Curaçao
| Curaçao ország | |||
| Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao | |||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou | |||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Willemstad | ||
| é. sz. 12° 11′, ny. h. 69° 00′ | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| király | Vilmos Sándor holland király | ||
| miniszterelnök | Gerrit Schotte | ||
| Hivatalos nyelv | holland, papiamento | ||
| Holland Antillák felbomlása | 2010. október 10. | ||
|
|
|||
| Elődállamok | Holland Antillák | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 141 766 fő (2009. jan 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 444 km² | ||
| Időzóna | UTC-4 (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Holland antillákbeli forint (ANG) |
||
| Hívószám | +599 | ||
| Internet TLD | .cw | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
Curaçao (hollandul Curaçao, papiamentóul: Kòrsou, spanyolul Curazao) sziget a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében és Hollandia társult állama. Curaçao (hivatalos nevén hollandul Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Curaçao (hollandul Klein-Curaçao) szigetet foglalja magába, a Holland Királyság alkotmányos része.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Eredetileg Arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. Az 1700-as években többször gazdát cserélt a sziget Britannia, Franciország és Hollandia között. 1795-ben a szigeten lévő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték a lázadókat. Tartós holland kezelésbe 1815-től került. 1863-ban történt a rabszolga felszabadítás. 1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, s ideális fekvése miatt Curacao-ra került az olajfinomítás. Az üzem miatt nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954 január 1-től önálló kormányzata lett a szigetnek, de ennek ellenére az őslakosok nem tudtak teljes jogúan részt venni az politikai döntésekben. 1969 május 30-án több mint 5 ezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt a gazdasági helyzetük miatt. Ennek legfőbb eredménye lett a papiamento nyelv hivatalossá válása. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, s végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.
1984 július 2-n elfogadták a Sziget zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. 2010. október 10.-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.
Földrajza [szerkesztés]
Curaçao a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Szárazföldi területe 444 km², lakossága 141 766 fő (2009. jan 1.)[1] +/-. Curaçao legmagasabb pontja a 375 méteres Sint Christoffelberg. A sziklás északi partnál erős tengeráramlatok vannak, míg a déli partnál a víz nyugodt, homokos öblei kedvelt turista célpontok. Itt a parttól nagyjából 30-100 méternyire van a "kék perem" ahol a tengerfenék 61 méteres mélységbe bukik, kiváló búvárkodási lehetőséget nyújtva.
ISO 3166-1 kódja a CW illetve CUW.
Élővilága [szerkesztés]
Növényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája pillangós virágúakhoz tartozó Divi-divi (Caesalpinia coriaria). Egy egyedi narancs változat, a laraha csak a szigeten fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld és ehetetlenül keserű, ám héja a Curacao likőr ízét adja.
Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a legnagyobb állatai a szigetnek. A leggyakoribbak a Tejufélékhez és Gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető. [1]
Éghajlata [szerkesztés]
Curaçao klímája félsivatagos. Januártől szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.
| Curaçao éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 32,8 | 33,2 | 33,0 | 34,7 | 35,8 | 37,5 | 35,0 | 37,7 | 38,3 | 36,0 | 35,6 | 33,3 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 30,0 | 30,5 | 31,1 | 31,6 | 32,0 | 31,9 | 32,4 | 32,6 | 31,9 | 31,1 | 30,1 | 31,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 24,3 | 24,4 | 24,8 | 25,5 | 26,3 | 26,4 | 26,1 | 26,3 | 26,5 | 26,2 | 25,6 | 24,8 | 25,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 20,3 | 20,6 | 21,0 | 22,0 | 21,6 | 22,6 | 22,4 | 21,3 | 21,7 | 21,9 | 22,2 | 21,1 | 20,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 45 | 26 | 14 | 20 | 20 | 19 | 40 | 42 | 49 | 84 | 97 | 100 | 553 |
| Havi napsütéses órák száma | 254 | 246 | 267 | 237 | 242 | 255 | 282 | 288 | 255 | 245 | 228 | 233 | 3031 |
| Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).[2] | |||||||||||||
Kis Curaçao [szerkesztés]
Kis Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a szigettől 10 kilométerre fekvő 1.7 km2-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. A növényzet főleg fűből és néhány kókuszpálmából áll. Egy régi világítótorony és egy romos parti ház emlékeztet erre. A szigeten található néhány kunyhó, ami pár napra megfelelő hajlék a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai találhatóak, amik nem voltak elővigyázatosak. Ezek legnagyobbika egy kisebb tanker, a Maria Bianca Guidesman.
Közlekedése [szerkesztés]
A KLM légitársaság Amsterdamból járatokat indít Curaçaora (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC). A repülőtér 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán haladnak. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:
- Emma királynő híd, amely 1888-ban épült pontonhíd. 1939-ban került felújításra.
- Julianna királynő híd, amely 1974-óta áll.
Hajózás [szerkesztés]
Curaçao több kikötővel is rendelkezik, melyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb, kikötő a főváros szívében, a Szent Anna öbölben található. A sziget hajójavító üzemében 3 szárazdokk is található legfeljebb 150000 tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténer-terminálja 24 órában működik.
Látnivalók [szerkesztés]
Willemstad [szerkesztés]
Willemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa az kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és a Otrobanda, melyeket a Szent Anna öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.
Erődök [szerkesztés]
Amikor a Hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:
- Fort Waterfort (épült: 1634) - 1957-ben hotellé alakították, 2005-től "Plaza Hotel" néven működik
- Fort Amsterdam (épült: 1635) - a kormányzati irodák találhatóak itt.
- Fort Beekenburg (épült: 1703)
- Fort Nassau (épült: 1797) - étterem és a kikötő felügyelet található benne.
- Riffort (épült: 1828) - Egy étterem és boltok találhatóak itt.
Curaçao a Kultúrában [szerkesztés]
- A Brit Királyi Haditengerészet az idők során 4 hajót is nevezett el a szigetről, a következő átírással: HMS Curacoa
- Curaçao (likőr) egy világszerte ismert likőr, koktél alapanyag.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
- ↑ Climatological Information for Curacao, Netherlands Antilles and Aruba, accessed 26 March 2012.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Curacao.com (angol/német/spanyol/portugál nyelvű honlap)
- Liveincuracao.com (angol honlap)
- Mauri Utazási iroda: Curacao
|
||||||||||||||||||||
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
