Vörös csillag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös csillag

Az ötágú (pentagramma) vörös csillag (, a Büntető törvénykönyvben és az Alkotmánybíróság döntésében „vörös csillag”) vörös színnel kitöltött szabályos ötágú csillag, a 20. századi történelem egyik meghatározó politikai jelképe.

Tömegesen az 1910-es évek végén tűnt fel, amikor az első világháború Európa több országában kommunista forradalmakba torkollott. [forrás?]A Vörös Hadsereg, a Magyarországi Tanácsköztársaság és a Bajor Tanácsköztársaság egyen-ruházatának legjellemzőbb internacionalista szimbóluma volt. Később a szocialista világrendszer országainak zászlóiban, címereiben, katonai jelzéseiben kapott szerepet.

Magyarországon a Btk. 269/B. § (1) bekezdése szerint mint önkényuralmi jelképnek tiltott a használata.

Jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szimbolikája nem tisztázott, leggyakoribb értelmezése szerint az öt világrészt jelképezi, a Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszavának megfelelően, vagy a munkáskéz öt ujját, esetleg a proletárforradalomban részt vevő öt alapvető társadalmi csoportot, a proletariátust, a parasztságot, az értelmiséget, az ifjúságot és a katonákat. Vannak olyan interpretációk, amelyek a szabadkőművesek pentagrammájával vagy a Dávid-csillaggal, sőt, a betlehemi csillaggal hozzák összefüggésbe.

Ötágú vörös csillag található még Algéria és Tunézia zászlóin, ahol az iszlám öt pillérét szimbolizálja, szemben Marokkó és Irak zászlóival, ahol az ötágú csillagok színe zöld, az iszlám hagyományos színének megfelelően, valamint a Svájci Államszövetség Valais államának (kanton) címerében, a Hürlimann és Heineken sörgyár, a San Pellegrino olasz ásványvíz egyes védjegyeiben.

Úgyszintén ötágú vörös csillagot tartalmaz az új-zélandi királynő zászlaja és Új-Zéland címere is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötágú csillag ősi jelkép, melyet a közel-keleti vallások (a zsidó és a keresztény is) arra használtak, hogy megjelenítse azt az eretnek gondolatot, hogy a szent(ség) az emberiségben rejlik. Ez volt az oka, hogy Marx és Engels – mint radikális humanisták – kedvelték ezt a csillagot. Vörös színűre festették, és ezzel a „küzdelemben” hullajtott vért szimbolizálják, és azt is, hogy minden ember vére ugyanolyan, tekintet nélkül rasszokra, nemre és osztályra.

A vörös csillag eredetét kutatva megtalálhatjuk azt az első világháború utáni Szovjet-Oroszországban, ahol számos politikai mozgalom volt a polgárháború és intervenció időszakában, megalkotójának személye azonban ismeretlen. A leginkább elfogadott nézet szerint, a német és osztrák frontokról 1917. Moszkvájába érkezett katonák összekeveredtek a helyben szolgálatot teljesítőkkel. Hogy megkülönböztessék a moszkvaiakat, a helyőrséget a visszaérkezők tömegétől, a tisztek fém csillagokat osztottak szét katonáik között, hogy azokat a kalapjukon viseljék. Amikor a katonák csatlakoztak a Vörös Hadsereghez és a bolsevikokhoz, a csillagjaikat vörösre – a szocializmus színére – festették, és így tulajdonképpen megalkották a vörös csillagot.

Egy másik ismert történet szerint [forrás?] a vörös csillag megszületése Trockij és Nyikolaj Krilenko állítólagos találkozásához köthető. Krilenko, aki eszperantista volt, a kabátja hajtókáján zöld csillagot viselt. (Az ötágú, zöld csillag többek között az eszperantó jelképe.) Trockij érdeklődött a csillag jelentése után, és azt a magyarázatot kapta, hogy a csillag ágai az öt kontinenst szimbolizálják. Trockij ezt hallva, úgy döntött, hogy az ehhez igen hasonló vörös csillagot kellene viselniük a Vörös Hadsereg katonáinak.

A vörös csillag a Szovjetunió jelképévé vált, kissé elvonatkoztatva pedig a kommunizmusé. A Szovjetunióban az egyik legfontosabb szimbólum lett, minden állami intézményt, díjat, kitüntetést ezzel „díszítettek”. A csillagban, vagy alatta, néha sarlót és kalapácsot is ábrázoltak. 1930-ban megalapították a Vörös Csillag Érdemrendet, amelyet a Vörös Hadsereg és a szovjet haditengerészet csapatai/alakulatai kapták, akik rendkívüli szolgálatot tettek a Szovjetunióért háborúban és békében egyaránt. A vörös csillag használata gyorsan terjedt más kommunista országokban és szervezetekben is.

Számos kommunista ország átvette, és ráhelyezte saját zászlajára valamint címerére. Szeparatista és szocialista mozgalmak hasonlóképp cselekedtek, például a katalán függetlenségi mozgalmak is (Estelada zászló).

Ahogy a vörös csillag, mint szimbólum keleten is terjedt, úgy változott is. Míg egyes államok megtartották olyannak, amilyen az eredetileg is volt, mások sárga csillagot használtak vörös alapon, ám lényegét tekintve a szimbolika természetesen nem változott. A ma már nem létező Távol-keleti Köztársaság is sárga csillagot választott magának, de csak katonái egyenruháján, a Kínai Népköztársaság zászlóján szintén 5 sárga csillagot látunk vörös alapon. Az ellenpélda Észak-Korea, ahol megtartották a vörös színű csillagot.

1970-ben alakult meg hivatalosan a Vörös Hadsereg Frakció (RAF). A RAF (Rote Armee Fraktion) magát városi gerillacsoportként definiálta, és ez volt a háború utáni Nyugat-Németország legaktívabb és legnépszerűbb baloldali terrorista szervezete. Leginkább ismert jelképük a vörös csillag volt egy Heckler & Koch MP5 gépfegyverrel. A RAF 1970-től 1998-ig működött, számos akcióért volt felelős, különösen aktív volt 1977 őszén, amikor tevékenysége nemzeti krízishelyzethez vezetett. Az időszak „Német Ősz” néven híresült el. A RAF 30 éve alatt elkövetett 34 gyilkosságért – beleszámítva a másodlagos célpontokat is, mint a sofőrök és testőrök – és számos rongálásért, bűncselekményért tehető felelőssé.

Használata ma a nagyvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz hadseregben, és több olyan országban, mely korábban a Szovjetunió tagállama volt, még ma is használatban van a vörös csillag a katonák uniformisán és felszerelésén. Az egykor kommunista pártok vezette államokban ma is számos sportklub jelképének része a vörös csillag, vagy egyenesen arról kapta nevét, mint például a belgrádi Crvena Zvezda és a lipcsei Roter Stern.

Vörös csillag van a mexikói zapatista mozgalom, a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (spanyolul Ejército Zapatista de Liberación Nacional, EZLN) zászlaján is. Az EZLN egy fegyveres, de erőszakellenes forradalmi csoport Chiapas központtal Mexikóban, mely nevét a mexikói forradalmár, Emiliano Zapata után kapta. Az EZLN zászlaját (fekete alapon vörös csillag) egyébként még előttük használta egy amerikai forradalmi szocialista rock együttes, a Rage Against the Machine. Az együttes szóban az EZLN-t és más szocialista szervezeteket is támogat.

A vörös csillagot választotta jelképéül a Munkáspárt Brazíliában, és ezt használja a dél-afrikai szegénynegyedek (kunyhó)lakóinak mozgalma is, az Abahlali baseMjondolo is.

Több, korábban szovjet megszállás alatt élő országban (például Magyarország, Litvánia), a vörös csillag, a sarló és kalapács tiltott önkényuralmi jelképnek minősül, csakúgy mint a náci szvasztika (horogkereszt) vagy az SS jele. Hasonló törvénytervezet létezett Észtországban is, de végül megbukott egy parlamenti bizottságban, azzal az indoklással, hogy bevezetése túl súlyos lenne az alkotmányban garantált szabadságjogokra, legfőképpen a szólásszabadságra nézve.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös csillagot a Magyarországi Tanácsköztársaság hivatalos címereként használta. Az 1956-os forradalom felkelői már a forradalom első napjaiban sokfelé eltávolították a jelképet a középületekről, még a falvakban is. A szocialista rendszer végének idején, 1989-1990-ben szintén megkezdődött eltávolítása közterületekről. A rendszerváltás után, 1993-ban Magyarországon törvénnyel tiltották be a vörös csillag használatát, az ismeretterjesztő és művészeti használata azonban megengedett.

Az önkényuralmi jelkép betiltásával azonban nincs összhangban, hogy a magyar bíróság – korábbi ítéletét megváltoztatva – 2009-ben felmentette[1] Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 akkori elnökhelyettesét önkényuralmi jelkép viselésének vádja alól, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008. július 8-án hozott döntésében kimondta: a magyar bíróság korábbi ítélete miatt sérült a szabad véleménynyilvánításhoz való joga.

Lásd még: Önkényuralmi jelkép használata Magyarországon.

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös csillag témájú médiaállományokat.