Willemstad
| Willemstad | |
 |
|
| Willemstad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Curaçao |
| Jogállás | főváros |
| Kerületei | Punda, Otrobanda |
| Alapítás éve | 1634 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 140 000 fő (2011)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Willemstad
Pozíció Curaçao térképén
|
|
| é. sz. 12° 7′, ny. h. 68° 56′ | |
| Willemstad óvárosa, belvárosa és kikötője | |
| Világörökség | |
 |
|
| Willemstad kikötője | |
| Adatok | |
| Ország | Curaçao |
| Típus | kulturális világörökségi helyszínek |
| Kritériumok | II, IV, V |
| Felvétel éve | 1997 |
Willemstad (ˈʋɪ.ləm.ˌstɑt) a Karib-tenger déli részén található szigetország, Curaçao fővárosa, amely a Holland Királyság tagállama. Korábban a Holland Antillák fővárosa volt, egészen az államalakulat felbomlásáig. Népessége: kb. 140 000 fő. A város történelmi központját két negyed alkotja: Punda és Otrobanda. Ezeket a Sint Anna öböl választja el egymástól, amely aztán egy természetes kikötőbe folytatódik, amelynek neve Schottegat.
Tartalomjegyzék |
Városkép és építészet [szerkesztés]
Pundát 1634-ben alapították, amikor a hollandok elfoglalták a szigetet Spanyolországtól. Punda eredeti neve hollandul de punt volt. Otrobanda, amelyet 1707-ben alapítottak, a város újabbik fele, és Willemstad kulturális központja. Neve a Papiamentu otro banda szóból származik, jelentése "a másik oldal." Pundát és Otrobandát egy hosszú pontonhíd, az Emma királynő híd köti össze. A híd még használható, de a napi forgalom ma már inkább az 1967-ben épült Julianna királynő hidat használja, amely beljebb ível át az öblön. A közelben található továbbá a ma már használaton kívüli Wilhelmina királynő felvonóhíd is.
Willemstad belvárosának összképét meghatározza a gyarmatosítás korának spanyol építészete, amely gazdagon keveredik a holland stílussal. Egyedülálló építészeti egysége miatt a belvárost és a kikötő festői bejáratát az UNESCO világörökséggé nyilvánította. Régészeti kutatásokat is folytattak a város területén[2].
A willemstadi Snoga zsinagógát szefárdi portugál zsidók építették, akik Amszterdamból és a brazíliai Reciféből érkeztek. Mintájául az amszterdami Esnoga szolgált. A zsinagógát Mikvé Israel építette 1692-ben; 1732-ben újjáépítették, ez a nyugati félteke legrégebbi zsinagógája.
Gazdaság [szerkesztés]
A venezuelai olajmezők közelsége, az ország politikai stabilitása valamint a természetes mély vizű kikötője miatt Willemstad fontos tengeri kikötővé és olajfinomító-központtá vált, valójában a Karib-tenger egyik legjelentősebb olajkikötője. A finomítót, amelyet eredetileg a Royal Dutch Shell épített 1915-ben,[3] jelképes összegért, 1 guldenért eladták Curaçao kormányának[4] amely jelenleg a PDVSA állami venezuelai olajvállalat részére adja bérbe.
A város jelentős idegenforgalmi célpont, több kaszinó is üzemel itt.
Willemstad légikikötője a Hato nemzetközi repülőtér, amely egyben bázisrepülőtere a Dutch Antilles Express és az Insel Air légitársaságoknak is.
Oktatás [szerkesztés]
Willemstadban található az Avalon Orvostudományi Egyetem.
Sport [szerkesztés]
A baseball Willemstad egyik legnépszerűbb sportja.
Klíma [szerkesztés]
Willemstad trópusi éghajlati övben terül el.
Jegyzetek, források [szerkesztés]
- ↑ becslés
- ↑ Willemstad : a road to a methodical way of conducting archaeological research for Curaçao by Amy Victorina. Manioc.org, 2011. július 25. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
- ↑ Curacao Investment Corp page describing the refinery. (Hozzáférés: 2008. április 1.)
- ↑ Refinery deal in Curacao. New York Times, 1985. szeptember 26
További források [szerkesztés]
|
||||||||||||
|
|||||||
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
