Ibrahim Rugova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ibrahim Rugova
Ibrahim Rugova.jpg
Született
1944. december 2.
Elhunyt
2006. január 21. (61 évesen)
Prishtina
Iskolái Párizsi Egyetem

Ibrahim Rugova (Cerrca, 1944. december 2.Prishtina, 2006. január 21.) koszovói albán politikus, irodalomtudós. 1990 és 2006 között a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) vezetője, 2002-től haláláig Koszovó elnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rugova muzulmán családban született. Apja a német megszállók oldalán harcolt a kommunista partizánok ellen, akik 1945. január 10-én elfogták és kivégezték. Rugova albán nyelvet és irodalmat hallgatott a Prishtinai Egyetemen, majd Roland Barthes tanítványaként irodalomtudományt a párizsi Sorbonne-on. Az 1970-es években a prishtinai Albanológiai Intézetben dolgozott, és több irodalmi és tudományos folyóiratot szerkesztett (Bota e Re, ’Új Idő’; Dituria, ’Tudás’; Gjurmime Albanologjike, ’Albanológiai Tanulmányok’). 1984-ben ledoktorált, és a Prishtinai Egyetemen helyezkedett el mint az albán irodalom professzora. 1988-ban a Koszovói Íróegyesület elnöke lett.

Az 1989-es szerb invázió és Koszovó autonómiájának elvesztése után, még az év végén megalapította a Koszovói Demokratikus Ligát (LDK), amelynek egyúttal vezetője is lett. Politikai pályafutása során mindvégig Koszovó függetlenségének híve volt, de elkötelezett passzív ellenállóként nem tartott elfogadhatónak semmiféle erőszakot. Miután 1991-ben az albánokat kizárták a koszovói közéletből, a Rugova vezette LDK – a nyugat-európai albán emigráció támogatásával – árnyékkormányzatot hozott létre, amely megszervezte az albán etnikum oktatási és közegészségügyi hálózatát. 1992. május 24-én az albán közösség Rugovát tette meg a „Koszovói Köztársaság” elnökének. A nemzetközi diplomácia e címet nem ismerte el, de Rugovát elfogadta a koszovói albánság hiteles képviselőjének. Övéi körében azonban 1995 után megrendült a belé vetett bizalom, pacifizmusát kritizálták, s egyre erőteljesebbek lettek a fegyveres harc szükségességét hirdető hangok. A frissen megalakult Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) 1997-ben függetlenségi harcba hívta az albánokat, válaszlépésül a szerbek támadásokat intéztek az albán civil lakosság ellen. A polgárháborúba 1999. március 24-én beavatkozott a NATO, és két és fél hónapon keresztül bombatámadásokat intézett Szerbia ellen. Ennek nyomására a szerb erők június 10-én kivonultak Koszovóból, s a tartomány igazgatását az ENSZ, a katonai ellenőrzést a KFOR vette át.

A bombázások során Rugovát és családját prishtinai házi őrizet alatt tartották. Április 2-án, politikai pályafutása mélypontjaként a szerb televízióban NATO-ellenes állásfoglalást adott közre Slobodan Milošević oldalán, bár hívei szerint kényszerítették e szereplésre.

A 2000. október 29-én és november 4-én megtartott koszovói helyhatósági választásokon a stabilitást jelképező Rugova pártja, az LDK gyűjtötte be a szavazatok 53%-át, megelőzve a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőiből álló pártot. 2002. március 4-én választották meg a nemzetközi igazgatás alatt álló Koszovó elnökévé, s pártja nyerte meg a törvényhozási választásokat is. A tartományban azonban továbbra sem szűntek meg az albán–szerb konfliktusok, a szerb civilek elleni támadások felerősödtek, s ezeknek sem az ENSZ-adminisztráció, sem Rugova nem volt képes elejét venni.

Rugova, bár muzulmán családban született és nőtt fel, élete végén áttért a római katolikus vallásra. Hatvanegy évesen, tüdőrákban halt meg, temetése egyházi szertartás nélkül zajlott.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nicholas Wood, Ibrahim Rugova, 61, Kosovo Albanian Leader, Is Dead, New York Times, January 23, 2006.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Nincs ilyen hivatal
Koszovó elnöke
2002. március 4.
2006. január 21.
Utódja:
Fatmir Sejdiu