Kassel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Kassel | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kormányzati kerület | Kasseli | ||
| Alapítás éve | 913 | ||
| Polgármester | Bertram Hilgen (SPD | ||
| Irányítószám | 34 001-34 134 | ||
| Rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 1815 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 132,9 -615 m m | ||
| Terület | 106,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kassel
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 51° 19′, k. h. 9° 29′ | |||
| Kassel weboldala | |||
Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján.
Panorámakép Kasselről
Története [szerkesztés]
Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben városi jogot kapott. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit nemsokára lerombolták. 1807-ben Vesztfália királyság fő- és székvárosává lett. 1813-ben ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó birtokába került. 1866. június 19-én a poroszok megszállották.
Közlekedés [szerkesztés]
A várost az A7, A44 és A49-es autópályák és az ICE Hannover-Würzburg közötti vasútvonala is érintik.
Látnivalók [szerkesztés]
- Szt. Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
- Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szt. Márton templomban
- A katolikus templom Fischbein festménye
- Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
- Fridericianum múzeum
- Igazságügyi palota
- Bellevue-kastély
- Képtár
- II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
- Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
- Hesseni emlékszobor
Testvérvárosok [szerkesztés]
- Firenze, Olaszország, 1952 óta
- Mülhausen, Franciaország, 1965 óta
- Västerås, Svédország, 1972 óta
- Rovaniemi, Finnország, 1988 óta
- Arnstadt, Türingia, Németország, 1989 óta
- Ramat Gan, Izrael, 1990 óta
- Izmit, Törökország, 1999 óta
- Montana, Bulgária, 2007 óta
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
