Szokolay Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szokolay Zoltán
Szokolay-Zoltan1.jpg
Szokolay Zoltán az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2010. június.
Élete
Született 1956. szeptember 9. (56 éves)
magyar Hódmezővásárhely, Magyarország
Nemzetiség magyar
Gyermekei Eszter (1984), Domokos (1989)
Pályafutása
Első műve Az élő hal (1982) verseskötet
Irodalmi díjai Hidas Antal-jutalom (1985)
SZOT-ösztöndíj (1986/87)
Hivatalos oldal

Szokolay Zoltán (Hódmezővásárhely, 1956. szeptember 9. –) író, költő, műfordító, versmondó-, előadóművész, politikus, országgyűlési képviselő.

Tartalomjegyzék

Életrajza [szerkesztés]

Édesapja Dr. Szokolay Károly (1929–2000) műfordító, az irodalomtudományok kandidátusa, édesanyja Lénárt Éva (1934–1999) mentőszolgálati dolgozó. Gyermekei: Eszter (1984), Domokos (1989). Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-orosz szakon szerezte első diplomáját 1980-ban. Szakdolgozatát Szilágyi Domokos költészetéről írta. Korai művei a hetvenes évek közepétől kezdődően a Mozgó Világ című irodalmi folyóirat számaiban jelentek meg. [1] 1980. augusztus 25-étől 1982-ig egy angyalföldi (Budapest) fiú kollégiumban volt szakközépiskolásoknak nevelőtanára, klubvezető, 1982-től 1987-ig a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán, 1987-től 1989-ig pedig a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolán tanított gyermekirodalmat, beszédművelést. 1984-ben versmondóként Radnóti-díjat nyert.

A Magyar Írószövetség KISZ-titkáraként[2] kezdte politikai pályafutását. [3] 1988-ban csatlakozott a Fideszhez, ahonnét csakhamar, még 1988-ban átlépett az MDF-be. 1989-től 1992-ig a Dél-Kelet című hetilap belpolitikai rovatvezetője, 1990-től 1992-ig a Magyar Demokrata Fórum színeiben országgyűlési képviselő (Békés megyei 1. számú választókerület, Békéscsaba), valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság [4][5]alelnöke volt (a bizottságban még többek közt Szarvas Béla szintén MDF-es országgyűlési képviselő is ügynök volt). 1991-ben megalapította és vezette a Közakarat Egyesületet. Az egyesület nevében utcai demonstrációkat szervezett Gombár Csaba akkori rádió- és Hankiss Elemér tévéelnök lemondatására. Parlamenti helyéről azért kényszerült lemondani 1992. január 20-ai hatállyal, mert az SZDSZ szerint egy alkalommal a mellette ülő, de épp távol lévő MDF-es képviselőtársa szavazógépét is működésbe hozta. [6] [7] [8] Lemondását követően az akkori belügyminiszter, Boross Péter kabinettitkárává nevezték ki, mely tisztségét 1994-ig tarthatta meg. 1998-ban kilépett az MDF-ből és csatlakozott a KDNP-hez.

Havasi Zoltán fedőnéven [szerkesztés]

Az 1994-es ügynöktörvény életbe lépését követően nem sokkal később kiderült róla, hogy a fennmaradt dokumentumok szerint még 1984-ben „hazafias alapon” személyét zsarolással beszervezte a titkosszolgálat Havasi Zoltán fedőnéven a progresszív irodalmárok megfigyelésére. Tartótisztjei Gál István százados és Hajnal József főhadnagyok voltak. Jelentéseiért pénzt vett fel. [9]

„ 1984 December 11-én, csekélyebb nézőszámmal, rendben zajlott le a Forrás-est, Hatvani Dániel főszerkesztő és Buda Ferenc főmunkatárs jelenlétében. Hatvani Dániel bőven beszélt a Forrásnak Bács-Kiskun megye vezetőivel való új kapcsolatáról, arról, hogy egy jó folyóirat nem a konfrontációt, hanem a konszenzust keresi. A megyei napilapok kulturális rovatáról szólván általában, s kiemelve azok tehetséggondozó feladatát… ”
– A frissen beszervezett „Havasi Zoltán” a Szekszárdi Irodalmi Asztaltársaság rendezvényéről[10]
„ A tmb. ellenőrzött, megbízható hálózati személy... az együttműködés során egyre tisztábban látja a belső ellenséges, ellenzékieskedő személyek káros szerepét. Beszervezése óta folyamatos /napi jellegű/ kapcsolatot tartunk a BM III/III-5-a. alosztállyal, ahonnan az általa szolgáltatott minden egyes információ hitelességét jelezték vissza. ”
– Tmb. Szigorúan titkos értékelése, Gál István r. százados, osztályvezető [11]


Jelentett a JAK és a Magyar Írószövetség eseményeiről. Később egyebek mellett az MDF későbbi vezérlakjáról, az „F”(figyelő)-dossziés Cseh Tamásnak dalszövegeket író Csengey Dénesről jelentett szekszárdi III/III-as tartótisztjének. [12] [13] Kitüntette különös figyelmével költőtársát, Nagy Gáspárt is. [14] Rendszeresen beszámolt irodalmi körök, asztaltársaságok vitaestjeiről, a részvevők kritikus nézeteiről, így például a „Tiszatáj” irodalmi folyóirat körül kialakult helyzetről, a Tokaji Írótáborról, vagy az 1986. június 14-i “Vitahajó” nevű népes irodalmi délutánról a “Sződliget” sétahajón. Szinte minden szekszárdi és paksi értelmiségi rendezvényen jelen volt, szamizdatokat gyűjtött be és adott át a politikai rendőrségnek.

Szokolay Zoltán alias "Havasi Zoltán" tmb. által jelentett és az irodalmi életben ismert személyek között volt – többek között -: Csengey Dénes, Fekete Gyula, Fodor András, Kunszabó Ferenc, Cseh Tamás, Bertha Zoltán, Csoóri Sándor, Páskándi Géza és Csurka István, s száznál több író, újságíró, filozófus, esztéta, műkritikus és más értelmiségi gondolkodó. [15]

Élete a rendszerváltás után [szerkesztés]

„ Baján, a szigeten, egy szállodában,

csuklómat egy csőhöz bilincselte
a BM állambiztonsági szerve,
és hagytak ott feküdni mind a hárman,
és röhögtek: „majd megnézzük, hogy élsz-e”,
de ennek is már húsz-huszonkét éve,
nem panaszképp, csak általánosságban
említem most, mert nem tudom, hogy élek,
vagy azóta is tart az az ítélet

 ”
– Szokolay Zoltán: Első jelentés (részlet)

Szokolay Zoltán 1970–1988-ig publikált szépirodalmi műveket napilapokban, folyóiratokban, antológiákban. A rendszerváltozás után egy ideig publicisztikai írásai is megjelentek néhány napilapban. Húsz évig nem publikált, de az írást nem hagyta abba. Titkosszolgálati múltját [16][17] ekkoriban verseiben (A ciherésben)[18]próbálta, próbálja feldolgozni. [19] 1994-től 1999-ig az Írmag Könyvkiadó vezetője, 1995 és 1999 között pedig főszerkesztője volt az I. kerületi (Budavári) Önkormányzat által kiadott Várnegyed című újságnak, valamint 1994–1998 között az időszaki kiadványként 3500 példányban megjelenő, szamizdatként terjedő Kedves Barátom című folyóiratnak.

Második diplomáját az Államigazgatási Főiskolán szerezte 1998-ban. Szakdolgozatát az Államvédelmi Hatóság történetéről írta.

1995-től 1999-ig Vecsésen a Martinovics Ignác Általános Iskola (ma Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola) igazgatója volt. 2000 májusától szeptemberéig a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője, majd a sajtófőosztály vezetője, végül szóvivő lett. Szót emelt az ellen, hogy a tárca a NATO kommunikációs keretből havi 800 000 forinttal támogatja a Független Kisgazdapárt lapját, a Kis Újságot, ezért eltávolították állásából, mivel a honvédelmi tárca szerint személye nem felelt meg az elvárt erkölcsi követelményeknek. [20]

„ ...Mélységes szomorúsággal tölt el, hogy annak a hatalomnak a szolgálatába állítanak utólag, amellyel szembeszálltam, s amely megnyomorította az életemet. 2000 őszén, egy kormányülés szünetében Torgyán József állítólag már azt mondta, hogy Szokolayt azért kellett kirúgni a Honvédelmi Minisztériumból, mert román kém volt. Nagyon szégyelltem volna édesanyám – és főleg Mikó-nagymama – előtt, ha ez a fülébe jut. És nagyon röstelltem volna a munkanélküliségemet is, amely csaknem két évig tartott. Hiába gyártottam a pályázatokat, az egyik nemzetbiztonsági szolgálat – talán éppen ugyanaz, amelyik azóta is, időről időre előhúz egy-egy listát – mindig előttem járt. Nincs üldözési mániám, pontosan tudom, hogy mi történt! Ez a diszkrét felügyelet csak 2002 nyarán csillapodott. Inkább csak elslamposodott... ”
– Szokolay Zoltán: Betiltható bonctechnika (részlet)


Másfél évig nem tudott elhelyezkedni. 2003. január 1-jétől 2007. október 1-jéig Pécel, Ecser és Isaszeg önkormányzatainak oktatási referenseként tevékenykedett. [21] 2007-től a Pécel című irodalmi-művészeti folyóirat főszerkesztője volt. Közoktatási szakértő, érettségi vizsgaelnök. 2002 óta a Magyar-Tádzsik Kulturális Kapcsolatok Egyesületének alapítója és elnöke.

2013. januárjában versei jelentek meg az Irodalmi Jelen című független irodalmi havilapban. [22]

„ …letettem végre ezt a dögnehéz bőröndöt,

melléje térdelek, kinyitom, csattan a csatja, zizzen a cipzár,
szállnak kifelé rajban a verseim, életem összes verse,
világító, pulzáló pici pontok, távolodnak,
s nézem, ahogy elenyésznek a homogén végtelenben,
benyeli őket a mohó anyag,
melynek a kupolája alatt most hanyatt fekszem és már csak
illendőségből ragaszkodnék ehhez a dimenzióhoz…

 ”
– Helyszíni tudósítás (részlet)

Kitüntetései [szerkesztés]

„ Ritka csoda, ezer évben egyszer

a legnagyobb, az Úr legszebb jutalma:
mikor a két kis összeillő lélek
már találkozott, érintette egymást,
de gyenge volt a karjuk, szétsodródtak,
csak ízek, hangok, illatok maradtak,
azt vitték magukkal öntudatlan,
és nem feledték az örök parancsot,
nem vész el végleg, menni kell keresni,
és másodjára, újra megtalálják
itt lenn, még élve, bár ha percre csak,
azt az egyetlent, a párjukat.

 ”
– Szokolay Zoltán: Menj és keresd (részlet)

Művei [szerkesztés]

1970-től 1988-ig publikált szépirodalmi műveket (verseket, műfordításokat, elbeszéléseket, esszéket) a Magyarországon megjelenő napilapokban, folyóiratokban, antológiákban. A rendszerváltozás után rövid ideig (1992-től 1994-ig) publicisztikai írásai is megjelentek néhány napilapban. Azóta nem publikál.[23]

  • Az élő hal (ELTE Közművelődési Titkársága, 1982) verseskötet
  • A fű majd újranő (Magvető Könyvkiadó, 1985) verseskötet
  • Énekek összekapaszkodása (Tevan Kiadó, 1990) verseskötet
  • Kovácsházi keresztút (Írmag Könyvkiadó, 1994) dokumentumregény
  • Keresem, akit képviseltem (Írmag Könyvkiadó, 1994) esszék, publicisztika
  • Sörmentén Prága (Hibernia-Nova, 2002) útleírás
  • Hótakarta tadzsik lelkek (2006) műfordítások
  • Betiltható bonctechnika (Írmag Könyvkuckó, 2010) válogatott versek, ISBN 978-963-88894-0-9 [24]
  • Lassan, Atyám (Írmag Könyvkuckó, 2012) versek

Versmondó-előadóművészként többek közt Domonkos István, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor, Wass Albert, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső műveiből állított össze és adott elő önálló esteket.

Irodalom [szerkesztés]

  • Kiszely Gábor: Szellem a célkeresztben – Csoóri Sándor és a politikai rendőrség ügynökei, Budapest, Magyar Egyetemi Kiadó, 2007. ISBN 97896387 [25]
  • Révész Béla: „Itt tudás- és ismeretzavar van” Betekintő, 2012/1. szám [26]
  • Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak Tihanyrév kiadó, 2005. ISBN: 963218078X [27][28]
  • Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990. I-II.[29]
  • Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, Kortárs, 1986. [30]
  • Losonczy V. László: Kézikönyv azoknak, akiket figyeltek, figyelnek, figyelni fognak. Budapest, Pallwest, 1990. ISBN 963 272 301 5
  • Tabajdi Gábor–Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. 1956-os Intézet, Corvina, Budapest, 2008. ISBN: 978 963 135 717 2
  • Lőrincz György: Besúgó voltam, szívem, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2008.
  • Kukorelly Endre: Rom – A komonizmus története, Pesti Kalligram, 2006, ISBN: 8071498211
  • Kőszeg Ferenc: K. történetei. Magvető, 2009, ISBN: 9789631427158

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Bán Zoltán András: Te Mozgó, Beszélő 6. szám, 3. Évfolyam 6. Szám
  2. ↑ Beszélő 19. szám (1987/1.), Évfolyam 1, Szám 20 – Közgyűlésen és közgyűlés után, beszelo.c3.hu
  3. ↑ Távozó HM szóvivő, archivum.hvg.hu
  4. ↑ 41/1990. (V. 18.) OGY határozat a nemzetbiztonsági bizottság megalakításáról, complex.hu
  5. ↑ Bizottsági háttéranyag készült a III/III-as törvénytervezethez a képviselőknek, koverlaszlo.hu
  6. ↑ 1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja, mkogy.hu
  7. ↑ Etűdök szavazógépre, mno.hu
  8. ↑ Szikár tények, Beszélő, 4. évfolyam 4. szám, beszelo.c3.hu
  9. ↑ Ügynök lista, static7.origo.hu
  10. ↑ Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás – Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára
  11. ↑ Az átmentett állambiztonsági múlt, kkbk.blog.hu
  12. ↑ Megjelenik a Békés megyei ÁVH-sok és III/III-as ügynökök listája!, hír6.hu
  13. ↑ Besúgók és célszemélyek a magyar rockzenében
  14. ↑ Nagy Gáspár: "Nem tudni, mit hoz a múlt"
  15. ↑ Márkus Béla: „Jobb az üldözöttek, mint az üldözők között lenni” – Spionpróza az újabb magyar irodalomban, Kortárs
  16. ↑ Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986 – I.rész
  17. ↑ Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, 1986 – II.rész
  18. ↑ Szokolay Zoltán: A ciherésben
  19. ↑ Szokolay Zoltán: Első jelentés, kortarsonline.hu
  20. ↑ A honvédelmi tárca szerint a volt sajtószóvivő nem felelt meg az elvárt erkölcsi követelményeknek, origo.hu
  21. ↑ Jegyzőkönyv Ecser Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2004. január 29-én 18.06 órai kezdettel megtartott üléséről, ecser.hu
  22. ↑ EGY KŐBEN FEKSZEM – Szokolay Zoltán versei
  23. ↑ Szokolay Zoltán könyvei, antikvarium.hu
  24. ↑ Betiltható bonctechnika, hu.scribd.com
  25. ↑ Kiszely Gábor:Szellem a célkeresztben
  26. ↑ Betekintő, 2012/1.
  27. ↑ Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak – Titkos szolgák a magyar rock körül 1960–1990 , Magyar Narancs-Tihany-Rév Kiadó, 2005.
  28. ↑ Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak, litera.hu
  29. ↑ Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990., revizoronline.com
  30. ↑ Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja, Kortárs, 1986.

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szokolay Zoltán témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szokolay_Zoltán&oldid=13482676”