Jamaica
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Out of Many One People Egy nép a sok emberből |
|||||
| Himnusz: Jamaica, Land We Love | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kingston |
||||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||||
| - Uralkodó | II. Erzsébet | ||||
| - Főkormányzó | Kenneth Hall | ||||
| - Miniszterelnök | Bruce Golding
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol (Jamaikai patoisz) | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - Dátum | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 10 991 km² (166.) | ||||
| - Víz (%) | 1,5 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös évi becslés | 2 735 520 (131.) | ||||
| - Népsűrűség | 249 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 10 565 millió dollár (107.) PPP: 11 328 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 3 952 dollár (83.) PPP: 4 482 dollár |
||||
| HDI (2004) | 0,724 (104.) – közepes | ||||
| Pénznem | Jamaikai dollár (JMD) |
||||
| Időzóna | (UTC-5) | ||||
| Internet TLD | .jm |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | JA | ||||
| Hívószám | +1-876 |
||||
| A CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
|
|
|||||
Jamaika egy, a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, A Közép-Amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és az Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől és Dominikától pedig 180 km-re nyugatra.
A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik aminek jelentése „A források szigete.” Felfedezése után a spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaika az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafári mozgalom. Itt született Bob Marley. Jamaika a reggae zene őshazája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek pl.: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a csodás fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérséklet változások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak (az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van).
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A mezőgazdaság területigénye miatt mára csak területének 24%-át borítják erdők, ezekben a többmillió éves elzártság következményeképp figyelemre méltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 különböző virág- és 300 fafajtának ad otthont, állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben terül el, a partmenti síkságot művelik meg, és a tengerpart közvetlen közelét szintén erdők borítják.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Államforma: alkotmányos monarchia
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 3 megye (county) és 14 parókiára (parish) oszlik:
- Surrey megye a sziget keleti része (sárga szín), járásai:
- 11. Kingston
- 12. Portland
- 13. Saint Andrew
- 14. Saint Thomas
- Middlesex megye a sziget közepe, járásai:
- 6. Clarendon
- 7. Manchester
- 8. Saint Ann
- 9. Saint Catherine
- 10. Saint Mary
- Cornwall megye a sziget nyugati része, járásai:
- 1. Hanover
- 2. Saint Elizabeth
- 3. Saint James
- 4. Trelawny
- 5. Westmoreland
[szerkesztés] Politikai pártok
A legnagyobb politikai pártok:
- People's National Party (Nemzeti Néppárt)
- Jamaica Labour Party (Jamaicai Munkáspárt)
- National Democratic Movement (Nemzeti Demokratikus Mozgalom)
- Jamaica National Alliance for Unity (Jamaicai Nemzeti Szövetség az Egységért)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Jamaica hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja: „sok nemzetből egy” – meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 80% néger, 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.
Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Angliába. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.
[szerkesztés] Népesebb települések
Részletező szócikk: Jamaica városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság 80%-a keresztény. Az öt legtöbb főt számláló egyház: church of god (21,6%), baptista (9%), adventista (8,8%), pünkösdista (7,6%) és anglikán (5%). Számos az inkvizíció elől menekülő spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A fennmaradó 20% a jamaicai eredetű rasztafári vallás, hinduizmus és buddhizmus hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.
Jamaicából ered a rasztafariánus vallás, aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a „fekete (afrikai) messisásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövídítése, Isten raszta elnevezése) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből és Marcus Mosiah Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggaezene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.
Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit elég ízes tájszolásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a Jamaicai Patoiszt is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a Patoisz a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angolt és a patoisz kifejezéseket keverve, felváltva használja helyzettől függően.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termesztett kávé, cukornád, banán, fűszerek (szegfűszeg), kakaó, dohány fontos exportcikkek.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
272 km hosszú a vasút.
A legfontosabb közlekedési eszköz a busz.
A szigeten az Air Jamaica a legnagyobb repülőtársaság.
[szerkesztés] Kultúra
Annak ellenére, hogy Jamaica kis ország, kultúrája igen gazdag és világszerte ismert.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga. Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakúlt ki, mégpedig a New Yorkba bevándorló jamaicaik révén akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték történeteiket, az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be . A Londonba vándolró jamaicaiaknak pedig drum and bass stílust köszönhetjük.
A legismertebb jamaicai Bob Marley akit a reggae Elvisének tartanak, halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították a szigetországban. A mai jamaicai zene talán leghíresebb alakja Sean Paul aki a szigetlakók "érthetetlen" angolján osztja a dancehallos, hip-hopos muzsikáját.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | angol neve | magyar neve |
|---|---|---|
| Január 1. | New Year's Day | újév |
| február/március | Ash Wednesday | hamvazószerda |
| március/árprilis | Good Friday | nagypéntek |
| március/április | Easter Monday | húsvéthétfő |
| május 11. | Bob Marley bereavement Day | Bob Marley gyásznapja |
| május 22. | Labour Day | a munka napja |
| augusztus 1. | Emancipation Day | emancipáció napja |
| augusztus 6. | Independence Day | A függetlenség napja |
| Október 3. hétfője | National Heroes Day | nemzeti hősök napja |
| december 25-26. | Christmas Day | Karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||
|---|---|---|---|
| Reggae – Mento – Ska – Blue Beat – Rocksteady – Dub – Dub költészet – Toasting – Lovers Rock – Dancehall – Ragga – Reggae rock – Reggaetón – Roots reggae – 2 Tone | |||
| Reggae stílusok – Jamaica zenéje – Karib zene az Egyesült Királyságban | |||
| Kapcsolódó cikkek | |||
| Jamaica – Hailé Szelasszié – Marcus Garvey – Rasztafariánusok – Afrocentrizmus – Black nacionalizmus – Zion – Raszta hajviselet – Ganja – Rude boy – Skinhead – Suedehead – Dancehall (szórakozóhely) – Dubplate – Stalag version – Jamaican sound system – Sound system (DJ) – Riddim – Jamaicai angol nyelv – Studio One – Trojan Records – Island Records – Coxsone Dodd – Chris Blackwell – Reggae-zenészek – Dub-zenészek – Jamaicai lemezproducerek |
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) |  |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||
