Vörös csillag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az ötágú vörös csillag (a Büntető Törvénykönyvben és az Alkotmánybíróság döntésében vöröscsillag) vörös színnel kitöltött pentagramma, a 20. századi történelem egyik meghatározó politikai jelképe. Tömegesen az 1910-es évek végén tűnt fel, amikor az első világháború Európa több országában kommunista forradalmakba torkollott. A Vörös Hadsereg, a Magyar Tanácsköztársaság és a Bajor Tanácsköztársaság egyenruházatának legjellemzőbb internacionalista szimbóluma volt. Később a szocialista világrendszer országainak zászlóiban, címereiben, katonai jelzéseiben kapott szerepet.
A Magyar Tanácsköztársaság címereként használta.
Szimbolikája nem tisztázott, leggyakoribb értelmezése szerint az öt világrészt jelképezi, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszavának megfelelően, vagy a munkáskéz öt ujját, esetleg a proletárforradalomban részt vevő öt alapvető társadalmi csoportot, a proletariátust, a parasztságot, az értelmiséget, az ifjúságot és a katonákat. Vannak olyan interpretációk, amelyek a szabadkőművesek pentagrammájával vagy a Dávid-csillaggal, sőt, a betlehemi csillaggal hozzák összefüggésbe. Ötágú vörös csillag található még Algéria és Tunézia zászlóin, ahol az iszlám öt pillérét szimbolizálja, szemben Marokkó és Irak zászlóival, ahol az ötágú csillagok színe zöld, az iszlám hagyományos színének megfelelően, valamint a Svájci Államszövetség Valais államának (kanton) címerében, a Hürlimann sörgyár, a San Pellegrino olasz kristályvíz egyes védjegyeiben.
Úgyszintén ötágú vörös csillagot tartalmaz az új-zélandi királynő zászlaja és Új-Zéland címere is. Ötágú de nem vörös csillag szerepel a Comore-szigetek zászlaján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az ötágú csillag ősi jelkép, melyet a közel-keleti vallások (a zsidó és a keresztény is) arra használtak, hogy megjelenítse azt az eretnek gondolatot, hogy a szent(ség) az emberiségben rejlik. Ez volt az oka, hogy Marx és Engels – mint radikális humanisták – kedvelték ezt a csillagot. Vörös színűre festették, és ezzel a „küzdelemben” hullajtott vért szimbolizálják, és azt is, hogy minden ember vére ugyanolyan, tekintet nélkül rasszokra, nemre és osztályra. A vörös csillag eredetét kutatva megtalálhatjuk azt az első világháború utáni Szovjet-Oroszországban, ahol számos politikai mozgalom volt a polgárháború és intervenció időszakában, megalkotójának személye azonban ismeretlen. A leginkább elfogadott nézet szerint, a német és osztrák frontokról 1917. Moszkvájába érkezett katonák összekeveredtek a helyben szolgálatot teljesítőkkel. Hogy megkülönböztessék a moszkvaiakat, a helyőrséget a visszaérkezők tömegétől, a tisztek fém csillagokat osztottak szét katonáik között, hogy azokat a kalapjukon viseljék. Amikor a katonák csatlakoztak a Vörös Hadsereghez és a bolsevikokhoz, a csillagjaikat vörösre – a szocializmus színére – festették, és így tulajdonképpen megalkották a vörös csillagot. Egy másik ismert történet szerint a vöröscsillag megszületése Trockij és Nyikolaj Krilenko állítólagos találkozásához köthető. Krilenko, aki eszperantista volt, a kabátja hajtókáján zöld csillagot viselt. (Az ötágú, zöld csillag többek között az eszperantó jelképe.) Trockij érdeklődött a csillag jelentése után, és azt a magyarázatot kapta, hogy a csillag ágai az öt kontinenst szimbolizálják. Trockij ezt hallva, úgy döntött, hogy az ehhez igen hasonló vörös csillagot kellene viselniük a Vörös Hadsereg katonáinak.
A vörös csillag a Szovjetunió jelképévé vált, kissé elvonatkoztatva pedig a kommunizmusé. A Szovjetunióban az egyik legfontosabb szimbólum lett, minden állami intézményt, díjat, kitüntetést ezzel „díszítettek”. A csillagban, vagy alatta, néha sarlót és kalapácsot is ábrázoltak. 1930-ban megalapították a Vörös Csillag Érdemrendet, amelyet a Vörös Hadsereg és a szovjet haditengerészet csapatai/alakulatai kapták, akik rendkívüli szolgálatot tettek a Szovjetunióért háborúban és békében egyaránt. A vörös csillag használata gyorsan terjedt más kommunista országokban és szervezetekben is. Számos kommunista ország átvette, és ráhelyezte saját zászlajára valamint címerére. Szeparatista és szocialista mozgalmak hasonlóképp cselekedtek, például a katalán függetlenségi mozgalmak is (Estelada zászló). Ahogy a vörös csillag, mint szimbólum keleten is terjedt, úgy változott is. Míg egyes államok megtartották olyannak, amilyen az eredetileg is volt, mások sárga csillagot használtak vörös alapon, ám lényegét tekintve a szimbolika természetesen nem változott. A ma már nem létező Távol-keleti Köztársaság is sárga csillagot választott magának, de csak katonái egyenruháján, a Kínai Népköztársaság zászlóján szintén 5 sárga csillagot látunk vörös alapon. Az ellenpélda Korea, ahol megtartották a vörös színű csillagot.
[szerkesztés] A vörös csillag ma
Az orosz hadseregben, és több olyan országban, mely korábban a Szovjetunió tagállama volt, még ma is használatban van a vörös csillag a katonák uniformisán és felszerelésén. Az egykor kommunista pártok vezette államokban ma is számos sportklub jelképének része a vörös csillag, vagy egyenesen arról kapta nevét, mint például a belgrádi Crvena Zvezda és a leipzigi Roter Stern. A rendszerváltás után néhány országban betiltották a vörös csillagot.
1970-ben alakult meg hivatalosan a Vörös Hadsereg Frakció. A RAF (Rote Armee Fraktion) magát városi gerilla csoportként definiálta, és ez volt a háború utáni (nyugati) Németország, az NSZK legaktívabb és legnépszerűbb baloldali terrorista szervezete. Leginkább ismert jelképük a vörös csillag volt egy Heckler & Koch MP5 gépfegyverrel. A RAF 1970-től 1998-ig működött, számos akcióért volt felelős, különösen aktív volt 1977 őszén, amikor tevékenysége nemzeti krízishelyzethez vezetett. Az időszak „Német Ősz” néven híresült el. A RAF 30 éve alatt elkövetett 34 gyilkosságért – beleszámítva a másodlagos célpontokat is, mint a sofőrök és testőrök – és számos rongálásért, bűncselekményért tehető felelőssé.
Vörös csillag van a mexikói zapatista mozgalom, az EZLN zászlaján is. Az EZLN, Ejército Zapatista de Liberación Nacional egy fegyveres, de erőszakellenes forradalmi csoport, Chiapas központtal Mexikóban, mely nevét a mexikói forradalmár, Emiliano Zapata után kapta. Marcos alparancsnok a mozgalom szóvivője, általános vélemény szerint vezetője. Az EZLN zászlaját (fekete alapon vörös csillag) egyébként még előttük használta egy amerikai forradalmi szocialista rock együttes, a Rage Against the Machine. Az együttes szóban az EZLN-t és más szocialista szervezeteket is támogat. A vöröscsillagot választotta jelképéül a Munkáspárt Brazíliában, és használja a dél-afrikai szegénynegyedek (kunyhó)lakóinak mozgalma is, az Abahlali baseMjondolo is.
Azokon a területeken, amelyek szovjet megszállás alatt álltak, a vörös csillag, a sarló és kalapács tiltott önkényuralmi jelképnek minősül, csakúgy mint a náci szvasztika (horogkereszt) vagy az SS jele. Magyarországon tiltott tehát nyilvános használatuk is. Hasonló törvénytervezet létezett Észtországban is, de végül megbukott egy parlamenti bizottságban, azzal az indoklással, hogy bevezetése túl súlyos lenne az alkotmányban garantált szabadságjogokra, legfőképpen a szólásszabadságra nézve.
[szerkesztés] Magyarországon
Az ötágú vöröscsillag Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképnek számít.
Az 1956-os forradalom felkelői már a forradalom első napjaiban eltávolították a gyűlölt jelképet a középületekről, még a falvakban is. Ugyanez történt a szocialista rendszer végének idején, 1989-1990-ben. A Magyarországi Munkáspárt 2006 célja a vörös csillag legális jelképpé minősítése.
