Türingia
| Türingia | |||
|
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Erfurt | ||
| Legnagyobb város | Erfurt | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Christine Lieberknecht (CDU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CDU | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 2 378 000 fő (2004.) | ||
| Népsűrűség | 148 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16 251 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
Türingia (németül Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány. Teljes megnevezése „Türingia Szabad Állam” (Freistaat Thüringen).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] Földrajza
Északon Szász-Anhalt, keleten-délkeleten Szászország, délen Bajorország, nyugaton Hessen míg északnyugaton Alsó-Szászország határolja. A főbb földrajzi egységei közül kiemelendő a Türingiai erdő, a Harz, a Türingiai-hegység, a Türingiai medence és a Kyffhauseni vidék, úgy mint a számos természetvédelmi terület. Türingia legmagasabb pontja a Beerbergen található 982,9 m magas csúcs.
Folyói közül kiemelendő a Saale, a Werra, a Weiße Elster, aza Fehér Elster, az Ilm, valamint az Unstrut.
Az UNESCO számos türingiai látványosságot a világörökség részévé nyilvánított, így például Weimar klasszicista stílusban épült városát, a Bauhaust, valamint számos kastélyt.
[szerkesztés] A főváros
Erfurt
[szerkesztés] Története
Türingia fővárosa Erfurt, mely 202 ezer lakosával Türingia legnagyobb városa. Erfurt több, mint 1200 éves történelemre tekint vissza. A középkorban kereskedőváros volt, mely két fontos kereskedelmi út kereszteződésében feküdt.
Az erfurti egyetemet 1392-ben alapították, és a harmadik legrégibb egyetem Németországban. Az egyetem egyik leghíresebb diákja Luther Márton volt.
[szerkesztés] Látnivalók
A város szimbóluma az erfurti dóm és a Severintemplom a Teplomtéren. Szent Severus Ravenna püspöke volt. A 12. században kezdődött a templom építése román stílusban, később gótikus stílusúvá alakították át. A templomban található az ún. Maria Gloriosa harang, mely 11 450 kg tömegű és 2,5 m magas. A templomban található ezen kívül a Wolfram, mely egy bronz karos gyertyatartó a 12. századból. Látható még Szűz Máriáról készült 13. századi festmény az unikornissal, mely Jézus édesanyját egy vadászjelenet keretében ábrázolja. Egy másik kiemelkedő látnivaló a Szatócs-híd (Krämerbrücke), mely az egykori kelet-nyugati kereskedelmi út egyik hídja volt. Nevét onnan nyerte, hogy a híd két oldalán egykor szatócsok kínálták portékájukat.
A város ezen kívül több, mint 20 történelmi templommal és kolostorral büszkélkedhet, melynek köszönhetően a város megkapta a "türingiai Róma" becenevet.
Erfurtban számos fesztivált rendeznek, köztük az egyik leghíresebb az erfurti kertészeti fesztivál.
[szerkesztés] További fontosabb városok
[szerkesztés] Eisenach
A város legfőbb látványossága Wartburg vára. A vár több mint 900 éves, mindeddig bevehetetlennek bizonyult. Árpád-házi Szent Erzsébet itt lakott és a legenda szerint itt történt a kenyér rózsává változása is.
A város világhírnevét Luther Mártonnak köszönheti, aki itt fordította a bibliát német nyelvre. Ma a város számos szabadtéri előadásnak és koncertnek ad otthont.
Eisenachban megtekinthető Luther és J.S. Bach háza. Itt született Bach 1685. március 21-én. Goethe és I. Napóleon francia császár is megfordult Eisenachban, mely eseményeket számos emléktábla örökített meg.
A város gazdasági életében fontos szerepet játszik az autóipar. Korábban itt volt található a BMW és a Wartburg gyár, ma a város az Opel gyárának ad otthont.
[szerkesztés] Weimar
Weimar az „Európa kulturális fővárosa” címmel büszkélkedhet. A városban alkotott Goethe és Schiller. A számos emlékhely közül kiemelendő a Goethe ház, a Goethe park, valamint Schiller háza.
A város egykori prominens lakosai közül kiemelendő Luther, Lucas Cranach, Liszt Ferenc, Bach, Strauss, valamint Nietzsche.
[szerkesztés] Ipara
Türingia fontosabb iparágai közül kiemelendő az elektrotechnika és háztartási gép gyártás – Erfurtban, Eisenachban, Ruhlaban és Suhlban. Kiemelkedő ezenkívül az autógyártás, melynek jeles képviselője az eisenachi Opel-gyár. Fontos szerepet játszanak az optika iparához kapcsolódó létesítmények Jénában, valamint a játékkészítés Sonnenbergben. Korábban jelentős porcelánipara volt, a Türingiában készült termékeket Gothai porcelánként ismerik.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A mezőgazdaság fontos szerepet játszik Türingiában. A legkiemelkedőbb termények közé a búza, árpa, cukorrépa és dohány tartoznak. Erfurt a virág és gyümölcstermesztésről híres.
[szerkesztés] Turizmus
Mind a turizmus, mind a téli sportok fontos szerepet játszanak a tartományban. A leghíresebb hegyi út az ún. „Rennsteig”, mely közel 160 km-es hosszúságával számos látogatót vonz. Kiemelkedő az oberhorfi télisport-centrum is.
[szerkesztés] Mondák, legendák
Türingia gazdag mondavilággal és számos legendával büszkélkedhet. A Barbarossa-legenda szerint például az egykori német császár, Rőtszakállú Frigyes addig nyugszik Kyffhauseni vár-ban, míg Németország egységes és szabad ország nem lesz.
Holle anyó mondája is Türingiához köthető.
[szerkesztés] Konyha
Európai hírnévnek örvend a türingiai sültkolbász (Thüringer Wurst), valamint a türingiai gombóc, mely a knédli egyik fajtája, és cseh hatásra került az ország konyhaművészetébe.
[szerkesztés] Forrás
- Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild kiadó, 1997, 213-216.old)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Tourist website for Thuringia (németül)
- Official Directory (németül)
- Another Tourist website for Thuringia
- Historical Overview
- Tourist website with many pictures of thuringian landscapes (németül)
- Alternative Tourist website for Thuringia (németül) (angolul)
- Türingia az Open Directory Project-ben
- Search engine for Thuringia with videos (németül)
