Magyar Dolgozók Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Dolgozók Pártja
Adatok
Utolsó vezető Gerő Ernő

Alapítva 1948. június 12.
Feloszlatva 1956. október 31.
Elődpárt MKP, SZDP
Utódpárt MSZMP
Székház 1056 Budapest, Akadémia utca 17.

Ideológia sztálinizmus
Politikai elhelyezkedés szélsőbaloldal
Parlamenti jelenlét 19481956
Hivatalos színei vörös

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948. június 12-én alakult a a Szociáldemokrata Párt (SZDP) erőszakos felszámolásával és a Magyar Kommunista Párt-ba történő beolvasztásával. Az egyesülés a kommunisták dominanciájának platformján jött létre és megszüntette az SZDP-t.

Az egyesülés előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-től a Magyar Kommunista Párt – főleg a Belügyminisztérium és a politikai rendőrség ellenőrzésén keresztül és a megszálló szovjet hadsereg irányítása alatt álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság (röviden SZEB) segítségével – parlamenti képviseleti arányánál jóval nagyobb hatalmat birtokolt.

Politikai ellenfelei (sőt alkalmi szövetségesei) megosztásával – a szalámitaktika néven elhíresült módszerrel –, a kommunistákkal nem szimpatizáló politikusok perbefogásával, elhurcolásával és elüldözésével az évtized végére egyeduralkodó pozícióba került. Az egyetlen megmaradt számottevő még részlegesen független politikai erő az SZDP lett. Ennek nem együttműködő politikusaival szemben a kommunisták ugyanazokat a módszereket alkalmazták, mint azokkal szemben, akiket ellenségeiknek tekintettek, a pártnak látszatra egyenlő felek közti pártegyesülést (valójában bekebelezést) ajánlottak. A hiteles szociáldemokrata politikusok (Peyer Károly, Kéthly Anna, Szélig Imre, Szeder Ferenc, Valentiny Ágoston, Győrki Imre stb.) pártvezetésből való kiszorítása után a megalkuvó szociáldemokrata vezetők számára csak a behódolás és (legalább ideiglenes) kommunista pártkarrier, vagy egzisztenciájuk (életük) veszélyeztetése maradt, mint választási lehetőség.

Vezető funkcionáriusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt elnöke kezdetben, 1950-ig a szociáldemokrata Szakasits Árpád volt. A tényleges hatalom azonban a kommunista Rákosi Mátyás kezében volt. Jelentős szerepe volt a párt irányításában Gerő Ernő-nek is. A pártfőtitkár-helyettesi tisztséget Marosán György töltötte be.

A Magyar Dolgozók Pártja az 1956-os forradalom idején átalakult (1956. november 2.), és Magyar Szocialista Munkáspárt néven működött tovább, 1957-től Kádár János vezetésével.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]