Ibrahim Rugova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ibrahim Rugova
Ibrahim Rugova.jpg
Született
1944. december 2.
Elhunyt
2006. január 21. (61 évesen)
Prishtina
Foglalkozása politikus
Iskolái Párizsi Egyetem
Halál oka tüdőrák
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim Rugova témájú médiaállományokat.

Ibrahim Rugova (Cerrca, 1944. december 2.Prishtina, 2006. január 21.) koszovói albán politikus, irodalomtudós. 1990 és 2006 között a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) vezetője, 2002-től haláláig Koszovó elnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rugova muzulmán családban született. Apja a német megszállók oldalán harcolt a kommunista partizánok ellen, akik 1945. január 10-én elfogták és kivégezték. Rugova albán nyelvet és irodalmat hallgatott a Prishtinai Egyetemen, majd Roland Barthes tanítványaként irodalomtudományt a párizsi Sorbonne-on. Az 1970-es években a prishtinai Albanológiai Intézetben dolgozott, és több irodalmi és tudományos folyóiratot szerkesztett (Bota e Re, ’Új Idő’; Dituria, ’Tudás’; Gjurmime Albanologjike, ’Albanológiai Tanulmányok’). 1984-ben ledoktorált, és a Prishtinai Egyetemen helyezkedett el mint az albán irodalom professzora. 1988-ban a Koszovói Íróegyesület elnöke lett.

Az 1989-es szerb invázió és Koszovó autonómiájának elvesztése után, még az év végén megalapította a Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), amelynek egyúttal vezetője is lett. Politikai pályafutása során mindvégig Koszovó függetlenségének híve volt, de elkötelezett passzív ellenállóként nem tartott elfogadhatónak semmiféle erőszakot. Miután 1991-ben az albánokat kizárták a koszovói közéletből, a Rugova vezette LDK – a nyugat-európai albán emigráció támogatásával – árnyékkormányzatot hozott létre, amely megszervezte az albán etnikum oktatási és közegészségügyi hálózatát. 1992. május 24-én az albán közösség Rugovát tette meg a „Koszovói Köztársaság” elnökének. A nemzetközi diplomácia e címet nem ismerte el, de Rugovát elfogadta a koszovói albánság hiteles képviselőjének. Övéi körében azonban 1995 után megrendült a belé vetett bizalom, pacifizmusát kritizálták, s egyre erőteljesebbek lettek a fegyveres harc szükségességét hirdető hangok. A frissen megalakult Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) 1997-ben függetlenségi harcba hívta az albánokat, válaszlépésül a szerbek támadásokat intéztek az albán civil lakosság ellen. A polgárháborúba 1999. március 24-én beavatkozott a NATO, és két és fél hónapon keresztül bombatámadásokat intézett Szerbia ellen. Ennek nyomására a szerb erők június 10-én kivonultak Koszovóból, s a tartomány igazgatását az ENSZ, a katonai ellenőrzést a KFOR vette át.

A bombázások során Rugovát és családját prishtinai házi őrizet alatt tartották. Április 2-án, politikai pályafutása mélypontjaként a szerb televízióban NATO-ellenes állásfoglalást adott közre Slobodan Milošević oldalán, bár hívei szerint kényszerítették e szereplésre.

A 2000. október 29-én és november 4-én megtartott koszovói helyhatósági választásokon a stabilitást jelképező Rugova pártja, az LDK gyűjtötte be a szavazatok 53%-át, megelőzve a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőiből álló pártot. 2002. március 4-én választották meg a nemzetközi igazgatás alatt álló Koszovó elnökévé, s pártja nyerte meg a törvényhozási választásokat is. A tartományban azonban továbbra sem szűntek meg az albán–szerb konfliktusok, a szerb civilek elleni támadások felerősödtek, s ezeknek sem az ENSZ-adminisztráció, sem Rugova nem volt képes elejét venni.

Rugova, bár muzulmán családban született és nőtt fel, élete végén áttért a római katolikus vallásra. Hatvanegy évesen, tüdőrákban halt meg, temetése egyházi szertartás nélkül zajlott.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nicholas Wood, Ibrahim Rugova, 61, Kosovo Albanian Leader, Is Dead, New York Times, January 23, 2006.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Nincs ilyen hivatal
Koszovó elnöke
2002. március 4.
2006. január 21.
Utódja:
Fatmir Sejdiu