Kereszténydemokrata Unió
| Kereszténydemokrata Unió (Christlich Demokratische Union Deutschlands) |
|
| Adatok | |
| Elnök | Angela Merkel |
| Elnökhelyettes | Annette Schavan Roland Koch Jürgen Rüttgers |
| Frakcióvezető | Volker Kauder |
|
|
|
| Alapítva | 1945. június 26. |
| Székház | Konrad-Adenauer-Haus Klingelhöferstraße 8 10785 Berlin |
| Pártújság | Union |
| Tagok száma | 482 951 (2012 június vége) |
|
|
|
| Ideológia | liberális-konzervatív, kereszténydemokrata |
| Politikai elhelyezkedés | Jobbközép |
| Nemzetközi szövetségek | Közép Demokrata Internacionálé (CDI-IDC) Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) Európai Néppárt (EVP) |
| EP-frakció | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EVP) |
| Hivatalos színei | fekete, narancssárga |
| Weboldala | |
A Kereszténydemokrata Unió (németül Christlich Demokratische Union Deutschlands, röviden CDU) Németország (1990-ig Nyugat-Németország) egyik nagy konzervatív néppártja, az Európai Néppárt tagja.
Saját hitvallása szerint a CDU a „közép kereszténydemokrata, liberális és konzervatív pártja”. A Kereszténydemokrata Unió az összes keresztény irányzatot képviselni kívánja a politika színpadán, ellentétben császárkori és weimari szellemi elődjével, a Centrumpárttal, mely kizárólag katolikus értékeket kívánt megjeleníteni.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A CDU-t 1945 júniusában alapították, irányvonala az első években az úgynevezett „keresztény szocialimus” volt, tagjai a legkülönbözőbb pártokból érkeztek: a Centrumpártból, a liberális DDP-ből, a Német Néppártból, a Német Nemzeti Néppártból, valamint a náci NSDAP-ból.
A CDU 1949-től kezdve, Konrad Adenauer kancellár hatalomra kerülésével a szociális piacgazdaságot kívánta megvalósítani, ellenezte a tőkés gazdasági rendet. Az 1963-ig tartó Adenauer-éra a párt presztízsnövekedéséhez vezetett, ekkor lendült fel a gazdasági élet, ettől kezdve lett fogalom a "német gazdasági csoda". A CDU-kormány sikert sikerre halmozott, az 1955-ös NATO-belépés után 1957-ben sikerült az abszolút többség elérése is. A gazdasági csoda egyik legfőbb mozgatója Ludwig Erhard gazdasági miniszter volt, aki 1963-tól szövetségi kancellár lehetett. Ezután 1965-ben gazdasági válság sújtotta az országot, ami pedig a koalíciós partnerrel való nézeteltérésekhez, majd végleges szakításhoz vezetett. Ekkor alakult meg az első német nagykoalíció, melynek kancellárja továbbra is CDU-politikus maradt: Kurt Georg Kiesinger. Az 1969-ig tartó kancellárság után a CDU ellenzékbe kellett hogy vonuljon, egészen 1982-ig.
2005-ben ismét a párt adta a kancellárt, Angela Merkel személyében.
Pártelnökök 1950-től[szerkesztés]
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|
|
|
||
| Konrad Adenauer | 1950. október 21. | 1966. március 23. |
| Ludwig Erhard | 1966. március 23. | 1967. május 23. |
| Kurt Georg Kiesinger | 1967. május 23. | 1971. október 5. |
| Rainer Barzel | 1971. október 5. | 1973. június 12. |
| Helmut Kohl | 1973. június 12. | 1998. november 7. |
| Wolfgang Schäuble | 1998. november 7. | 2000. február 16. |
| Angela Merkel | 2000. április 10. | Hivatalban |
A párt által adott német kancellárok[szerkesztés]
(1990-ig csak Nyugat-Németország kancellárjai)
- Konrad Adenauer (1949–1963)
- Ludwig Erhard (1963–1966)
- Kurt Georg Kiesinger (1966–1969)
- Helmut Kohl (1982–1998)
- Angela Merkel (2005–)
Taglétszám[szerkesztés]
| Szövetségi állam | elnök | tagok száma |
| Alsó-Szászország | David McAllister | 58000 |
| Baden-Württemberg | Thomas Strobl | 77800 |
| Berlin | Frank Henkel | 13100 |
| Brandenburg | Saskia Ludwig | 6800 |
| Bréma | Rita Mohr-Lüllmann | 3400 |
| Hamburg | Marcus Weinberg | 10400 |
| Hessen | Volker Bouffier | 51600 |
| Mecklenburg-Vorpommern | Lorenz Caffier | 6500 |
| Észak-Rajna-Vesztfália | Norbert Röttgen | 174400 |
| Rheinland-Pfalz | Julia Klöckner | 53200 |
| Saar-vidék | Annegret Kramp-Karrenbauer | 21300 |
| Szászország | Stanislaw Tillich | 14100 |
| Szász-Anhalt | Thomas Webel | 9200 |
| Schleswig-Holstein | Jost de Jager | 28400 |
| Türingia | Christine Lieberknecht | 12500 |
| külföld | - | 136 |
Párthimnusz[szerkesztés]
A szövetségi, kerületi választásokon a nemzeti himnusz hangzik el. 2005-ben a választási kampány során a The Final Countdown dalt játszották le.

