Karl Korsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Korsch

Karl Korsch (Tostedt, közel Hamburghoz, Németország, 1886. augusztus 15.Belmont, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok, 1961. október 21.) német marxista filozófus és jogász, a nyugati marxizmus egyik megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlinben és Jénában végezte egyetemi tanulmányait. Politikai aktivitása a „Szabad Diákok” (Freien Studentenschaft) nevű diákszervezet progresszív szárnyához vezette. Jogtudományi fokozata megszerzése után Angliába utazott filozófiát és politikai gazdaságtant tanulni, itt csatlakozott a Fabiánus Társasághoz. Az első világháború tragikus tapasztalata a forradalmi mozgalmakba sodorta: előbb a baloldali szocialista Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands, USPD), majd 1920-ban a Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands, KPD) tagja lett.

1922-ben a KPD vezető funkcionáriusa lett. 1923-ban igazságügyminiszter volt a türingiai Egyesült Front-kormányban. Szerkesztője lett a párt Die Internationale című folyóiratának. 1924-ben szembekerült a III. Internacionálé (Komintern) és a német kommunista párt bolsevizálására irányuló szovjet irányvonallal. A párton belül önálló frakciót szervezett. 1926-ban kizárták a pártból mint baloldali ellenzékit. Néhány ezer tagból álló új szervezete előbb a Kommunista Politika (Kommunistische Politik), majd az Intranzigens Baloldal (Entschiedene Linke) nevet vette fel. Korsch az orosz forradalmat egyre inkább eltorzuló folyamatként értékelte, amely átnő a burzsoá forradalomba.[1]

Ezután politikailag elszigetelődött, marginalizálódott és a tanítás felé fordult. Berlinben tartott filozófiai szemináriumokat. Tanítványai között voltak magyar fiatalok is (Partos Pál, Szabó Lajos, Fürth Barnabás), akik azután a Magyarországon terjesztették antiorganizációs, bürokráciaellenes nézeteit, s létrehozták a korschi téziseket és a KAPD elképzeléseit követő Magyarországi Baloldali Kommunisták Szervezetét 1931-ben.[2]

1933-ban elhagyta Németországot és az USA-ba emigrált. 1936-tól a New Orleans-i és a Seattle-i egyetemeken tanított. Részt vett az ezidőtájt szintén Amerikába költöző frankfurti iskola munkájában.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A marxizmus kvintesszenciája (1922)
  • A történelem materialista felfogásának alapjai (1922)
  • Marxizmus és filozófia (1923)
  • A materialista történelemfelfogás (1929)
  • A marxizmus válsága (1931)
  • Karl Marx (1938)
  • Lenin filozófiája (1938)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Konok Péter: „...a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században (Napvilág Kiadó, 2006) ISBN 963-9350-82-6
  2. Konok Péter: A trockizmustól a tanácskommunizmusig. A magyarországi baloldali kommunizmus és a Hartstein-csoport, 1928–1933 PDF