Szabad Nép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szabad Nép a magyar kommunista párt napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.

Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. 1944 decemberében a Szabad Nép illegális nyomdájában készült röplapok kerültek nyomtatásra, és azok terjesztésére. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert a nyomdát nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Endre, és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát.

Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta.[1]

Székháza a budapesti József körút és a Blaha Lujza tér sarkán állt, a 2007-ben lebontott sajtóház volt, amelyet 1950-ben adtak át.

Neves munkatársai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]