|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 februárjából) |
Snagov község Romániában, Ilfov megyében, Bukaresttől északra 40 km távolságra. Lakossága 2005-ben 5720 fő volt. Egyes feltételezések szerint a név szláv eredetű, pontosabban a bolgár szneg (=hó) szóból származik.
A község alapítása szorosan kötődik a Snagov-tó szigetén fekvő kolostor építéséhez. A kolostort valamelyik I. Basarab után következő havasalföldi fejedelem, I. Vladiszláv vagy I. Radu alapította.Azonban építésének pontos ideje ismeretlen. A falu első írásos említése 1408-ból származik, egy Öreg Mircse udvarából származó dokumentumon. 1428-ban II. Dan feleségének ajándékozta a falut. Vlad Țepeș fejedelem (1428/32-1476) börtönt, védőfalat, hidat és víz alatti alagutat építtetett a kolostor mellé. A kolostor nagy fejlődésnek indult Constantin Brâncoveanu uralkodása alatt (1688–1714), aki nyomdát alapított itt. I. Vlad fejedelmet ide temették el. A templomnak négy tornya van,építészeti stílusa bizánci,a templom hajója és a belső előcsarnok között válaszfal húzódik végig,melyen három ajtó látható,eredetileg csak egy ajtó volt a válaszfalon, azonban 1563 után még kettőt nyitottak rajta az újjáépítések során. A kolostorból napjainkra már csak a templom és a felújított harangtorony maradt meg.
A kommunista rendszerben a község "tiltott helynek" számított, mivel a fővároshoz közeli fekvése és viszonylagos elszigeteltsége miatt sokáig kiváltságos vezetők pihenőhelyeként, illetve titkos tárgyalások helyszíneként használták. Az 1956-os forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait (Donáth Ferenc, Fazekas György, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Lukács György). Nagy Imre emlékét az általános iskola elé állított obeliszk őrzi.
Napjainkban a község népszerű üdülőhely; 1989 után az 5,75 km2 területű tó partján több új villa épült.