Jamaica
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Out of Many One People Egy nép a sok emberből |
|||||
| Himnusz: Jamaica, Land We Love | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kingston |
||||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||||
| - Uralkodó | II. Erzsébet brit királynő | ||||
| - Főkormányzó | Kenneth Hall | ||||
| - Miniszterelnök | Bruce Golding
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol (Jamaicai patoisz) | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - Dátum | 1962. augusztus 6. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 10 991 km² (166.) | ||||
| - Víz (%) | 1,5 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös évi becslés | 2 735 520 (131.) | ||||
| - Népsűrűség | 249 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 10 565 millió dollár (107.) PPP: 11 328 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 3 952 dollár (83.) PPP: 4 482 dollár |
||||
| HDI (2004) | 0,724 (104.) – közepes | ||||
| Pénznem | Jamaicai dollár (JMD) |
||||
| Időzóna | (UTC-5) | ||||
| Internet TLD | .jm |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | JA | ||||
| Hívószám | +1-876 |
||||
| A CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
|
|
|||||
Jamaica egy, a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, A Közép-Amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és az Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől és Dominikától pedig 180 km-re nyugatra.
A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik aminek jelentése „A források szigete.” Felfedezése után spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafári mozgalom. Itt született Bob Marley. Jamaica a reggae zene őshazája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Dél-Amerika felől népesedett be a sziget i. e. 4000 és i. e. 1000 között arawak és talán taino indiánokkal. Vitatott, hogy a fehérek érkezésekor léteztek-e még a szigeten jelentősebb számban, vagy lényegében kihaltak akkorra. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt.
Kolumbusz Kristóf 1494-ben szállt először partra itt és Spanyolország birtokává nyílvánította. Az első jamaicai telep: Sevilla. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után elhagyták és a főváros Spanish Town-ba költözött. Ezt 1534 elején alapította Santiago de la Vega. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat később erővel kitelepítették a városból. Ez legkésőbb 1655-ig megtörtént, amikor Tower Isle (az utolsó jamaicai spanyol erőd) elestével teljesen angol kézre került a sziget. Don Arnoldo de Yassi védte Tower Isle erődjét öt éven át az angolok ellen, aztán Kubába menekült. A támadó angolok parancsnokai: William Penn angol admirális (a pennsylvaniai William Penn apja) és Robert Venables tábornok. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi angol, majd brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ez az importált afrikai rabszolgák tömeges alkalmazásával volt lehetséges. A rabszolgakereskedelem betiltása után az 1800-as évek első felében Indiából és Kínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig is Jamaicán élnek.
A rabszolgamunka erőteljes kihasználása következtében a 19. század elejétől a feketék száma hússzorosa a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából stabil és állandó forrása a lázadásoknak. Lázadások sora után a rabszolgaságot 1834-ben tiltották be, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.
Jamaica gazdaságilag lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. 1958-ban a Nyugatindiai Szövetség tartománya lett. Ebben a szövetségben egyesült egész Brit Nyugat-India. Jamaica teljes függetlenségét a Szövetségből való kilépéssel érte el 1962-ben.
A függetlenség első tíz évében az egymást követő konzervatív kormányok idején évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Nagyarányú tőkebefektetés érkezett a bauxitbányászatba és alumíniumkohászatba, az idegenforgalomba, a gyáriparba és jóval kisebb arányban a mezőgazdaságba. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ez, párosulva az 1970-től lassuló világgazdasággal, a választókat kormányváltásra késztette 1972-ben, a Nép Nemzeti Pártját (PNP) választották meg. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. Növekvő külső és belső eladósodottság, párosulva a nagy költségvetési hiánnyal az IMF által javasolt megszorító intézkedések végrehajtására kényszerítette a kormányt.
A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott, amit súlyosbított a legnagyobb (Alpart) és harmadik (Alcoa) alumíniumgyártó termelésének leállítása. Jelentősen csökkent a második legnagyobb alumíniumgyártó (Alcan) termelése is, a Reynolds Jamaica Mines Ltd. bezárta jamaicai bányáit. Turista is kevesebb érkezett. Az 1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol nagy a bűnözés, a jelentéktelen lopások súlyos problémává váltak.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek. Ilyen például: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy-Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb, mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérséklet változások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak. Az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van. A sziget déli partjának egyes szakaszain az esőt hozó szeleket felfogják a hegyek. Ezek a vidékek aránylag szárazak.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A mezőgazdaság területigénye miatt mára csak területének 24%-át borítják erdők, ezekben a több millió éves elzártság következményeképp figyelemre méltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 különböző virág- és 300 fafajtának ad otthont, állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben terül el, a part menti síkságot művelik meg, közvetlenül a tengerpartot ismét erdők borítják.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
A Jamaica National Heritage Trust nevű szervezet foglalkozik Jamaica nemzeti örökségének gondozásával.[1] Ebbe beleértik a nemzeti parkokat és a botanikus kerteket is. E szervezet által gondozott nemzeti parkok:
- Blue Mountains - a sziget legmagagasabb hegyeinek környéke. Jamaika első nemzeti parkja.
- Clydesdale Nemzeti Erdő (Clydesdale National Forest Park) - az erdők mellett kávéültetvények is részei.
- Hollywell Nemzeti Park (Hollywell National Park) - jamaikai mércével mérve nagyon hideg vidék. Gazdag madárvilág.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Jamaikában az UNESCO semmit sem tekint a világörökség részének.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Államforma: alkotmányos monarchia
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 3 megye (county) és 14 parókiára (parish) oszlik:
- Surrey megye a sziget keleti része (sárga szín), járásai:
- 11. Kingston
- 12. Portland
- 13. Saint Andrew
- 14. Saint Thomas
- Middlesex megye a sziget közepe, járásai:
- 6. Clarendon
- 7. Manchester
- 8. Saint Ann
- 9. Saint Catherine
- 10. Saint Mary
- Cornwall megye a sziget nyugati része, járásai:
- 1. Hanover
- 2. Saint Elizabeth
- 3. Saint James
- 4. Trelawny
- 5. Westmoreland
[szerkesztés] Politikai pártok
A legnagyobb politikai pártok:
- People's National Party (Nemzeti Néppárt)
- Jamaica Labour Party (Jamaicai Munkáspárt)
- National Democratic Movement (Nemzeti Demokratikus Mozgalom)
- Jamaica National Alliance for Unity (Jamaicai Nemzeti Szövetség az Egységért)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Jamaica hadereje
[szerkesztés] Népesség
Jamaica lakosságát 2 754 643 főre becsülik 2009-ben. Népességnövekedési ráta: 0,43 %. Ezért nem nagy a népesség növekedése. 2025-re várható népessége 3,2 millió körül lehet.
[szerkesztés] Általános adatok
Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja - „sok nemzetből egy” – meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiaiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 80% néger, 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.
Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Angliába. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.
[szerkesztés] Népesebb települések
Fő szócikk: Jamaica városai
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság 80%-a keresztény. Az öt legtöbb főt számláló egyház: church of god (21,6%), baptista (9%), adventista (8,8%), pünkösdista (7,6%) és anglikán (5%). Számos az inkvizíció elől menekülő spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A fennmaradó 20% a jamaicai eredetű rasztafári vallás, hinduizmus és buddhizmus hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.
Jamaicából ered a rasztafariánus vallás, aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a „fekete (afrikai) messiásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövidítése, Isten raszta elnevezése) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből és Marcus Mosiah Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggaezene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.
Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit elég ízes tájszólásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a Jamaicai Patoiszt is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a Patoisz a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angolt és a patoisz kifejezéseket keverve, felváltva használja helyzettől függően.A lakosság, a legfrissebb adatok szerint szinte teljes mértékben feketékből,illetve mulattokból áll.A feketék(afrikaiak),a rabszolgák leszármazottai.Sajátos kultúrát hoztak létre, itt született meg a fekete gyökerekkel rendelkező rasztafari vallás.Ma már a népesség 90%-a fekete,7%-a mulatt. A mulattok fekete-fehér keverékek,bőrszínük világosabb a feketéknél,de alapjában véve negridek. Mindössze 1% fehér ,szintén 1% indiai ál az országban.A fehérek,a gyarmatosítók leszármazottai.Az ázsiaiak szerződéses munkásként érkeztek ide.A fennmaradó 1% fekete-indiai.kínai keverék,illetve kínai származású. Forrás: A világ országai,Nyír-Karta Bt 2008
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termesztett kávé, cukornád, banán, fűszerek (szegfűszeg), kakaó, dohány fontos exportcikkek.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit.
[szerkesztés] Közlekedés
Nemzetközi repterek
Sir Donald Sangster International Airport (Montego Bay)(IATA: MBJ, ICAO: MKJS) Norman Manley International Airport (Kingston)(IATA: KIN, ICAO: MKJP)
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
272 km hosszú a vasút.
A legfontosabb közlekedési eszköz a busz.
A szigeten az Air Jamaica a legnagyobb repülőtársaság.
[szerkesztés] Kultúra
Annak ellenére, hogy Jamaica kis ország, kultúrája igen gazdag és világszerte ismert. Ha másról nem is, a reggae Elvisének tartott Bob Marley-ről biztosan ismerhetjük Jamaicát. Halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították az országban. Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga. Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakúlt ki, mégpedig a New Yorkba bevándorló jamaicaiak révén akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték történeteiket, az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be . A Londonba vándolró jamaicaiaknak pedig drum and bass stílust köszönhetjük.
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | angol neve | magyar neve |
|---|---|---|
| január 1. | New Year's Day | újév |
| február/március | Ash Wednesday | hamvazószerda |
| március/árprilis | Good Friday | nagypéntek |
| március/április | Easter Monday | húsvéthétfő |
| május 11. | Bob Marley bereavement Day | Bob Marley gyásznapja |
| május 22. | Labour Day | a munka napja |
| augusztus 1. | Emancipation Day | emancipáció napja |
| augusztus 6. | Independence Day | A függetlenség napja |
| október 3. hétfője | National Heroes Day | nemzeti hősök napja |
| december 25-26. | Christmas Day | Karácsony |
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
