Benedek Marcell
| Benedek Marcell | |
| Benedek Marcell felső sor 3. | |
| Születéskori neve | Benedek Marcell |
| Született | Budapest, 1885. szeptember 22. |
| Elhunyt | Budapest, 1969. május 30. (83 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | tanár, író, irodalomtörténész, műfordító, színházigazgató |
| Díjak | Palmes Academiques (1928) Baumgarten-díj (1944) Kossuth-díj (1963) |
| Kitüntetései | Az irodalomtudományok doktora (1952) |
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató. Benedek Elek író fia, Benedek István apja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
A budapesti egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.
A Magyar irodalmi lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, Rostand A napkeleti királykisasszony című vereses drámáját 1904-ben a Nemzeti Színház mutatta be. 1904-ben Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója. 1912-ben párizsi ösztöndíjas volt. 1912-1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától. 1930-1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a Kolozsvári Egyetemen az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínáhz vezetője volt. 1947-1962 között az ELTE-n tanított.
[szerkesztés] Költészete
Együttérzéssel ábrázolta a modern társadalomban a humanizmus szellemiségét követő, magányosságra ítélt hősöket, tragikussá váló egyéni sorsokat.
[szerkesztés] Művei
- Don Juan feltámadása (1904)
- A népköltészet hatása a XIX. század nagy epikusaira (1907)
- Vulkán (regény, 1918)
- Királyság és köztársasság (1919)
- A modern világirodalom 1800-1920 (1920)
- Pokoljáró Tar Lőrinc (1920)
- A francia regény a XIX. században (Bp., 1921)
- A láthatatlan testőr (1921)
- Bevezetés az olvasás művészetébe (1923)
- Ady-breviárium (Bp., 1924)
- A modern magyar irodalom (Bp., 1924)
- Irodalmi lexikon (Bp., 1927)
- Irodalmi miniatűrök (1927)
- Hamlet tanár úr (Bp., 1928)
- A francia irodalom története (Bp., 1928)
- Magyar író tragédiája 1929-ben (1930)
- Tégyamitakarsz (1933)
- Irodalom-esztétika (1936)
- A magyar irodalom története (1938)
- Flóra (1943)
- Az irodalmi műveltség könyve (1947)
- Délsziget – avagy a magyar irodalom története (Bp., 1948)
- Benedek Elek (1955)
- Az olvasás művészete (Bp., 1957)
- Kis könyv a versről (Bp., 1960)
- Könyv és színház (1963)
- Kis könyv a drámáról (Bp., 1964)
- Kis könyv a regényről (Bp., 1965)
- Naplómat olvasom (Bp., 1965)
- Irodalmi hármaskönyv (Bp., 1966) címmel a fentiek közös kötetben is megjelentek:
- Az Irodalmi hármaskönyv az interneten
- Az önéletrajzszerű Vulkán az első világháború előtti radikális fiatalság nemzedékregénye.
[szerkesztés] Műfordításai
Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra: G. B. Shaw, Anatole France, Victor Hugo, Guy de Maupassant, Honoré de Balzac, Romain Rolland, Roger Martin du Gard, Charles Dickens (Karácsonyi ének) stb. műveinek fordítása mellé felsorakozik három verses Racine-tragédia, az Andromache; Berenice és Mithridates; Corneille Polyeucte-je és Rabelais Gargantuájának szemelvényes fordítása.
[szerkesztés] Szakirodalom
- Benedek István: Benedek Marcell (Bp., Magvető Kk., 1997) A könyv hosszú részleteket tartalmaz B.M. műveiből: antológiaként használható.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

