Nicolae Labiș

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicolae Labiș
Élete
Született 1935. december 2.
Poiana Mărului, Suceava megye
Elhunyt 1956. december 22. (21 évesen)
Bukarest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Nicolae Labiş (Poiana Mărului, Suceava megye, 1935. december 2.Bukarest, 1956. december 22.) román költő.

A fiatalon elhunyt költő a hatvanas évek költőnemzedékének egyik legtehetségesebb tagja volt. Már gyermekkorában meséket és verseket írt.

Középiskoláit Folticsénben és Jászvásáron végezte. Első versei 1950-ben a Zori noi (Szucsáva), illetve 1951-ben a Viaţa Românească lapokban jelentek meg. A bukaresti egyetem bölcsészkarára iratkozott be, de rövidesen ott is hagyta. A Lupta cu inerţia (Harc a tehetetlenséggel) című kötetét rendezte sajtó alá, amikor tisztázatlan körülmények között, villamosbalesetben elhunyt. Egyes kortársak és szemtanúk szerint a baleset valójában politikai gyilkosság volt.

A Moartea căprioarei (Az őz halála) című verse, amely megtörtént esetet dolgoz fel, több nemzedéken keresztül híressé tette. Eugen Simion kritikus „egy generáció buzogánya” névvel illette, mivel a megjelenése előrejelezte a hatvanas évek nagy költőnemzedékét, amit Nichita Stănescu neve fémjelzett.

Verseit Kányádi Sándor fordította magyarra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dicţionar de litaratura română. Szerk. Dim. Păcurariu. Bucureşti: Editura Univers. 1979. 220–221. o.  
  • Dicţionarul scriitorilor români, Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu irányításával, 4 kötet, Editura Fundaţiei Culturale Române, 1995-2000

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Nicolae Labiș témában.