Kassel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kassel
Rathaus ks.jpg
A kasseli városháza
Kassel címere
Kassel címere
Kassel zászlaja
Kassel zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Kasseli
Alapítás éve 913
Polgármester Bertram Hilgen (SPD)
Irányítószám 34 001-34 134
Körzethívószám 0561
Rendszám KS
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 192 874 fő (2012)[1]
Népsűrűség 1806 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132,9-615 m
Terület 106,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kassel (Németország)
Kassel
Kassel
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 19′, k. h. 9° 29′Koordináták: é. sz. 51° 19′, k. h. 9° 29′
Kassel weboldala
Häuser an der Schlagd Kassel.JPG
Untere koenigsstrasse 1945.jpg
Bundesarchiv B 145 Bild-F030015-0011, Kassel, Bundestagswahlkampfreise Brandts in Hessen.jpg

Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.

Panorámakép Kasselről
Panorámakép Kasselről

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matthäus Merian 1648-as várostérképe Kasselről

Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben városi jogot kapott. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit nemsokára lerombolták. 1807-ben Vesztfália királyság fő- és székvárosává lett. 1813-ben ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó birtokába került. 1866. június 19-én a poroszok megszállották. 2013. junius 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város öt évente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása. 2013-ban ünnepelte a város alapításának 1100. évfordulóját.

Második világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az öreg városrészt és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22.-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80% megsemmisült. Kassel óváros területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a Brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben a város elérte a 196 526 fő lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy 1 millió ember él.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az A7, A44 és A49-es autópályák és a Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is érinti. Főpályaudvara a Kassel Hauptbahnhof, ahová a regionális vonatok és a RegioTram villamosok érkeznek. A távolsági (ICE) vonatok a másik állomására, a Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomásra érkeznek. A városban villamos is üzemel, melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell).

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti pályaudvarok:

Kassel Schloss Wilhelmshöhe
Kassel Wilhelmshöhe Alle
Kassel Ottoneum

Vasútvonalak:

Városi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kasselnek hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), amelyeken 15 perces követési távolsággal közlekednek a villamosok. A városban minden busz alacsonypadlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.

Kassel Hercules

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szt. Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
  • Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szt. Márton templomban
  • A katolikus templom Fischbein festménye
  • Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
  • Fridericianum múzeum
  • Igazságügyi palota
  • Bellevue-kastély
  • Képtár
  • II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
  • Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
  • Hesseni emlékszobor
  • Herkules
  • LöwenBurg
  • Schloss Wilhelmshöhe
  • Technik Museum Kassel
  • Grimm testvérek múzeum

Wilhelmshöhe hegyi park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.

A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, ami minden szerdán és vasárnapon 14:30-tól üzemel. Ilyenkor többezren látogatnak el ide. A vízijáték az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.

A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban született többek között:

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage, Ostfildern-Kemnat 1989
  • Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Weidlich, Frankfurt am Main 1978, ISBN 3-8128-0019-5.
  • Paul Heidelbach, Karl Kaltwasser (Hrsg.): Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Bärenreiter-Verlag, Kassel 1957.
  • Berthold Hinze und Andreas Tacke: Architekturführer Kassel. Berlin 2002
  • Erich Keyser (Hrsg. im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages): Hessisches Städtebuch. Kohlhammer, Stuttgart 1957. (Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1.)
  • Heinz Körner: Kassels Südstadt; Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Meister, Kassel 1990.
  • Christian Saehrendt: „Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg? Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen“, DuMont Köln 2012. (Sachbuchbestseller 2012)[2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]