1956
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk az 1956-os évről szól. Hasonló címmel lásd még: 1956-os forradalom.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Magyarországon kívül
- február 15. – Urho Kekkonent választják Finnország elnökének.
- február 23. – Nyikita Hruscsov Sztálin tiszteletét „személyi kultusznak” bélyegzi.
- március 2. – Marokkó kikiáltja Franciaországgal szembeni függetlenségét.
- március 20. – Tunézia elnyeri függetlenségét Franciaországtól.
- március 23. – Pakisztán az első iszlám köztársaság.
- március 26. – 10 szocialista ország, közöttük Magyarország megalapítja a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetet.
- április 18. – Feloszlik a Kominform.
- április 19. – Grace Kelly színésznő feleségül megy III. Rainier monacói herceghez.
- május 9. – A Manaslu (tszf. 8163 m) hegycsúcs első megmászása.
- május 16. Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosítja a főleg angolok és franciák által használt Szuezi-csatornát.
- Felix Wankel feltalálja a rotációs motort (Németország).
- május 18. – A Lhotse (tszf. 8516 m) hegycsúcs első megmászása.
- június 28. – A lengyelországi Poznanban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve; a biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.
- június 29. – Marilyn Monroe feleségül megy Arthur Miller drámaíróhoz.
- július 8. – A Gasherbrum II (tszf. 8035 m) hegycsúcs első megmászása
- július 10. – A brit Lordok Háza meghiúsítja a halálbüntetés eltörlését.
- október 6. – Rajk László és társai ünnepélyes temetése Budapesten.
- október 19. – Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél (többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is).
- október 20. – A Magyar Néphadseregben bevezetik a szigorított hadműveleti szolgálatot; azonban ezt másnap visszavonják.
- október 23.–november 4. – Az 1956-os forradalom Magyarországon. (lásd alább!)
- november 5. – A francia kezdeményezésre Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadja Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítása nyomán kialakult válság miatt.
- december 2. – Fidel Castro és követői partra szállnak Kubában.
- december 6. – A „Melbourne-i vérfürdő".
- december 13. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a Hármas Bizottság javaslatát a NATO-n belüli nem-katonai együttműködésről.
[szerkesztés] Magyarországon
- október 12. – A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatták Farkas Mihály, volt honvédelmi minisztert.
- október 19. – Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága döntést hozott a katonai műszaki kisegítő szolgálat megszüntetéséről.
- október 23. – Tüntetés, a forradalom kezdete.
- október 24. – Megjelennek az első szovjet harckocsik Budapesten.
- október 27. – Új kormány alakul Nagy Imre vezetésével.
- október 29. – A legkompromittálódottabb kommunista vezetők Moszkvába menekülnek.
- október 30. – Mindszenty József hercegprímás kiszabadul a börtönből.
- október 31. – Éjszaka újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt.
- november 1. – A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulása.
- november 3. – A szovjet KGB főnöke, Ivan Szerov letartóztatja Tökölön Maléter Pált és a tárgyalni érkezett magyar küldöttséget.
- november 4. – Megindul a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyvárosa ellen.
- november 11. – Kádár János bejelenti, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.
- november 11. – Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tesz közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.
- november 17. – Budapesten megkezdte a tevékenységét a 2. honvéd karhatalmi ezred.
- november 18. – Fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron.
- november 21. – Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.
- november 21. – A magyar kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.
- november 23. – A magyar kormány közleményben tudatja, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak.
- december 16. – Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1956 a filmművészetben
[szerkesztés] 1956 az irodalomban
- Kodolányi János: Boldog békeidők (regény)
- Somlyó György – Talizmán (versek), Szépirodalmi
[szerkesztés] 1956 a zenében
[szerkesztés] 1956 sporteseményei
- Juan Manuel Fangio Forma-1-es világbajnok a Ferrari volánja mögött
- november 22. – Nyári olimpiai játékok – Melbourne, Ausztrália és Stockholm, Svédország
[szerkesztés] 1956 a jogalkotásban
[szerkesztés] 1956 a televízióban
[szerkesztés] Művészet, kultúra és divat
- december 1. – A Nemzetőr c. emigráns lap megalakulása.
[szerkesztés] Születések
- január 3. – Mel Gibson, ausztrál színész, filmrendező
- február 7. – Zinaida Greceanîi, a Moldovai Köztársaság mniszterelnöke 2008-tól
- március 9. – Nébald György, olimpiai bajnok kardvívó
- március 20. – Vavyan Fable (Molnár Éva), író
- április 11. – Hernádi Judit, színésznő
- április 24. – Ambrus Mariann,, evezős
- április 30. – Lars von Trier, dán filmrendező
- május 10, - Francis Kish, születési neve Kiss Francisc, egy Amerikai dijazot Profeszionális Vizuális Képzőművész, Filmalkotó, Film Igazgató, Producent, 3D Animáció Művész/CGI, Fényképész, Költö
- május 13. – Szili Katalin, jogász, politikus, az Országgyűlés elnöke
- június 14. – Gianna Nannini, olasz énekesnő
- június 23. – Kenéz György, olimpiai bajnok vízilabdázó
- június 25. – Németh György Amadé, magyar történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora.
- július 9. – Tom Hanks, amerikai színész
- augusztus 19. – Burány Sándor, politikus
- szeptember 3. – Görbe Nóra, filmszínésznő
- szeptember 23. – Paolo Rossi, olasz világbajnok labdarúgó
- november 27. – William Fichtner, amerikai színész
- december 7. – Larry Bird, amerikai kosárlabdázó
- december 19. – Jens Fink-Jensen, dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
- december 26. – Ábrahám Edit, magyar szinésznő, a Barátok közt fekete özvegye alias Berényi Claudia
- december 28. – Nigel Kennedy, angol hegedűművész
[szerkesztés] Halálozások
- február 3. – Émile Borel francia matematikus, politikus
- július 7. – Gottfried Benn író, költő (* 1886)
- július 9. – Erdős Renée író, költő (* 1879)
- július 24. – Zemplén Géza kémikus, az MTA tagja
- augusztus 11. – Jackson Pollock, amerikai festőművész
- augusztus 14. – Bertolt Brecht színdarabíró, költő (* 1898)
- augusztus 16. – Lugosi Béla színész (* 1882)
- augusztus 20. – Nagy Emil (* 1871)
- szeptember 22. – Frederick Soddy Nobel-díjas angol kémikus (* 1877)
- október 7. – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (* 1889)
- november 7. – Gérecz Attila, magyar költő, sportoló, forradalmár, 1956 (* 1929)
- november 7. – Jean-Pierre Pedrazzini francia fortóriporter (* 1927)
- november 19. – Falábú Jancsi a Corvin köz közelében zajlott harcok legendás tüzérparancsnoka és ágyúkezelője volt az 1956-os forradalom idején (* 1931)
- november 25. – Alekszandr Petrovics Dovzsenko szovjet (ukrán) filmrendező (* 1894)
- november 28. – Gundel Károly Gundel János fia, magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró (* 1883)
- december 12. – Geyer Stefi hegedűművésznő (* 1881)
- december 22. – Nicolae Labiş román költő (* 1935)
