Jamaica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jamaica
Jamaica
Jamaica zászlaja
Jamaica zászlaja
Jamaica címere
Jamaica címere
Nemzeti mottó: Out of Many One People
Egy nép a sok emberből
Nemzeti himnusz: Jamaica, Land We Love
LocationJamaica.svg

Fővárosa Kingston
é. sz. 17° 59′, ny. h. 76° 48′
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet jamaicai királynő
Főkormányzó Patrick Linton Allen
Miniszterelnök Portia Simpson-Miller
Hivatalos nyelv angol (Jamaicai patois)
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Dátum 1962. augusztus 6.

Tagság A CARICOM, az ENSZ, a Nemzetközösség és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 142
Becsült 2 717 991 [1] fő (2013. december)
Rangsorban 142
Népsűrűség 249 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 10 565 millió dollár (107)
PPP: 11 328 millió dollár
Egy főre jutó 3 952 dollár (83)
PPP: 4 482 dollár
HDI (2004) 0,724 (104) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 10 991 km²
Rangsorban 166
Víz 1,5%
Egyéb adatok
Pénznem Jamaicai dollár (JMD)
Nemzetközi gépkocsijel JA
Hívószám 1-876
Internet TLD .jm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jamaica témájú médiaállományokat.

Jamaica-CIA WFB Map.png

Jamaica egy, a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó, 240 kilométer hosszú és 80 kilométer széles szigetország. A Karib-tengerben fekszik, a közép-amerikai szárazföldtől 680 kilométerre keletre, Kubától 150 kilométerre délre, és a Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől pedig 180 kilométerre nyugatra.

A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik, aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.

Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb, tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafariánus mozgalom. Jamaica a reggae zene őshazája, Bob Marley is itt született.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jamaica domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jamaica a Karib-térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek. Ilyen például: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy-Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből. Az ország legmagasabb pontja: Blue Montain Peak, 2256 méter.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunn's River vízesése
Mangrove-erdő a Black River partján

Legfőbb folyók: Black River, Rio Minho.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb, mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérsékletváltozások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak. Az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van. A sziget déli partjának egyes szakaszain az esőt hozó szeleket felfogják a hegyek. Ezek a vidékek aránylag szárazak.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság területi igénye miatt mára csak a sziget 24%-át borítják erdők, amelyekben a több millió éves elzártság következményeképpen figyelemre méltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 különböző virág- és 300 fafajtának ad otthont, és állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben található, a part menti síkságot megművelik, közvetlenül a tengerpartot pedig ismét erdők borítják.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jamaica National Heritage Trust nevű szervezet foglalkozik Jamaica nemzeti örökségének gondozásával,[2] amelybe beletartoznak a nemzeti parkok és a botanikus kertek is. E szervezet által gondozott nemzeti parkok:

  • Blue Mountains - a sziget legmagagasabb hegyeinek környéke, Jamaica első nemzeti parkja.
  • Clydesdale Nemzeti Erdő (Clydesdale National Forest Park) - az erdők mellett kávéültetvények is részei.
  • Hollywell Nemzeti Park (Hollywell National Park) - jamaicai mércével mérve nagyon hideg vidék. Gazdag madárvilág.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget i. e. 4000 és i. e. 1000 között Dél-Amerika felől, arawak és talán taino indiánokkal népesedett be. Az európaiak érkezésekor mintegy 300 ezer indián őslakos élhetett itt. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt, de még ma is élnek kis számban arawak/taíno indiánok Jamaicán, ugyanis kis részük túlélte a spanyol és angol hódítók agresszióit.

Kolumbusz Kristóf először 1494-ben szállt itt partra, és Spanyolország birtokává nyilvánította. Az első jamaicai telep Sevilla. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után elhagyták, és a főváros Spanish Townba költözött, melyet 1534 elején Santiago de la Vega alapított. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat az angolok 1655-ig erővel kitelepítették a városból, ekkor Tower Isle, az utolsó jamaicai spanyol erőd elestével teljesen angol kézre került a sziget. Don Arnoldo de Yassi védte Tower Isle erődjét öt éven át az angolok ellen, aztán Kubába menekült. A támadó angolok parancsnokai: William Penn angol admirális (a pennsylvaniai William Penn apja) és Robert Venables tábornok. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi angol, majd brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ezt a behurcolt afrikai rabszolgák tömeges alkalmazása tette lehetővé. A rabszolga-kereskedelem betiltása után, az 1800-as évek első felében Indiából és Kínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig Jamaicán élnek.

A rabszolgamunka fokozott igénybevétele következtében a 19. század elejétől a feketék száma hússzorosa lett a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából állandó és folyamatos forrása a lázadásoknak. Számos ilyen lázadás után a rabszolgaságot 1834-ben betiltották, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.

Jamaica gazdaságilag csak lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. 1958-ban a Nyugatindiai Szövetség tartománya lett. Ebben a szövetségben egyesült egész Brit Nyugat-India. Jamaica teljes függetlenségét a Szövetségből való kilépéssel érte el 1962-ben.

A függetlenség első tíz évében, az egymást követő konzervatív kormányok idején évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Nagyarányú tőkebefektetés érkezett a bauxitbányászatba és alumíniumkohászatba, az idegenforgalomba, a gyáriparba, és jóval kisebb arányban a mezőgazdaságba. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ez, párosulva az 1970-től lassuló világgazdasággal, a választókat kormányváltásra késztette 1972-ben, a Nép Nemzeti Pártját (PNP) választották meg. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. Növekvő külső és belső eladósodottság, párosulva a nagy költségvetési hiánnyal az IMF által javasolt megszorító intézkedések végrehajtására kényszerítette a kormányt.

A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott, amit súlyosbított a legnagyobb (Alpart) és harmadik (Alcoa) alumíniumgyártó termelésének leállítása. Jelentősen csökkent a második legnagyobb alumíniumgyártó (Alcan) termelése is, a Reynolds Jamaica Mines Ltd. bezárta jamaicai bányáit. Turista is kevesebb érkezett. Az 1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol nagy a bűnözés, a jelentéktelen lopások súlyos problémává váltak.

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagja. Az uralkodót, II. Erzsébetet az általa kinevezett főkormányzó (Governor-General) kévpiseli.[3] A főkormányzó jelöli posztjára a miniszterelnököt és a kormány többi tagját, majd a király vagy a királynő kinevezi őket. A kabinet minden tisztviselőjét a miniszterelnök javaslatára iktatnak be. Az államfő és a főkormányzó nagyobbrészt ceremoniális szerepet töltenek be, eltekintve komolyabb alkotmányos jogosítványaiktól.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 3 megye (county) és 14 parókiára (parish) oszlik:

  • Cornwall megye a sziget nyugati része, járásai:
    • 1. Hanover
    • 2. Saint Elizabeth
    • 3. Saint James
    • 4. Trelawny
    • 5. Westmoreland
Jamaica parishes numbered2.png
  • Middlesex megye a sziget közepe, járásai:
    • 6. Clarendon
    • 7. Manchester
    • 8. Saint Ann
    • 9. Saint Catherine
    • 10. Saint Mary
  • Surrey megye a sziget keleti része (sárga szín), járásai:
    • 11. Kingston
    • 12. Portland
    • 13. Saint Andrew
    • 14. Saint Thomas

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb politikai pártok:

  • People's National Party (Nemzeti Néppárt)
  • Jamaica Labour Party (Jamaicai Munkáspárt)
  • National Democratic Movement (Nemzeti Demokratikus Mozgalom)
  • Jamaica National Alliance for Unity (Jamaicai Nemzeti Szövetség az Egységért)

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros egy utcaképe
Középiskolások

Jamaica lakosságát 2009-ben 2 754 643 főre becsülték. A népességnövekedési ráta csak 0,43%, ezért a sziget 2025-re várható népessége 3,2 millió körül lehetséges. A 2009-es adathoz képest már most is mérhető a csökkenés, a 2011-es hivatalos becslés már csak 2 711 467 főre becsülte az ország lakosságát

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja („sok nemzetből egy”), meglehetősen sokszínű. Népessége elsősorban négerekből, továbbá spanyolokból, indiaiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.

Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és az Egyesült Királyságba. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.

A lakosság 15%-a írástudatlan.

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 64 %-a keresztény, legnagyobb része protestáns. Az öt legtöbb főt számláló egyház: „Church of God” (24%), hetednapi adventista (11%) ,pünkösdi (10%), baptista (7%) és anglikán (4%) egyház.[4]. Számos spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten, és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A többiek a jamaicai eredetű rasztafári vallás, Jehova tanúi, a hinduizmus a buddhizmus stb. hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.

Jamaicából ered a rasztafariánus vallás, aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a „fekete (afrikai) messiásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövidítése, Isten raszta elnevezése) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből és Marcus Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggaezene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több, mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.

Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit jellegzetes tájszólásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a jamaicai patois-t is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a patois a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán, úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angol és a patois kifejezéseket keverve, felváltva használja, helyzettől függően. A lakosság, a legfrissebb adatok szerint, szinte teljes mértékben feketékből, illetve mulattokból áll: a népesség 90%-a fekete, 7%-a mulatt. A feketék (afrikaiak) a rabszolgák leszármazottai, akik sajátos kultúrát hoztak létre. A mulattok fekete-fehér keverékek, bőrszínük világosabb a feketékénél, de alapjában véve negridek. Mindössze 1% fehér, és szintén 1% indiai él az országban. A fehérek a gyarmatosítók leszármazottai, az ázsiaiak pedig szerződéses munkásként érkeztek a szigetre. A fennmaradó 1% fekete-indiai-kínai keverék, illetve kínai származású.[5]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Appleton Estate jamaikai rum
Blue Mountain kávé

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agráripari ország. Gazdaságának alapja a bauxitbányászat, az ültetvényes gazdálkodás és a turizmus.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termesztett kávé, cukornád, banán, fűszerek (szegfűszeg), kakaó, dohány fontos exportcikkek.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipara a bányászaton alapul, amely külföldi monopóliumok kezében van. Óriási bauxitvagyonát jórészt külszíni fejtéssel termelik ki Ocho Ríos térségében. Más bányatermékei: márvány, gipsz.[6]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcakép, Montigo Bay

Nemzetközi repterek:

  • Sir Donald Sangster International Airport (Montego Bay)(IATA: MBJ, ICAO: MKJS)
  • Norman Manley International Airport (Kingston)(IATA: KIN, ICAO: MKJP)

Ezeken kívül még kilenc reptér található az országban. A legnagyobb légitársaság pedig az Air Jamaica.

A hajókikötők száma nyolc.

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közutak hossza 21 000 kilométer (amelyből 15 ezer km aszfaltozott 2007-ben)[7], a vasúté 272 km. A szigeten a legfontosabb tömegközlekedési eszköz a busz.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bob Marley, akit hazájában sokan szinte istenként tisztelnek

Annak ellenére, hogy Jamaica kis ország, kultúrája igen gazdag és világszerte ismert.

A reggae Elvisének tartott Bob Marley hazája. Halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították az országban.

Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga.

Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakult ki, mégpedig a New Yorkba bevándorló jamaicaiak révén, akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték el történeteiket, majd az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be. A Londonba vándorló jamaicaiaknak pedig a drum and bass stílust köszönhetjük.

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jamaicai konyha a sok etnikai csoport miatt igen változatos.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bluefields tengerpartja

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leglátogatottabb városok:

  • Kingston: Az ország fővárosa. Itt található a Bob Marley Múzeum, ami volt otthonában állít emléket a művésznek.
  • Montego Bay
  • Negril: Az ország legnagyobb tengerparti üdülőhelye.

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Jamaica-ba utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atlétika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Usain Bolt, 2009. Berlin

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jamaicai labdarúgó-válogatott sok területi bajnokságot nyert már meg.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak eddig 13 aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág az atlétika. Leghíresebb sportolóiknak egyike a sprinter Usain Bolt. Egy korábbi korszak világsztárja Merlene Ottey volt, akinek 2,4 méter magas bronzszobrot állítottak.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
február/március Ash Wednesday Hamvazószerda
március/április Good Friday Nagypéntek
március/április Easter Monday Húsvéthétfő
május 11. Bob Marley bereavement Day Bob Marley gyásznapja
május 22. Labour Day A munka napja
augusztus 1. Emancipation Day Emancipáció napja
augusztus 6. Independence Day A függetlenség napja
október 3. hétfője National Heroes Day Nemzeti hősök napja
december 25–26. Christmas Day Karácsony


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. hivatalos (becslés)
  2. http://www.jnht.com/
  3. The Monarchy Today: Queen and Commonwealth. (Hozzáférés: 2007. június 25.)
  4. http://www.state.gov/j/drl/rls/irf/2008/108531.htm
  5. Forrás: A világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
  6. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  7. CIA The World Factbook

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jamaica témájú médiaállományokat.