1956

1956 más naptárakban
Gergely-naptár	1956
Ab urbe condita	2709
Bahái naptár	112 – 113
Berber naptár	2906
Bizánci naptár	7464 – 7465
Buddhista naptár	2500
Burmai naptár	1318
Etióp naptár	1948 – 1949
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2011 – 2012
Shaka Samvat	1878 – 1879
Kali juga	5057 – 5058
Holocén naptár	11956
Iráni naptár	1334 – 1335
Japán naptár	2616 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4652–4653
Kopt naptár	1672 – 1673
Koreai naptár	4289
Muszlim naptár	1375 – 1376
Örmény naptár	1405 ԹՎ ՌՆԵ
Thai szoláris naptár	2499
Zsidó naptár	5716 – 5717

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961

Események

Határozott dátumú események

Világszerte

• február 15. – Urho Kekkonent választják Finnország elnökének.
• február 23. – Nyikita Hruscsov Sztálin tiszteletét „személyi kultusznak” bélyegzi.
• március 2. – Marokkó kikiáltja Franciaországgal szembeni függetlenségét.
• március 20. – Tunézia elnyeri függetlenségét Franciaországtól.
• március 23. – Pakisztán az első iszlám köztársaság.
• március 26. – 10 szocialista ország, közöttük Magyarország megalapítja a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetet.
• április 18. – Feloszlik a Kominform.
• április 19. – Grace Kelly színésznő feleségül megy III. Rainier monacói herceghez.
• május 9. – A Manaszlu (tszf. 8163 m) hegycsúcs első megmászása.
• május 16. – Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök államosítja a főleg angolok és franciák által használt Szuezi-csatornát.
• május 18. – A Lhoce (tszf. 8516 m) hegycsúcs első megmászása.
• június 1–23. – Josip Broz Tito szovjetunióbeli látogatásán rendezik a pártközi kapcsolatokat is.
• június 18. – Horthy Miklós utolsó, 88. születésnapját ünnepli a magyar kolónia tagjaival Estorilban.
• június 28. – A lengyelországi Poznańban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve; a biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.
• június 29. – Marilyn Monroe feleségül megy Arthur Miller drámaíróhoz.
• július 8. – A Gasherbrum II (tszf. 8035 m) hegycsúcs első megmászása
• július 10. – A brit Lordok Háza meghiúsítja a halálbüntetés eltörlését.
• július 18–19. – Tito, Nehru és Nasszer brioni találkozója a tömbönkívüliségről.
• október 6. – Rajk László és társai ünnepélyes temetése Budapesten.
• október 19. – Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél (többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is).
• október 20. – A Magyar Néphadseregben bevezetik a szigorított hadműveleti szolgálatot; azonban ezt másnap visszavonják.
• október 23.–november 4. – Az 1956-os forradalom Magyarországon. (lásd alább!)
• október 27. – Az Észak-atlanti Tanács zártkörű megbeszélést tart a magyarországi eseményekről, amelyről nem is készül hivatalos NATO-jegyzőkönyv.
• november 2. – Tito és Hruscsov tárgyalásai az isztriai partoknál lévő Brioni-szigeten a magyar helyzetről.
• november 5. – A francia kezdeményezésre Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadja Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítása nyomán kialakult válság miatt.
• november 22–25. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára és Chivu Stoica kormányfő Budapesten tárgyal, ahol egy 60 millió rubel értékű áruhitelt ajánl fel a magyar kormánynak.
• december 2. – Fidel Castro és követői partra szállnak Kubában.
• december 6. – A „Melbourne-i vérfürdő".
• december 13. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a Hármas Bizottság javaslatát a NATO-n belüli nem-katonai együttműködésről.

Magyarországon

• január 12. – Földrengés Dunaharasztin (fn.hu)
• július 14. – Megnyitják a Keleti-főcsatornát.
• október 12. – A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatták Farkas Mihály, volt honvédelmi minisztert.
• október 19. – Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága döntést hozott a katonai műszaki kisegítő szolgálat megszüntetéséről.
• október 23. – Tüntetés, a forradalom kezdete.
• október 24. – Megjelennek az első szovjet harckocsik Budapesten.

Véres csütörtök a Kossuth téren

• október 27. – Új kormány alakul Nagy Imre vezetésével.
• október 29. – A legkompromittálódottabb kommunista vezetők Moszkvába menekülnek.
• október 30. – Mindszenty József hercegprímás kiszabadul a börtönből.
• október 31. – Éjszaka újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt.
• november 1. – A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulása.
• november 3. – A szovjet KGB főnöke, Ivan Szerov letartóztatja Tökölön Maléter Pált és a tárgyalni érkezett magyar küldöttséget.
• november 4. – Megindul a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyvárosa ellen.
• november 11. – Kádár János bejelenti, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.
• november 11. – Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tesz közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.
• november 17. – Budapesten megkezdte a tevékenységét a 2. honvéd karhatalmi ezred.
• november 18. – Fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron.
• november 21. – Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.
• november 21. – A magyar kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.
• november 23. – A magyar kormány közleményben tudatja, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak.
• december 16. – Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába.

Határozatlan dátumú események

• július – Parlamenti választások Ghánában, ahol a Kwame Nkrumah vezette Népi Konvenció Párt (CCP) megerősíti pozícióját. (A 104 mandátumból 72-t nyertek el.)
• az év folyamán – Felix Wankel feltalálja a rotációs motort (Németország).

Az 1956 -os szabadságharc egykori helyszínei

Az év témái

1956 az irodalomban

• Kodolányi János: Boldog békeidők (regény)
• Somlyó György – Talizmán (versek), Szépirodalmi

1956 a zenében

Mivel a forradalomban megsérült a Magyar Rádió épülete, így sokáig a rádióadások az Országházból mentek. Szünetzenének Beethoven: Egmont-nyitányát választották. Ez a zene vált később a forradalom jelképévé.

1956 a sportban

• Juan Manuel Fangio Forma-1-es világbajnok a Ferrari volánja mögött
• november 22. – december 8. XVI. Nyári olimpiai játékok – Melbourne, Ausztrália 67 ország részvételével
  • és június 10. – június 17. Stockholm, Svédországban 29 ország részvételével a lovasversenyeket tartották meg.
• január 26. – február 5. – VII. Téli olimpiai játékok – Cortina d’Ampezzoban, Olaszország. 32 ország részvételével.
• Az 1956-os forradalom miatt félbeszakad a labdarúgó-bajnokság, és az 1957-es tavaszi bajnoksággal indul újra.

Művészet, kultúra és divat

• december 1. – A Nemzetőr c. emigráns lap megalakulása.

Születések

• január 3. – Mel Gibson, ausztrál színész, filmrendező
• január 10. – Keresztes Sándor magyar színművész
• január 27. – Pap Vera színésznő
• február 7. – Zinaida Greceanîi, a Moldovai Köztársaság mniszterelnöke 2008-tól
• február 29. – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos († 2002)
• március 9. – Nébald György, olimpiai bajnok kardvívó
• március 16. – Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59
• március 27. – Békés Pál magyar műfordító, drámíró († 2010)
• március 20. – Vavyan Fable (Molnár Éva), író
• április 9. – Esterházy Márton magyar labdarúgó, Esterházy Mátyás fia
• április 11. – Hernádi Judit, színésznő
• április 24. – Ambrus Mariann, evezős († 2007)
• április 30. – Lars von Trier, dán filmrendező
• május 4. – Igó Éva, magyar színésznő
• május 10. – Francis Kish, születési neve Kiss Francisc, amerikai vizuális képzőművész, filmes, producer, 3D animátor, fotós, költő
• május 13. – Szili Katalin, jogász, politikus, az Országgyűlés elnöke
• június 11. – Joe Montana egykori amerikaifutball-játékos
• június 14. – Gianna Nannini, olasz énekesnő
• június 23. – Kenéz György, olimpiai bajnok vízilabdázó
• június 25. – Németh György Amadé, magyar történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora
• július 1. – Bence Lajos szlovéniai magyar költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő
• július 9. – Tom Hanks, amerikai színész
• augusztus 19. – Burány Sándor, politikus
• augusztus 22. – Orosz Zoltán vezérőrnagy, jelenleg a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke
• szeptember 3. – Görbe Nóra, filmszínésznő
• szeptember 9. – Szokolay Zoltán író, versmondó-, előadóművész
• szeptember 14. – Tasnádi Péter politikus, Pécs polgármestere (2006-2009) († 2009)
• szeptember 17. – Almazbek Atambajev kirgiz államfő
• szeptember 23. – Paolo Rossi, olasz világbajnok labdarúgó
• november 27. – William Fichtner, amerikai színész
• december 4. – Varga Miklós, magyar énekes
• december 7. – Larry Bird, amerikai kosárlabdázó
• december 19. – Jens Fink-Jensen, dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
• december 26. – Ábrahám Edit, magyar szinésznő, a Barátok közt fekete özvegye alias (Berényi Claudia)
• december 28. – Nigel Kennedy, angol hegedűművész

Halálozások

• február 3. – Émile Borel francia matematikus, politikus (* 1871)
• február 24. – Gerrit Smith Miller, amerikai zoológus (* 1869)
• április 25. – Czapik Gyula egri érsek (* 1887)
• június 21. – Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja, Magyarország talajismereti térképezésének és a biológiai talajerőpótlás alkalmazásának elindítója (* 1879)
• július 7. – Gottfried Benn író, költő (* 1886)
• július 9. – Erdős Renée író, költő (* 1879)
• július 24. – Zemplén Géza kémikus, az MTA tagja (* 1883)
• augusztus 11. – Jackson Pollock, amerikai festőművész (* 1912)
• augusztus 14. – Bertolt Brecht színdarabíró, költő (* 1898)
• augusztus 16. – Lugosi Béla színész (* 1882)
• augusztus 20. – Nagy Emil ügyvéd, igazságügy miniszter. (* 1871)
• szeptember 22. – Frederick Soddy Nobel-díjas angol kémikus (* 1877)
• szeptember 29. – Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós , Kossuth-díjas, az MTA tagja (* 1885)
• október 6. – Barta Ernő, magyar festő és grafikus (* 1878)
• október 7. – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (* 1889)
• október 25. – Risto Ryti, finn politikus, köztársasági elnök (* 1889)
• október 26. – Kováts Ferenc gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja (* 1873)
• november 7. – Gérecz Attila, magyar költő, sportoló, forradalmár, 1956 (* 1929)
• november 7. – Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriporter (* 1927)
• november 19. – Falábú Jancsi a Corvin köz közelében zajlott harcok legendás tüzérparancsnoka és ágyúkezelője volt az 1956-os forradalom idején (* 1931)
• november 25. – Alekszandr Petrovics Dovzsenko szovjet (ukrán) filmrendező (* 1894)
• november 28. – Gundel Károly Gundel János fia, magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró (* 1883)
• december 12. – Geyer Stefi hegedűművésznő (* 1881)
• december 14. – Juho Kusti Paasikivi, finn politikus, köztársasági elnök (* 1870)
• december 22. – Nicolae Labiș román költő (* 1935)
• december 22. – Cs. Sebestyén Károly magyar etnográfus, a szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 1934-1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára (* 1876)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	William Bradford Shockley, John Bardeen, Walter Houser Brattain
Kémiai	Sir Cyril Norman Hinshelwood, Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov
Orvosi-fiziológiai	André Frédéric Cournand, Werner Forssmann, Dickinson W Richards
Irodalmi	Juan Ramón Jiménez
Béke	nem adták ki