Jéna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jéna
View over Jena.jpg
Jéna címere
Jéna címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Türingia
Kormányzati kerület szabad város
Polgármester Dr. Albrecht Schröter (CDU)
Irányítószám 07701–07751
Körzethívószám 03641
Rendszám J
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 105 129 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 894 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Terület 114,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jéna (Németország)
Jéna
Jéna
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 56′, k. h. 11° 35′Koordináták: é. sz. 50° 56′, k. h. 11° 35′
Jéna weboldala

Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban. Lakóinak száma 105 129 fő (2010. december 31-ei adat).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jéna a közép-németországi Türingia tartományban, a Saale folyó mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jéna első említése 1236-ból való. A város sokáig kereskedelméről volt nevezetes, egészen – 1558-ig – az egyetem megalapításáig.

1806. október 14-én Napóleon legyőzte a porosz hadsereget a jénai csatában.

1945-ben, a második világháború végén amerikai és brit repülők erősen bombázták a várost. A középkori városrész nagy része rommá lett. A bombázások következtében 153-an haltak meg.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrész neve terület (km²) Lakosság (2005) Csatlakozás
Jénához
Jena 29,88 66.308
Ammerbach 4,57 462
1922
Closewitz 4,11 145
1994
Cospeda 3,36 1.302
1994
Drackendorf 3,65 706
1994
Göschwitz 2,26 584
1969
Ilmnitz 1,64 256
1994
Isserstedt 6,85 840
1994
Jenaprießnitz/Wogau 7,52 1.262
1994
Krippendorf 3,15 127
1994
Kunitz/Laasan 8,02 836
1994
Leutra 4,68 127
1994
Lichtenhain 2,12 976
1913
Lobeda 3,21 1.542
1946
Löbstedt 0,54 706
1922
Lützeroda 1,44 164
1994
Maua 3,34 369
1994
Münchenroda/Remderoda 5,29 317
1994
Vierzehnheiligen 1,98 94
1994
Wenigenjena 4,76 10.521
1909
Winzerla 4,99 11.379
1922
Wöllnitz 2,62 568
1946
Ziegenhain 2,50 385
1913
Zwätzen 5,46 2.556
1922

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város optikai és üvegiparáról nevezetes. Carl Zeiss 1846-ban alapította kis műhelyét. Zeissnek az Ernst Abbe fizikussal és Otto Schott-tal kialakított együttműködése révén világhírűvé vált a gyár. A város látnivalói közé tartozik a Zeiss-planetárium. Jéna nevezetes hőállóüveg-gyártásáról.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Schiller nevét viselő egyetem alapítása az 1548-tól működő evangélikus gimnázium fejlesztésével történt. Egyetemét 1558. február 22-én nyitották meg. A 18-19. század fordulóján tanított itt Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel is. Ezért is nevezhető a város a német idealista filozófia és a német romantika egyik központjának. Az egyetemen tanított Friedrich Ludwig Gottlob Frege, akinek Rudolf Carnap a tanítványa volt.

A jénai botanikus kert

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1922–1933: Dr. Alexander Elsner
  • 1933–1945: Armin Schmidt
  • 1945: Dr. Löhnis
  • 1945–1946: Dr. Heinrich Troeger
  • 1946–1947: Heinrich Mertens
  • 1947(?)–1952: Dr. Herdegen
  • 1952–1953: Hans Meier
  • 1953–1960: Fritz Kunst
  • 1960–1963: Heinz Wessel
  • 1963–1987: Walter Windrich
  • 1987–1989(?): Hans Span
  • 1989(?)–1990: Martin Otto
  • 1990-2006: Dr. Peter Röhlinger
  • 2006 óta: Dr. Albrecht Schröter

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Botanikus kert
  • Goethe emlékhely a botanikus kertben
  • A világ első planetáriuma
  • Optikai múzeum
  • Filharmónia
  • Kulturarena
  • Volkshaus Jena – Jénai népház

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bevölkerung der Gemeinden, erfüllenden Gemeinden und Verwaltungsgemeinschaften nach Geschlecht in Thüringen (német nyelven). Thüringer Landesamt für Statistik. (Hozzáférés: 2012. május 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]