Benedek Marcell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benedek Marcell
Kisbacon Benedek Elek családja.jpg
Benedek Marcell felső sor 3.
Születéskori neve Benedek Marcell
Született Budapest, magyar 1867-1918
1885. szeptember 22.
Elhunyt Budapest, magyar
1969. május 30. (83 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tanár, író, irodalomtörténész, műfordító, színházigazgató
Díjak Palmes Academiques (1928)
Baumgarten-díj (1944)
Kossuth-díj (1963)
Kitüntetései Az irodalomtudományok doktora (1952)

Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22.Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató. Benedek Elek író fia, Benedek István apja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

A budapesti egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.

A Magyar irodalmi lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, Rostand A napkeleti királykisasszony című vereses drámáját 1904-ben a Nemzeti Színház mutatta be. 1904-ben Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója. 1912-ben párizsi ösztöndíjas volt. 1912-1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától. 1930-1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a Kolozsvári Egyetemen az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínáhz vezetője volt. 1947-1962 között az ELTE-n tanított.

[szerkesztés] Költészete

Együttérzéssel ábrázolta a modern társadalomban a humanizmus szellemiségét követő, magányosságra ítélt hősöket, tragikussá váló egyéni sorsokat.

[szerkesztés] Művei

  • Don Juan feltámadása (1904)
  • A népköltészet hatása a XIX. század nagy epikusaira (1907)
  • Vulkán (regény, 1918)
  • Királyság és köztársasság (1919)
  • A modern világirodalom 1800-1920 (1920)
  • Pokoljáró Tar Lőrinc (1920)
  • A francia regény a XIX. században (Bp., 1921)
  • A láthatatlan testőr (1921)
  • Bevezetés az olvasás művészetébe (1923)
  • Ady-breviárium (Bp., 1924)
  • A modern magyar irodalom (Bp., 1924)
  • Irodalmi lexikon (Bp., 1927)
  • Irodalmi miniatűrök (1927)
  • Hamlet tanár úr (Bp., 1928)
  • A francia irodalom története (Bp., 1928)
  • Magyar író tragédiája 1929-ben (1930)
  • Tégyamitakarsz (1933)
  • Irodalom-esztétika (1936)
  • A magyar irodalom története (1938)
  • Flóra (1943)
  • Az irodalmi műveltség könyve (1947)
  • Délsziget – avagy a magyar irodalom története (Bp., 1948)
  • Benedek Elek (1955)
  • Az olvasás művészete (Bp., 1957)
  • Kis könyv a versről (Bp., 1960)
  • Könyv és színház (1963)
  • Kis könyv a drámáról (Bp., 1964)
  • Kis könyv a regényről (Bp., 1965)
  • Naplómat olvasom (Bp., 1965)
  • Irodalmi hármaskönyv (Bp., 1966) címmel a fentiek közös kötetben is megjelentek:
  • Az Irodalmi hármaskönyv az interneten
  • Az önéletrajzszerű Vulkán az első világháború előtti radikális fiatalság nemzedékregénye.

[szerkesztés] Műfordításai

Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra: G. B. Shaw, Anatole France, Victor Hugo, Guy de Maupassant, Honoré de Balzac, Romain Rolland, Roger Martin du Gard, Charles Dickens (Karácsonyi ének) stb. műveinek fordítása mellé felsorakozik három verses Racine-tragédia, az Andromache; Berenice és Mithridates; Corneille Polyeucte-je és Rabelais Gargantuájának szemelvényes fordítása.

[szerkesztés] Szakirodalom

  • Benedek István: Benedek Marcell (Bp., Magvető Kk., 1997) A könyv hosszú részleteket tartalmaz B.M. műveiből: antológiaként használható.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken