Erich Maria Remarque
| Erich Maria Remarque | |
 |
|
| Erich Maria Remarque | |
| Élete | |
| Született | 1898. június 22. Osnabrück, Németország |
| Elhunyt | 1970. szeptember 25. (72 évesen) Locarno, Svájc |
| Nemzetiség | német |
| Felesége | 1) Ilse Jutta Zambona(1925-19??, 1938-1957) 2) Paulette Goddard (1958–1970) |
| Pályafutása | |
| Első műve | Álomzug (1920) |
| Fontosabb művei | Nyugaton a helyzet változatlan (1929) |
| Hatottak rá | Immanuel Kant, Karl May, Frank Wedekind, Rainer Maria Rilke |
| Hatása | William March |
Erich Maria Remarque, valódi neve Erich Paul Remark (náci híresztelések szerint Kramer), (Osnabrück, Németország, 1898. június 22. – Locarno, Svájc, 1970. szeptember 25.) német pacifista és antifasiszta író.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
Katolikus munkáscsalád gyermekeként született. Apja Peter Franz Remark (*1867 június 14., Kaiserwerth), anyja Anna Maria Stallknecht (*1871 november 21., Katernberg). Édesanyja iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ból Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatja Remarque-ra. Tizenhat évesen kezdett el írni, esszéket, verseket s egy regénnyel is megpróbálkozott, amelyet később, 1920-ban fejezett be Álomzug címmel.
Tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917 június 12-én a Nyugati frontra került, ahol július 31-én bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt.
A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő. 1925-ben elvette első feleségét, Ilse Jutta Zambonát, akitől nemsokára el is vált, aztán 1938-ban újra elvette.
1929-ben megjelent háborúellenes remekműve, a Nyugaton a helyzet változatlan, mely hatalmas sikert aratott. A könyv feltárja a front legembertelenebb körülményeit, melyben az éhínség, a sár, a sérülések, a patkányok és a betegségek legalább annyira veszélyes ellenségek, mint a szemben álló hadsereg.
Hitler hatalomra jutásakor az író műveit nemzet- és becsületellenesnek minősítették és nyilvánosan elégették, az íróról elterjesztették, hogy nem vett részt az I. világháborúban, s hogy zsidó származású, s hogy a neve nem Remarque, hanem Krámer. Mindez persze náci koholmány volt, de propaganda-gépezetük hatásosan tette a dolgát. Remarque 1933-ban Svájcba emigrált.
1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált első feleségével, 1948-ban tért vissza Svájcba és ott élt egészen haláláig.
[szerkesztés] Művészete
Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a résztvevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a Weimari Köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet adnak a kor társadalmáról.
Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, mely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben.
Erich Maria Remarque a XX. század egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, CD-re vették, számtalan nyelvre lefordították.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Regények
- Álomzug (Die Traumbude. Ein Künstlerroman, 1920)[1]
- Gam (1924)[1]
- Állomás a horizonton (Station am Horizont, 1928)[1]
- Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues, 1929)
- Győztesek és legyőzöttek / … és azután… (Der Weg zurück, 1931)[2]
- Három bajtárs (Drei Kameraden, 1937)
- Szeresd felebarátodat (Liebe deinen Nächsten, 1941)
- A diadalív árnyékában (Arc de Triomphe, 1945)
- Szikrányi élet (Der Funke Leben, 1952)
- Szerelem és halál órája (Zeit zu leben und Zeit zu sterben, 1954)
- A fekete obeliszk (Der schwarze Obelisk, 1956)
- Hiába futsz (Der Himmel kennt keine Günstlinge, 1961)
- Éjszaka Lisszabonban (Die Nacht von Lissabon, 1963)
- A paradicsomban is ott a pokol (Schatten im Paradies, 1971) – posztumusz kiadás
[szerkesztés] Egyéb művek
- Der Feind (1931) novellák
- Der letzte Akt (1955) forgatókönyv
- Die letzte Station (1956) színmű
- Die Heimkehr des Enoch J. Jones (1988) színmű
- Ein militanter Pazifist (1994) interjúk esszék
[szerkesztés] Egyéb magyar kiadások
- Csend Verdun felett : elbeszélések. Ford. Gergely Erzsébet. Budapest : Fátum-ars : Merényi, 1994. ISBN 963-8367-44-X
- Állomás a horizonton : [antológia].(Regények: Az álomzug; Gam; Állomás a horizonton.) Ford.Tandori Dezső. Debrecen : Aquila, 2000. ISBN 963-679-101-5
- Az ígéret földje. Ford. Tandori Dezső. Budapest : Aquila Könyvkiadó, 2000. ISBN 963-679-106-6
[szerkesztés] Források
- Világirodalmi kisenciklopédia. 2. köt. Budapest : Gondolat, 1984. Remarque lásd 261. p. ISBN 963-281-376-6
[szerkesztés] Kapcsolódó oldalak
- Nyugaton a helyzet változatlan (1930) c. film
- Nyugaton a helyzet változatlan (1979) c. film
- A diadalív árnyékában (1948) c. film
- A diadalív árnyékában (1984) c. film
