Angela Merkel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angela Merkel
Angela Merkel Juli 2010 - 3zu4.jpg
A Német Szövetségi Köztársaság 8. kancellárja
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2005. november 22.
A Német Szövetségi Köztársaság ifjúsági és nőügyi minisztere
Hivatali idő
19911994
A Német Szövetségi Köztársaság környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős minisztere
Hivatali idő
19941998
Utód Jürgen Trittin
Született 1954. július 17. (60 éves)
Barmbek-Nord
Párt Kereszténydemokrata Unió
Demokratikus Ébredés
Választókerület Stralsund – Nordvorpommern – Rügen

Házastársa Ulrich Merkel (1977–1982)
Joachim Sauer (1998–)
Foglalkozás politikus
Iskolái Lipcsei Egyetem
Vallás evangélikus[1]
Díjak Charlemagne-díj (2008. május 1., Angela Merkel, Karlspreisverleihung 2008 - 1.jpg)
Presidential Medal of Freedom
German Media Award (2010. február 9.)
Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (2009)

Angela Merkel aláírása
Angela Merkel aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Merkel témájú médiaállományokat.

Angela Merkel, született Angela Dorothea Kasner (Hamburg, 1954. július 17.) német politikus, 2000 óta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, 2005 óta Németország kancellárja.[1][2][3]

A világ egyik legbefolyásosabb emberének tartják, a Forbes listája szerint például az 5. legnagyobb hatalmú ember és egyben a legbefolyásosabb nő a világon.[4] Az Európai Unió politikájára is jelentős hatással van.[5]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Horst Kasner berlini származású evangélikus lelkipásztor, anyja Herlind Jentzsch hamburgi latin–angol szakos tanárnő. Még 1954-ben, néhány héttel születése után a család Hamburgból az NDK-ba költözött: apja a berlin–brandenburgi evangélikus egyház lelkipásztora lett a brandenburgi Quitzowban, majd három évvel később a fővárostól északra fekvő Templinbe költöztek.[2][3]

1973-ban érettségizett Templinben, majd 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen. Ezt követően 1990-ig tudományos munkatársként dolgozott Kelet-Berlinben, a tudományos akadémia fizikai kémiai központi intézetében.[1][2] 1986-ban írott doktori disszertációját (amellyel a doctor rerum naturae címet – „a természettudományok doktora” – szerezte meg[2]) kvantumkémiai témáról írta.[5]

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lothar de Maizière-rel, az NDK utolsó miniszterelnökével, 1990 augusztusában

Politikai pályafutása a rendszerváltás évében, 1989-ben kezdődött, amikor belépett a Demokratikus Ébredés (Demokratischer Aufbruch) nevű ellenzéki mozgalomba,[1][2][3] melynek később szóvivője lett.[2] Az 1990. március 18-án tartott NDK-s választás után – amely az első és utolsó demokratikus választás volt a szocialista országban – Lothar de Maizière kereszténydemokrata miniszterelnök kormányának szóvivő-helyettese volt.[1][2] Miután a Demokratischer Aufbruch 1990-ben egyesült a CDU-val, Merkel automatikusan a kereszténydemokrata párt tagja lett. 1990 decemberében közvetlen választás útján a Bundestag képviselője lett.[1][2]

1991 és 1994 között a Helmut Kohl vezette német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt.[1][2][3] Felfedezőjének Kohlt tartják.[3] 1994 és 1998 között környezet-, természetvédelmi és a reaktorok biztonságáért felelős miniszterkét szolgált.[1][2][3] Erről a posztjáról az elvesztett 1998-as szövetségi választások során kellett lemondania, utódja Jürgen Trittin lett.

1991-től 1998-ig a CDU elnökhelyettese, 1993-tól 2000-ig a párt mecklenburg-elő-pomerániai elnöke volt.[1] 1998-ban a CDU főtitkárává nevezték ki.[1][2][3] 1999-ben az elsők között határolódott el a pártfinanszírozási botrányba keveredett Kohltól,[3][6] majd 2000 áprilisában a szintén érintett Wolfgang Schäuble lemondása után a párt elnökévé választották[3] 96%-os többséggel. Ebben a pozíciójában 2004-ben is megerősítette egy pártgyűlés, igaz, már csak 88%-kal. 2002-től 2005-ig a CDU/CSU frakcióvezetője volt a Bundestagban.[1][2]

Kancellár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Merkel a Bundestagban 2014-ben

2005. május 30-án Angela Merkel a CDU/CSU kancellárjelöltje, Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár fő kihívója lett.[2] Az előrehozott választásokon a kereszténydemokraták hajszálnyi előnnyel végeztek az SPD előtt, a szeptember 18-i eredmények (CDU: 35,2%, SPD: 34,2%, FDP: 9,8%, Die Linke: 8,7%, Zöldek: 8,1%, egyéb: 3,9%) a "C-pártok" (CDU és CSU) nem várt sikertelenségét jelentették, a közvélemény-kutatók szinte egységesen 6%-kal többet jósoltak számukra. Hat hétig tartó tárgyalások eredményeképpen nagykoalíciós (CDU, CSU, SPD) kormány alakult Angela Merkel vezetésével. 2005. november 22-én választották kancellárrá,[2] a második világháború utáni Németország második nagykoalíciójának vezetőjévé, egyúttal ő az első női kancellár is az ország történetében.[3] Emellett Merkel az első keletnémet származású kancellár, minthogy gyermekkorát Templinben, Brandenburg tartomány egy kisvárosában töltötte. Elődeitől abban is eltér, hogy foglalkozását tekintve ő az egyetlen természettudós.

José Manuel Barroso, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel 2011-ben
Merkel az Európai Néppárt 2009-es varsói kongresszusán

2009. október 28-án, majd 2013. december 7-én is újraválasztották Németország kancellárjává.[2] A 2007-ben az Európai Unió soros elnökeként fontos szerepet játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására fordult erőteljesebben az európai és általában a külpolitika felé, és jelentős szerepet játszott az eurózóna és Európai Unió válságból való kivezetésében. Eközben Németország a 2010-es évek első felében az euróövezet átlagánál jobb gazdasági mutatókkal rendelkezik.[5]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977 és 1982 között Ulrich Merkel felesége volt, akinek a nevét megtartotta. 1998-ban Joachim Sauerrel, a Humboldt Egyetem professzorával kötött házasságot,[2][3] férjével Berlinben él bérelt lakásban.[6] Gyermekei nincsenek.[3][6]

2014. január 6-án Svájcban, síbalesetben medencecsontját törte.[5]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állami kitüntetések:

Egyéb díjak:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Biografie (német nyelven). Die Bundeskanzlerin / Presse- und Informationsamt der Bundesregierung, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Portrait (német nyelven). Die Bundeskanzlerin / Presse- und Informationsamt der Bundesregierung, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Nagy Katalin cárnő a Kislány példaképe (magyar nyelven). Új Szó, 2005. október 11. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  4. The World's Most Powerful People (angol nyelven). Forbes, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  5. ^ a b c d Angela Merkel: a rekorder hatvan éve (magyar nyelven). Világgazdaság, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  6. ^ a b c d Dési András: Angela Merkel titka (magyar nyelven). Népszabadság, 2014. szeptember 27. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  7. President Obama Names Presidential Medal of Freedom Recipients (angol nyelven). Fehér Ház, 2010. április 27. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  8. Angela Merkel lett az év embere (magyar nyelven). Origo / MTI, 2014. december 26. (Hozzáférés: 2014. december 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angela Merkel témájú médiaállományokat.