Eurózóna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

██ Eurózóna (eurót használó EU-tagállamok)

██ EU-tagállamok szerződésben kötelezve az euró bevezetésére

██ EU-tagállam szerződésben rögzített kimaradással

██ Eurót szerződéssel használó Unión kívüliek

██ Eurót egyoldalúan használó Unión kívüliek

Az eurózóna vagy euróövezet azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem.

Az eurózóna lakossága 2007 elején 312,7 millió fő, gazdasága a világ bruttó hazai termékének (GDP) 22%-át állítja elő. (Az Egyesült Államok aránya 28%.)[1] Árfolyamrendszerüket tekintve ezen országok egymással valutaunióban állnak.

Az eurózónán belüli monetáris politikáért az Európai Központi Bank felelős.

Az eurózóna tagországai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria (osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Ciprus (ciprusi font, CYP), Észtország (észt korona, EEK), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Írország (ír font, IEP), Lettország (lett lat, LVL), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Málta (máltai líra, MTL), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE), Spanyolország (spanyol peseta, ESP), Szlovákia (szlovák korona, SKK), Szlovénia (szlovén tolár, SIT), – az EU-28 azon 18 országaként, amelyek áttértek az euró használatára – együttesen alkotják az eurózónát, más néven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.

Az anyaországuk közigazgatási rendszerébe szervesen tagozódó, Európán kívüli területek is az eurózónához tartoznak; így az euró a hivatalos fizetőeszköz a francia tengerentúli megyékben (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion), Melilla és Ceuta területén, az Azori- és a Kanári-szigeteken, valamint Madeirán is.

A Franciaország társult területeiként nyilvántartott Saint-Pierre és Miquelon, Mayotte, Saint-Barthelemy, Saint-Martin (valamint de iure a Francia déli és antarktiszi területek, Clipperton-sziget és az Indiai-óceáni francia szigetek) fizetőeszköze is, a megszűnt francia frank (FRF) helyett.

Egyes függő területeken – bár az anyaország tagja az euróövezetnek – nem az euró a hivatalos fizetőeszköz; ezek: Aruba, Francia Polinézia, a Holland Antillák, Új-Kaledónia, továbbá Wallis és Futuna.

Rögzített euróátváltási árfolyamok
Pénznem Kód 1 € Lezárva
Belgium belga frank BEF 40,3399 1998. december 31.
Finnország finn márka FIM 5,94573 1998. december 31.
Franciaország francia frank FRF 6,55957 1998. december 31.
Hollandia holland forint NLG 2,20371 1998. december 31.
Írország ír font IEP 0,787564 1998. december 31.
Luxemburg luxemburgi frank LUF 40,3399 1998. december 31.
Németország német márka DEM 1,95583 1998. december 31.
Olaszország olasz líra ITL 1936,27 1998. december 31.
Ausztria osztrák schilling ATS 13,7603 1998. december 31.
Portugália portugál escudo PTE 200,482 1998. december 31.
Spanyolország spanyol peseta ESP 166,386 1998. december 31.
Görögország görög drachma GRD 340,750 2000. június 19.
Szlovénia szlovén tolár SIT 239,640 2006. július 11.
Ciprus ciprusi font CYP 0,585274 2007. július 10.
Málta máltai líra MTL 0,429300 2007. július 10.
Szlovákia szlovák korona SKK 30,1260 2008. július 8.
Észtország észt korona EEK 15,6466 2010. július 13.
Lettország lett lat LVL 0,702804 2013. július 9.

Eurózónán kívüli országok, ahol szintén az euró használatos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monaco, San Marino és a Vatikán korábban a francia frankot, illetve az olasz lírát használta fizetőeszközként. Az euró bevezetése után az Unió, Franciaország és Olaszország egyezmények formájában engedélyezte ezeknek az államoknak az euró használatát. (A saját maguk által vert érmék hátlapján saját nemzeti szimbólumaik is szerepelhetnek.)

Andorrának sem korábban, sem az új pénznem bevezetése után nem volt hivatalos pénzneme. A kis országban azelőtt mind a francia frankot, mint a spanyol pesetát elfogadták; most az euró van ugyanilyen helyzetben. 2004 októbere óta az EU tárgyalásokat folytat Andorrával egy, a többi három törpeállaméhoz hasonló egyezmény megkötéséről.

Montenegró és Koszovó, amely területeken korábban a német márka volt használatban (bár nem volt hivatalos fizetőeszköz), most szintén az eurót használják, bár az Unióval ők sem kötöttek erről egyezményt.

Eurózónán kívüli EU-tagállamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az euró 1999-es bevezetésekor (a később csatlakozott Görögországon kívül) három uniós ország nem lépett be az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba: Dánia, Nagy-Britannia és Svédország. Dánia belátható időn belül tervezi a csatlakozást, az Európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM II) már most is tagja. Nagy-Britanniában népszavazás lesz az euró bevezetéséről. Svédországban ez már le is zajlott 2003. szeptember 14-én; itt a közös pénznem bevezetésének ellenzői kerekedtek felül, így az ország csatlakozását bizonytalan időre elhalasztották.

Az egyelőre ERM II-n kívüli Magyarországon és Lengyelországban korábban 2019-re, Csehországban 2020-ra várják az eurózónához való csatlakozás időpontját.[2] Litvánia várhatóan 2015-ben vezeti be az eurót.[3]

A 2007-ben csatlakozott két ország közül Románia 2020-ban tervezi bevezetni az eurót,[4] Bulgária 2011-ben bizonytalan időre elhalasztotta az ERM II-höz való csatlakozást,[5] sőt 2012-ben bejelentette, hogy nem akar csatlakozni az euróövezethez, mert nem látja annak előnyeit.[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. La politique monétaire de la zone euro et la Banque centrale européenne © Fondation Robert Schuman – Questions d'Europe n°51
  2. Egyre távolabb a magyar eurótól – Index, 2010. december 30.
  3. http://hvg.hu/gazdasag/20130228_litvan_euro_uj_kormanyfo_2015
  4. http://privatbankar.hu/makro/majd-akkor-lesz-roman-euro-amikor-magyar-257002
  5. Bulgária elhalasztja az ERM2 tagságról szóló tárgyalások megkezdését Bulgária – Napi Gazdaság, 2011. július 21.
  6. Bulgária lemondott az euró bevezetéséről – Origo, 2012. szeptember 3.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]