Hessen
| Hessen | |||
|
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Wiesbaden | ||
| é. sz. 50,083333°, k. h. 8,25° | |||
| Legnagyobb város | Frankfurt am Main | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Volker Bouffier (CDU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CDU | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 6 093 000 fő fő (2004.) | ||
| Népsűrűség | 288 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21 114 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
.svg)
Hessen egy német tartomány. A mai hesseni állam 1946-ban alakult. Fővárosa Wiesbaden.
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki évszázadokon keresztül.
Földrajz [szerkesztés]
Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék–Pfalzzal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos.
Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják.
Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben.
Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra.
Története [szerkesztés]
A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből lett alapítva.
A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lett bevezetve, a német államban először a második világháború után.
A tartomány területe már 1945. szeptember 19-én az amerikai katonai kormány 2. proklamációjával mint Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven lett helyreállítva, amelyből az alkotmány bevezetésével Hessen lett.
Lásd még: Hesseni tartománygrófok és választófejedelmek listája.
Politika, közigazgatás [szerkesztés]
Politika [szerkesztés]
Az összes állami hivatalnak a székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők:
- Parlament (Hessischer Landtag)
- Állami Bíróság (Hessischer Staatsgerichtshof)
- Állami Kancellária (Staatskanzlei), a miniszterelnök székhelye
- Állami Kriminalisztikai Intézet (Landeskriminalamt)
- Állami Rendőrakadémia (Hessische Polizeischule)
- Állami Statisztikai Intézet (Statistisches Landesamt)
- Az összes Minisztérium, melyek a következők:
- Belügy- és Sportminisztérium
- Gazdaság, Közlekedés és Állami Fejlődés Minisztériuma
- Igazságszolgáltatási Minisztérium
- Képzettségszolgáltatási Minisztérium
- Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
- Pénzügyminisztérium
- Tudomány és Művészet Minisztériuma
A parlamentben új törvények lesznek tárgyalva, melyek a hesseni alkotmányt is illethetik, amely mellett a német szövetségi alkotmány az alapvető humánus törvények ügyeiben magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány tervbe veszi a halálbüntetést, a német szövetségi pedig megtiltja. Ugyanakkor vannak politikai részlegek, melyeken csak a tartományi parlament dönt, például az állami képződési avagy a belügyi politikán. Minden tartománynak egy saját költségvetése van.
Az aktuális miniszterelnök 1998 óta Roland Koch (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ennek eredményeképpen a tartományi parlamentben a képviselői helyek megoszlása a következőképpen alakult:
| Párt | Szavazat (százalékban) |
Képviselői helyek száma |
|---|---|---|
| CDU | 37,2% | 46 |
| SPD | 23,7% | 29 |
| FDP | 16,2% | 20 |
| Szövetség ‘90/Zöldek | 13,7% | 17 |
| Baloldali Párt | 5,4% | 6 |
| Egyéb pártok | 3,8% | – |
Közigazgatás [szerkesztés]
Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll.
.svg)
|
|
A legnagyobb városok [szerkesztés]
| Város | Lakosság (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|
| Frankfurt am Main | 660 000 | 248,31 |
| Wiesbaden | 287 000 | 204,10 |
| Kassel | 194 000 | 106,79 |
| Darmstadt | 140 000 | 122,23 |
| Offenbach am Main | 119 000 | 44,90 |
| Hanau | 88 000 | 76,49 |
| Marburg | 78 000 | 124,50 |
| Gießen | 73 000 | 72,56 |
| Fulda | 64 000 | 104,04 |
| Rüsselsheim | 59 000 | 58,30 |
| Wetzlar | 52 000 | 75,67 |
| Bad Homburg vor der Höhe | 52 000 | 51,17 |
Gazdaság [szerkesztés]
A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található.
Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le.
Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag lesz hasznosítva.
A legfontosabb cégek [szerkesztés]
| Cég | Alkalmazottak száma (2003, fő) |
|---|---|
| Deutsche Lufthansa AG | 34 500 |
| Deutsche Bahn AG | 25 000 |
| Deutsche Post AG | 24 700 |
| REWE-Zentral AG | 23 500 |
| Adam Opel AG | 20 000 |
| Deutsche Telekom AG | 19 000 |
| Allianz Group | 17 400 |
| Siemens AG | 16 300 |
| Fraport AG | 15 900 |
| Volkswagen | 15 300 |
