Snagov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Snagov
Flickr - fusion-of-horizons - Snagov (19).jpg
A snagovi kolostor
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Munténia
Fejlesztési régió Bukarest-Ilfov fejlesztési régió
Megye Ilfov
Rang községközpont
Beosztott falvak Ciofliceni
Ghermănești
Tâncăbești
Vlădiceasca
Irányítószám 077165
SIRUTA-kód 105179
Népesség
Népesség 1763 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Község népessége 7272 (2011)[2]
Népsűrűség 70,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 91 m
Terület 88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Snagov (Románia)
Snagov
Snagov
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 42′ 02″, k. h. 26° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 02″, k. h. 26° 09′ 47″

Snagov község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Ciofliceni, Ghermănești, Tâncăbești valamint Vlădiceasca.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északi részén található, a megyeszékhelytől, Bukaresttől, negyvenkét kilométerre északra, a Snagov-tó déli partján.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes feltételezések szerint a név szláv eredetű, pontosabban a bolgár szneg (jelentése: hó) szóból származik.

A község alapítása szorosan kötődik a Snagov-tó szigetén fekvő kolostor építéséhez. A kolostort valamelyik I. Basarab havasalföldi fejedelem után következő fejedelem, I. Vladiszláv vagy I. Radu alapította. Azonban építésének pontos ideje ismeretlen. A falu első írásos említése 1408-ból származik, egy Öreg Mircse udvarából származó dokumentumon. 1428-ban II. Dan feleségének ajándékozta a falut. Vlad Țepeș fejedelem (1428/31-1476) börtönt, védőfalat, hidat és víz alatti alagutat építtetett a kolostor mellé. A kolostor nagy fejlődésnek indult Constantin Brâncoveanu uralkodása alatt (16881714), aki nyomdát alapított itt. Constantin Brâncoveanu Antim Ivireanut nevezte ki a kolostor főnökévé, aki számos saját és fordított művet adott itt ki román nyelven. Egyes feltételezések szerint ide temették el Vlad Țepeș fejedelmet.

A templomnak négy tornya van, építészeti stílusa bizánci, a templom hajója és a belső előcsarnok között válaszfal húzódik végig, melyen három ajtó látható, eredetileg csak egy ajtó volt a válaszfalon, azonban 1563 után még kettőt nyitottak rajta az újjáépítések során. A kolostorból napjainkra már csak a templom és a felújított harangtorony maradt meg.

A kommunista rendszerben a község "tiltott helynek" számított, mivel a fővároshoz közeli fekvése és viszonylagos elszigeteltsége miatt sokáig kiváltságos vezetők pihenőhelyeként, illetve titkos tárgyalások helyszíneként használták. Az 1956-os forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait (Donáth Ferenc, Fazekas György, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Lukács György). Nagy Imre emlékét az általános iskola elé állított obeliszk őrzi.

A 19. század végén Tâncăbești néven, a község Ilfov megye Snagov járásához tartozott és Ciofliceni, Izvorani, Tâncăbești-Filitis valamint Tâncăbești-Mitropolia falvakból állt, összesen 1385 lakossal. A község tulajdonában volt egy iskola, egy vízimalom, egy gőzmalom és három templom, egy-egy Ciofliceni, Izvorani és Tâncăbești-Filitis falvakban. Ghermănești falu ekkoriban Lipia-Bojdani községhez tartozott.

1925-ös évkönyv szerint a község Ilfov megye Buftea-Bucoveni járásához tartozott és Ciofliceni, Mitropolia, Tâncăbești, Filitis és Ghermănești falvakból állt, utóbbit ekkor csatolták ehhez a községhez.

1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a községet az Căciulați rajonhoz csatolták, a Bukaresti régión belül, majd 1960-tól a Răcari rajon része lett, ugyanabban a régióban.

1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Ilfov megye része lett. A községnek ekkor alakították ki a ma is meglévő határait.

1981-ben az Ilfovi Mezőgazdasági Szektor része lett, egészen 1998-ig, amikor ismét létrehozták Ilfov megyét.

Napjainkban a község népszerű üdülőhely.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
2002 6 041 —    
2011 7 272 +20,4%
Nemzetiségek 2002
Románok 5995 99,23%
Romák 23 0,38%
Görögök 5 0,08%
Magyarok 4 0,06%
Németek 2 0,03%
Ukránok 1 0,01%
Örmények 1 0,01%
Olaszok 1 0,01%
Törökök 1 0,01%
Szlovákok 1 0,01%
Egyéb nemzetiségűek 7 0,11%
Összesen 6041 100,0%

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Snagovi kolostor - a 14. század legvégén építették a Snagov-tó közepén található kis szigetre. Az egykori épületkomplexumból mára a templom és a harangtorony maradt meg.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • magyar Sarkad, Magyarország (1999)

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Snagov témájú médiaállományokat.