Hanau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hanau
Hanau Goldschmiedehaus 20101217.jpg
Hanau címere
Hanau címere
Hanau zászlaja
Hanau zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Darmstadt
Kerület Main-Kinzig
Rang város
Polgármester Claus Kaminsky (SPD)
Irányítószám 63450, 63452, 63454, 63456, 63457
Körzethívószám 06181
Rendszám HU
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 87 521 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 104 m
Terület 76,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hanau (Németország)
Hanau
Hanau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 08′, k. h. 8° 55′Koordináták: é. sz. 50° 08′, k. h. 8° 55′
Hanau weboldala

Hanau város Németországban, Hessen tartományban. A szomszédos települések északon Schöneck és Bruchköbel, északkeleten Erlensee és Rodenbach, délkeleten Kahl am Main, délen Großkrotzenburg, Hainburg és Obertshausen, nyugaton Mühlheim am Main és Maintal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: hanaui csata

Várkastélyát első ízben 1143-ban említették, a település ezt követően alakult ki a vár körül. 1303. február 2-án I. Albert német király vásártartási jogot és városi rangot adományozott Hanaunak. Ebben az időben kezdték el a városfalak építését.

A 15. században a lakosok száma megnövekedett és a város lényegesen kibővült. A nyugati városfalakon kívül előváros alakult ki, amit 1470-ben szintén fallal védtek. 1528-ban a két középkori falrendszer körül újabb városfalat építettek a kor technikai színvonalának megfelelően.

A város a legdinamikusabban II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gróf idején növekedett, aki 1597. június 1-jén szerződést kötött a Franciaországból és Spanyol-Németalföldről menekült kálvinistákkal, akik tőkét és szaktudást hoztak városba. Ekkor alakult ki az új városrész (Neustadt), amely 1821-ig a hanau óvárostól független közigazgatással rendelkezett. Szintén II. Fülöp Lajos volt az, aki zsidó közösséget telepített a városba.

A 19. században Hanau a németországi demokratikus mozgalmak egyik központja volt, ahonnan 1830-ban és 1848-ban számos forradalmi megmozdulás indult. 1850 novemberében a várost bajor és osztrák csapatok foglalták el, amelyek az ellenforradalmat szolgálták, és csak 1851 nyarán vonultak ki.

1933-ban a nemzetiszocialista hatalomátvétellel megszűnt a város demokratikus közigazgatása. A második világháború előtt és alatt számos zsidó származású polgárt deportáltak és öltek meg; Hanau 1604 óta létező zsidó közössége teljesen megsemmisült.

1944. január 6-án és március 19-én a várost brit bombatámadás érte, és ez utóbbi során majdnem teljesen lerombolták. Csak hét ház kerülte el a pusztítást; a lakosság száma 10000 fő alá csökkent. A háborút követő újjáépítés során a középkori városkép eltűnt. A várkastély, hadtörténeti múzeum és a színház romjait eltakarították, hogy az új épületeknek helyet teremtsenek. Ugyanerre a sorsra jutott a városfal akkor még megmaradt része, a lakóépületek többsége, köztük több műemlék is.

Hanau az amerikai hadsereg egyik legnagyobb európai támaszpontja lett. A hidegháború alatt mintegy 30000 katona és civil tartózkodott itt. 2008. augusztus 8-án a támaszpontot végleg bezárták.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(December 31-i állapot szerint)[2]

Év Állandó lakosok
1998 87 716
1999 87 809
2000 88 294
2001 88 801
2002 89 185
2003 88 897
2004 88 487
2005 88 546
2006 88 402
2008 87 760
2009 88 023
2010 88 335

Szenczi Molnár Albert és Hanau[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres hanauiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.