Hermann Müller (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Müller
Bundesarchiv Bild 102-06408, Hermann Müller.jpg
A Weimari Köztársaság
3. és 11. kancellárja
Hivatali idő
1920. március 27. - 1920. június 8.
1928. június 28. - 1930. március 27.
Előd Gustav Bauer
Wilhelm Marx
Utód Konstantin Fehrenbach
Heinrich Brüning

Született 1876. május 18.
Mannheim
Elhunyt 1931. március 20. (54 évesen)
Berlin
Párt NSZP
Foglalkozás újságíró
politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Müller témájú médiaállományokat.

Hermann Müller (Mannheim, 1876. május 18.Berlin, 1931. március 20.) a Weimari Köztársaság külügyminisztere, majd két alkalommal kancellárja és a Német Szociáldemokrata Párt vezetője volt. Második kancellársága alatt a nagy gazdasági világválság megoldhatatlan feladat elé állította és lemondásra kényszerült.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hermann Müller 1876. május 18-án született Mannheimban, egy középosztálybeli család gyermekeként. 1889-ben a szocialdemokrata Görlitzer Zeitung szerkesztője lett. 1906-ban a Német Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának tagjává választották, ahol a mérsékelt középszárnyat képviselte. 1914 júliusában Franciaországba küldték, hogy a háborút ellenző, ottani szocialista ellenzékkel egyeztessen. Küldetése azonban nem járt sikerrel. 1916-ban Müller a Reichstag alsóházának tagja lett. Az 1918–19-es német forradalom után az új, átmeneti kormány tagja lett. Külügyminiszterként neki kellett aláírnia a versailles-i békeszerződést.[1]

1920 márciusában, a Kapp-puccs sikertelensége után első ízben kancellárrá választották. Megbízatása a júniusi választásokig tartott. 1920 után Müllert választották a Német Szociáldemokrata Párt élére. Az 1928-as választások a szociáldemokraták sikerét hozták el, így Müller ismét kancellár lett és a mérsékelt pártokkal együtt koalíciós kormányt alakított. Hivatali ideje alatt Németország haditengerészeti fejlesztésekbe kezdett és sikerre vitte a Young-tervet, aminek köszönhetően a versailles-i békeszerződés értelmében Németország által fizetendő jóvátétel nagyságát csökkentették. A bekövetkező nagy gazdasági világválság következtében azonban a koalíció felbomlott. Mivel a pártja a munkanélküliek részére több juttatást szeretett volna kieszközölni, ezért 1930. március 27-én lemondásra kényszerült. 1931. március 20-án hunyt el Berlinben.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Encyclopedia Britannica:Hermann Müller (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]