyverek fejlesztése során szerzett ismereteket.
• április 3. – A szövetséges hatalmak első alkalommal hajtanak végre bombatámadást Budapest ipartelepei ellen.
• április 5. – Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.
• április 13. – A szövetségesek légi csapást mérnek a honi vadászrepülő erők mátyásföldi támaszpontjára.
• május 1. – Vitéz Heppes Aladár repülő őrnagy parancsnoksága alatt – a korábbi 2/1. kolozsvári, az 1/1. szolnoki és 5/3. mátyásföldi vadászrepülő-századokból – létrehozzák a Magyar királyi 101/I. honi vadászrepülő-osztályt.
• május 12. – Adolf Hitler Klessheimben Jozef Tisoval és Vojtech Tukával tárgyal, ahol is a Führer Szlovákiától katonai erőfeszítéseinek fokozását, ütőképes véderő bevetését követeli.
• május 15. – Felállítják az első magyarországi gettót.
• május 18. – Márton Áron római katolikus püspök a kolozsvári főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt.
• június 4. – A szövetséges csapatok bevonulnak Rómába.
• június 6. – A normandiai partraszállás
• június 10. – SS-csapatok lemészárolják a francia Oradour falu 642 lakosát; a kegyetlenkedést 5 férfi és egy nő éli túl.
• június 17. – Kikiáltják Izland függetlenségét.
• június 26. – Az angol–amerikai csapatok elfoglalják Cherbourg-t.
• július 3. – A szovjet csapatok bevonulnak Minszkbe.
• július 17. – A balti államok ellen irányuló szovjet offenzíva kezdete.
• július 20. – Sikertelen merénylet Hitler ellen.
• augusztus 1. – Varsói felkelés.
• augusztus 10. – A szövetséges erők felszabadítják Nantest.
• augusztus 11.
  • Az egyre nagyobb létszámú partizánosztagok növekvő aktivitása miatt a szlovák kormány az ország egész területén bevezeti a statáriumot.
  • A szövetségesek bevonulnak Firenzébe.
• augusztus 15. – Általános sztrájk tör ki Párizsban.
• augusztus 20. – Indiából végleg kiverik a japán csapatokat.
• augusztus 21–26. – Dumbarton Oaksban tartott konferencián kidolgozzák az ENSZ alapszabályait.
• augusztus 22. – A szovjetek elfoglalják Iaşit.
• augusztus 23. – I. Mihály román király a politikai pártok és a hadsereg támogatásával sikeresen végrehajtotta a kiugrást, Ion Antonescut letartóztatta és Constantin Sănătescu vezetésével új kormányt alakított.
• augusztus 24. – A szovjetek bevonulnak Kisinyovba.
• augusztus 25. – Románia hadat üzen Németországnak.
• augusztus 27. – Szovjet légitámadás érte Ungvárt.
• augusztus 28. – Fegyveres felkelés tör ki Lyonban.
• augusztus 29. – Kitör a szlovák nemzeti felkelés Besztercebányán.
• augusztus 31. – A szovjet erők bevonulnak Bukarestbe.
• szeptember 1. – A szövetségesek felszabadítják Arras, Dieppe, Verdun és Rouen városokat.
• szeptember 2.
  • A szovjet csapatok elérik a bolgár–román határt.
  • Finnország megszakítja a diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
• szeptember 3. – A szövetséges csapatok bevonulnak Brüsszelbe.
• szeptember 5.
  • Štefan Tisoval az élen új szlovák kormány alakul.
  • A Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának.
• szeptember 6 – A szovjet csapatok elérik a román–jugoszláv határt.
• szeptember 9–17. – Felkelés tör ki Bulgáriában, mely a kormány bukásához vezet.
• szpetember 10. – Finnország fegyverszünetet köt a Szovjetunióval.
• szeptember 12. – A szovjet egységek elérik Varsó külvárosát.
• szeptember 17. – Bulgária hadat üzen Németországnak.
• szeptember 21. – A szovjet csapatok Szlovákia területére lépnek.
• szeptember 23. – A szovjet hadsereg Battonyánál átlépi a trianoni magyar határt.
• szeptember 30. – A németek – a Hlinka–gárda osztagainak közreműködésével – megkezdik a még Szlovák Köztársaságban maradt zsidók deportálását.
• október 2. – Székelyföldön visszaállítják a régi román királyi közigazgatást.
• október 3. – A varsói felkelés leverése.
• október 5. – Angol csapatok szállnak partra Görögországban.
• október 6. – A Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest katonái átlépik a Szlovák Köztársaság határát.
• október 13. – A szovjetek bevonulnak Rigába.
• október 14. – Szovjet kézen Ukrajna.
• október 15.
  • Horthy Miklós kiugrási kísérlete a II. világháborúból.
  • A magyar hatóságok elrendelték Ungvár kiürítését, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a magyar közigazgatás egész Kárpátalján.
• október 20. – Szovjet és jugoszláv csapatok vonulnak be Belgrádba.
• október 21. – Az amerikaiak bevonulnak Aachenbe.
• október 22. – Szovjet csapatok norvég területre érkeznek.
• október 23. – A szovjet erők bevonulnak Kelet-Poroszországba.
• október 25. – A japán császári katonai vezetés először alkalmaz kamikazékat (Fülöp-szigetek, Leyte-öböl).
• október 31. – Az angol csapatok hídfőt létesítenek a Maas folyón.
• november 7. – Franklin Delano Roosevelt elnök harmadik újraválasztása az USA-ban.
• november 21. – Az albánok felszabadítják Tiranát.
• november 24. – Észtország szovjet kézen.
• november 30. – A visszavonuló német csapatok felrobbantják a lakihegyi adótornyot.
• december 6. – Az amerikaiak átkelnek a Saar folyón.
• december 10. – A francia–szovjet segélynyújtási egyezmény aláírása.
• december 16. – A németek utolsó nagy ellentámadásukat indítják meg az Ardennekben.
• december 21. – Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
• december 25. – A szovjet csapatok bekerítik Budapestet, megkezdődik Budapest ostroma.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1944 a filmművészetben

[szerkesztés] 1944 az irodalomban

• október 11. – Gyöngyösi János (későbbi külügyminiszter) újraindítja az 'Alföldi Népújságot.

[szerkesztés] 1944 a zenében

• Bemutatják Bartók Béla Hegedű-szólószonátájáta

[szerkesztés] 1944 a politikában

• október 13. – a KDNP alakuló ülése

[szerkesztés] 1944 sporteseményei

• A Nagyváradi AC nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

[szerkesztés] Születések

• február 1. – Rubovszky György, jogász, politikus
• február 24. – Ivica Račan, horvát kormányfő († 2007)
• március 17. – Voith Ági, színésznő
• április 3. – Farkas Árpád, erdélyi magyar költő
• április 5. – Martonyi János, ügyvéd, külügyminiszter
• április 7. – Gerhard Schröder, német kancellár
• május 4. – Huszti Péter, Kossuth-díjas színész
• május 12. – Babos Ágnes, kézilabdázó
• május 14. – George Lucas, amerikai filmrendező, producer
• május 20. – Joe Cocker, angol énekes
• május 20. – Hammang Ferenc, olimpiai bronzérmes, világbajnok kardvívó
• június 18. – Ittzés János, evangélikus püspök
• június 22. – Klaus Maria Brandauer, osztrák színész, rendező
• június 27. – Bólya Péter, író († 1993)
• július 13. – Rubik Ernő, építész, tervező, feltaláló
• augusztus 1. – Bajkó Károly, birkózó († 1997)
• augusztus 19. – Knézy Jenő, sportriporter
• szeptember 1. – Leonard Slatkin, amerikai karmester
• szeptember 10. – Pogány Judit, színésznő
• szeptember 30. – Rolla János, Kossuth-díjas hegedűművész
• október 28. – Coluche, francia színész, humorista
• november 4. – Linda Gray, színésznő (Dallas)
• november 8. – Nemere István, író, műfordító
• november 17. – Danny DeVito, amerikai színész
• november 17. – Lorne Michaels, kanadai filmproducer
• november 17. – Monspart Sarolta, tájfutó világbajnoknő
• november 19. – Straub Elek, magyar üzletember
• november 23. – Joe Eszterhas, forgatókönyvíró
• november 28. – Komár László, magyar énekes
• december 1. – John Densmore, amerikai zenész
• december 2. – Ibrahim Rugova, kosovói elnök († 2006)
• december 17. – Bene Ferenc, olimpiai bajnok labdarúgó († 2006)

[szerkesztés] Halálozások

• január 11. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter, Mussolini veje
• január 11. – Emilio De Bono olasz katonatiszt, a fasiszta mozgalom alapító tagja (* 1866)
• február 21. – Szisz Ferenc magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix győztese (* 1873)
• február 25. – Dési Huber István grafikus és festőművész (* 1895)
• március 9. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere (* 1871)
• április 25. – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ban vezérkari főnök, katonai szakíró (* 1878)
• június 6. – Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó válogatott kapusa (* 1882)
• június 14. – Róth Miksa üvegfestő (* 1865)
• július 27. – Ságvári Endre jogász, antifasiszta ellenálló
• július 30. – Nyikolaj Nyikolajevics Polikarpov szovjet repülőgép-tervező (* 1892)
• augusztus 23. – II. Abdul-Medzsid, az Oszmán Birodalom utolsó szultánja
• október 8. – Gerde Oszkár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1883)
• október 9. – Balogh Rudolf fotóművész (* 1879)
• október 14. – Erwin Rommel német tábornagy (* 1891)
• november 4. – Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok vívó (* 1906)
• november 9. – Radnóti Miklós költő (* 1909)
• november 19. – Horvay János szobrász, (* 1873)
• november 22. – Sir Arthur Stanley Eddington huszadik század eleji angol asztrofizikus (* 1882)
• november 30. – Szomory Dezső magyar író (* 1869)
• december 20. – Bródy Imre fizikus
• december 30. – Romain Rolland francia író, Nobel-díjas (* 1866)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Isidor Isaac Rabi
Kémiai	Otto Hahn
Orvosi-fiziológiai	Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser
Irodalmi	Johannes Vilhelm Jensen
Béke	Nemzetközi Vöröskereszt