Hanau
| Hanau | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kormányzati kerület | Darmstadt | ||
| Kerület | Main-Kinzig | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Claus Kaminsky (SPD) | ||
| Irányítószám | 63450, 63452, 63454, 63456, 63457 | ||
| Körzethívószám | 06181 | ||
| Rendszám | HU | ||
| Testvértelepülései | Dartford, Conflans-Sainte-Honorine, Francheville, Jaroszlavl, Tottori | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 1159 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 104 m | ||
| Terület | 76,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 8′, k. h. 8° 55′ | |||
| é. sz. 50° 8′, k. h. 8° 55′ | |||
| Hanau weboldala | |||
Hanau város Németországban, Hessen tartományban. A szomszédos települések északon Schöneck és Bruchköbel, északkeleten Erlensee és Rodenbach, délkeleten Kahl am Main, délen Großkrotzenburg, Hainburg és Obertshausen, nyugaton Mühlheim am Main és Maintal.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Várkastélyát első ízben 1143-ban említették, a település ezt követően alakult ki a vár körül. 1303. február 2-án I. Albert német király vásártartási jogot és városi rangot adományozott Hanaunak. Ebben az időben kezdték el a városfalak építését.
A 15. században a lakosok száma megnövekedett és a város lényegesen kibővült. A nyugati városfalakon kívül előváros alakult ki, amit 1470-ben szintén fallal védtek. 1528-ban a két középkori falrendszer körül újabb városfalat építettek a kor technikai színvonalának megfelelően.
A város a legdinamikusabban II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gróf idején növekedett, aki 1597. június 1-jén szerződést kötött a Franciaországból és Spanyol-Németalföldről menekült kálvinistákkal, akik tőkét és szaktudást hoztak városba. Ekkor alakult ki az új városrész (Neustadt), amely 1821-ig a hanau óvárostól független közigazgatással rendelkezett. Szintén II. Fülöp Lajos volt az, aki zsidó közösséget telepített a városba.
A 19. században Hanau a németországi demokratikus mozgalmak egyik központja volt, ahonnan 1830-ban és 1848-ban számos forradalmi megmozdulás indult. 1850 novemberében a várost bajor és osztrák csapatok foglalták el, amelyek az ellenforradalmat szolgálták, és csak 1851 nyarán vonultak ki.
1933-ban a nemzetiszocialista hatalomátvétellel megszűnt a város demokratikus közigazgatása. A második világháború előtt és alatt számos zsidó származású polgárt deportáltak és öltek meg; Hanau 1604 óta létező zsidó közössége teljesen megsemmisült.
1944. január 6-án és március 19-én a várost brit bombatámadás érte, és ez utóbbi során majdnem teljesen lerombolták. Csak hét ház kerülte el a pusztítást; a lakosság száma 10000 fő alá csökkent. A háborút követő újjáépítés során a középkori városkép eltűnt. A várkastély, hadtörténeti múzeum és a színhá romjait eltakarították, hogy az új épületeknek helyet teremtsenek. Ugyanerre a sorsra jutott a városfal akkor még megmaradt része, a lakóépületek többsége, köztük több műemlék is.
Hanau az amerikai hadsereg egyik legnagyobb európai támaszpontja lett. A hidegháború alatt mintegy 30000 katona és civil tartózkodott itt. 2008. augusztus 8-án a támaszpontot végleg bezárták.
Népesség[szerkesztés]
(December 31-i állapot szerint)[1]
| Év | Állandó lakosok |
|---|---|
| 1998 | 87 716 |
| 1999 | 87 809 |
| 2000 | 88 294 |
| 2001 | 88 801 |
| 2002 | 89 185 |
| 2003 | 88 897 |
| 2004 | 88 487 |
| 2005 | 88 546 |
| 2006 | 88 402 |
| 2008 | 87 760 |
| 2009 | 88 023 |
| 2010 | 88 335 |
Hivatkozások[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

