Margit híd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Margit híd a főváros második állandó hídjaként 1876-ban épült, április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Gouin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére 1872-1876 között.
A híd a sziget melletti két Duna ágat 3-3, a hídközép felé kissé növekedő nyílással hidalja át. A nyílások méretkiosztása 73,5 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,5 m. A híd teljes hossza 607,6 méter. A szigetnél a hídtengely megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ágban párhuzamosak a sodorvonallal. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900-ban megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető. A híd eredeti kavartvas anyagú ívét, valamint a felette levő pályával összekötő kettős diagonálrácsozását ma már csak a szigeti szárnyhídon lehet megtekinteni.
Érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.
A hidat 1935-37-ben déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor helyezték középre a hídon 1879 óta közlekedő villamos pályáját is. 1944. november 4-én Pest felőli három pillérje felrobbant a délutáni csúcsforgalom idején, sok áldozatot követelve (köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnokot). A robbanást az okozta, hogy a villamos kerekén lévő áramszedő a sín alatt futó alsóvezetékre kötött gyújtózsinórokhoz hozzáért, és ez a híd alatt a németek által elhelyezett tölteteket beindította. A budai részeket 1945. január 18-án robbantották fel.
A háború után az újjáépítés előkészítésekor felmerült a merev vasbetétes vasbeton ívek építése, de a pillérek sérülékenysége miatt végül az acél ívszerkezetek mellett döntöttek. Az eredetihez képest a szerkezet három fő eltéréssel rendelkezik: az ívek és a pálya között elmaradt a rácsozat, az ívek nyílmagassága megnőtt, valamint a régi 8 főtartó helyett 6 ívet építettek be. Az újjáépített, félszélességű hidat 1947 őszén, a teljes hidat pedig 1948 nyarán adták át.
[szerkesztés] A híd keresztmetszete
A híd eredeti kiépítésben 11,06 méter széles útpályával rendelkezett, szélen vezetett villamospályával, és mindkét oldalon 2,89 méter széles járdával. A harmincas években történt átépítés során az útpálya szélessége 16,60 méterre, a járdáé 2,90-re nőtt, az átépítéssel egyidőben a villamospálya az út közepére került. A háború utáni újjáépítéskor mind az útpálya, mind a gyalogosfelületek szélessége tovább emelkedett 18,00, valamint 3,5 méterre.
[szerkesztés] A híd a művészetekben
Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Hídavatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált.
- Előtte a folyam, az új híd,
- Még rajta zászlók lengenek:
- Ma szentelé fel a komoly hit
- S vidám zenével körmenet
- Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.
- (Arany János: Híd-avatás 1877)
[szerkesztés] A híd tervezett felújítása
A híd állapota a 2000-es évekre nagyon leromlott, helyenként életveszélyessé vált, felújítása halaszthatatlan feladat, ám Budapest forgalma nehezen bírná el még egy fontos átkelőjének egyidejű kiesését (a másik átkelő a 2007-ben már felújítás alatt lévő Szabadság híd). Legutoljára 1978-ban történt rekonstrukció a hídon, akkor kapta az átkelő pályája a mai formáját. Azóta az állagmegóváson kívül komolyabb beavatkozás nem történt rajta.
A híd jelentős felújítása aktuálissá vált, azonban a meglévő Duna-hidak (közülük elsősorban az Árpád híd) valószínűleg nem bírná el a Margit híd kiesése miatt rázúduló terhelést. A legfrissebb tervek szerint a felújítás 2008 telén - a Megyeri híd és a Szabadság híd befejezése után - kezdődik meg és másfél évig fog tartani. A beruházás több mint 12 milliárd forintba kerül. (A költségek felét Európai Uniós pénzekből finanszírozzák.) Alternatívaként felmerült pontonhíd építése is, ám a hajózási és vízszabályozással kapcsolatos problémák miatt ezt a megoldást elvetették.
A tervek szerint a felújítás során a műemléki jelleg helyreállítása is fontos szempont lesz, így többek között visszakerülnek a hidat díszítő szobrok, továbbá (az Erzsébet hídhoz hasonlóan) vasbeton helyett strapabíróbb acél pályalemezt építenek rá, új korlátokat helyeznek ki, és díszkivilágítással látják el. A középső kanyar ívét levágják, szélesítik a híd közepén a forgalmi sávokat, valamint a járdát is kibővítik 2 méterrel, és kerékpárutat alakítanak ki rajta, beleértve a pesti és budai csatlakozásokat. Az aluljáró megszűnik a Margit-sziget felé, és zebrán lesz lehetséges az átkelés (a lámpákat a tervek szerint a hídfőkön lévőkhöz igazítják).
A beruházás alatt a villamosok ún. repülősíneken közlekednek majd. Egy sáv lesz járható, amelyen a megkülönböztetett járművek és a taxik közlekedhetnek (a többi járműnek kerülőt kell majd tennie). A sziget szinte az egész beruházás alatt elérhető lesz gyalogosan.[1]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Egyenesebb lesz a Margit híd (Index, 2007. december 7.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Margit híd a Sulineten
- DBridges – Margit híd
- Homonnai.hu – Margit híd
- Francia ízlés szerint épült a Margit híd – Egyetlen átkelő már nem bírta el a világvárossá növekvő Budapest forgalmát (MEK)
- Még a felújítás előtt beomolhat a Margit híd (Index.hu, 2007. május 3.)
- Fényképek Magyarországi hidakról
- Archív képek Budapest hídjairól
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
