Kender

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kender
Cannabis sativa
Cannabis sativa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Kenderfélék (Cannabaceae)
Nemzetség: Cannabis
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kender témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kender témájú kategóriát.

A kender (Cannabis[1]) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kender egy ókori ábrázolása

Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; egyes fajokat az Óvilág különböző részeiről származtatják.

Tulajdonságai, leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica) van. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.

Gyakoribb azonban, hogy 3 külön fajt tartanak számon a nemzetségben: a Cannabis sativa mellett a Cannabis indicát vagy a Cannabis africanát és a Cannabis ruderalist, ami Kelet-Európában is honos faj, apró termetével és nappal hosszától független virágzásával tűnik ki a többi faj közül.

A C. sativa fölrajzi elkülönülés, morfológiai és kémiai tulajdonságok tekintetében alakkörökre oszlik oszlik.

A fontosabb variációk kiemelkedő jegyei:

Cannabis indica[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaktani különbségek

Más néven Cannabis sativa var. indica. Pakisztánból és Indiából származtatható.

Jellemzői:

  • Alakja bokros, több fő virágcsúccsal,
  • alacsony, tömör megjelenésű, rövid szárcsomókkal,
  • széles ujjú nagy levelekkel (3-5 ujj),
  • többnyire sötét vagy méregzöld színű,
  • rövid beérési idejű,
  • CBD nagyobb arányban található benne, mint THC,
  • ezért „testi”, kanapéba szögező hatása kerül előtérbe,
  • illata határozottabb, erősebb, mint a sativáé,
  • hasonlíthat a macska- vagy borzvizelet szagára,
  • némelyik fajtáé viszont egzotikus, édeskés.

Rövid beérési ideje és alacsony mérete miatt kedvelt fajta a beltéren termesztők körében.

Általában később éri el a virágzóképes kort, mint a törzsváltozat, ami azt is jelenti, hogy hosszabb vegetatív szakaszra van szüksége.

Termőre fordulva nem nem nyúlik meg annyira, mint a törzsváltozat.

A kivirágoztatás (nappali órák számának csökkentése) miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti méret 50–100%-a.

Cannabis sativa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más néven Cannabis sativa var. sativa. Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenése különféle lehet, de fő tulajdonságai állandóak:

  • Magasra (akár 5 m-esre) növő,
  • nyúlánk, ágai egymástól viszonylag messzire helyezkednek el,
  • levelének ujjai keskenyek (6-12 ujj),
  • többnyire világos zöld színű,
  • hosszú beérési idejű,
  • THC-t nagyobb arányban tartalmaz, mint CBD-d (15%-20% THC tartalom),
  • ezért hatása inkább „agytekerős”, „flesselős”, nevettetős.

Magas, nyúlánk termete, hosszú beérési ideje miatt a 100%-ban sativa fajták nem kedveltek benti, de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők körében.

Nyúlánk, szellős alkata miatt csak kis felületen tudja befogni egy beltéri lámpa egy pontból érkező sugarait, ezért nem képes hatékonyan felhasználni azt.

Mivel hamarabb ki lehet virágoztatni mint egy indicát, és beérési ideje hiába hosszabb (9-13 hét), a szüretelésük időpontja megegyezhet, hiszen annak több időt kellett vegetatív szakaszban töltenie, mire elérte azt az „ivarérett” kort, amikor már virágba borítható.

A virágzás beindításától kezdve 2-3-szor akkorára nőhet mint eredeti, vegetatív szakaszbeli mérete.

Sokan jobban kedvelik a sativát agyi, nevettetős, kreatív gondolkodásra serkentő hatását, az indicák fotelba szegező, testi, elnehezítő, vagy altató hatásával szemben.

Cannabis ruderalis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más néven Cannabis sativa var. ruderalis.

Fő jellemzői:

  • kis méret,
  • alacsony THC-tartalom,
  • virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától – nem úgy mint a sativánál vagy az indicánál –, adott idő után mindenképp kivirágzik, függetlenül a megvilágítás hosszától.

Hasonló a parlagfűhöz.

Cannabis spontanea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más néven Cannabis sativa var. spontanea.

Vadon növő, akár nemesített (például rostkendernek) akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata, hétköznapibb nevén vadkender, helyesen kivadult kender. A magyarországi vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderalis, hanem az előző század elején nagy területeken termesztett sativák elfajult, elvadult változatai, amik viszont keveredhettek ruderalisszal.

A kender mint haszonnövény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal kender növény
A megtermékenyítetlen, termős virágzatú kender

A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A kőkori hálós halászat maradványai alapján megállapítható, hogy a fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak már i. e. 2800 évvel is jól ismerték, szöveteket és köteleket készítettek belőle, a japánok és mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták. Dél-Európában Hérodotosz idejében már (az i. e. 5. században) ismerték. Észak-Európába a szkíták hozták be i. e. 700 körül.

Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

A kender elsődleges megmunkálása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kender elsődleges megmunkálása a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), törés és tilolás.

Textilipari felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kender fontos textilipari nyersanyag is.[2] Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.

A gyártási melléktermékek hasznosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.

A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas.

A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak.

A kender mint gyógyszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenderkivonat alapú gyógyszerészeti készítmény
Volcano Vaporizer

A növény több mint 60 kannabinoid anyagot tartalmaz,[3] füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a sclerosis multiplexes betegek rohamainak enyhítésére, a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésében[forrás?]. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA tizenkét államában engedélyezik a marihuána orvosi célú alkalmazását.

Rákellenes hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Dr. Robert J. Melamede által vezetett, Cannabis Science INC™ denveri intézet legfrissebb kutatása szerint a magas THC hatóanyagtartalmú marihuána olaj képes a rák több típusát sikeresen kezelni.[4] Robert Melamede, Ph.D. Kannabisz kivonat terápiája pácienseinél sikeresen legyőzte a rák több fajtáját.[5] [6] [7] [8]

Canadai civil szervezetek, köztük Phoenix Tears és 12 közreműködő orvosuk szerint a marihuána növényből előállított olaj komoly segítséget adott tagjaik felépüléséhez, akiknek állapotuk a kemoterápia és sugárkezelés után sem javult. Többen a rák elsőszámú ellenszerének tartják, káros mellékhatások és a veszélyes sugárterápia alkalmazása nélkül, állapotukat a kezelés előtt és után orvosi bizonylatokkal alátámasztották.[9] [10]

Pszichoaktív hatóanyag (marihuána)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unrolled joint.jpg
"Joint" 500-mg
Pipa, kiseru (Japán)

A szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatot hívják marihuánának. A leginkább elterjedt fogyasztási módja a cigarettába sodrás, a jobban éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. Ez az úgynevezett „joint”.

Gyakorinak mondható még a „bong” és a vízipipa is. Ennek előnye hogy a benne lévő víz minimálisan megszűri a füstben lévő káros anyagokat (ez függ a víz telítettségétől, az égetett anyag kátránytartalmától, és a bong szerkezeti tulajdonságaitól is) és le is hűti füstöt, így csökkentve a használó tüdejére nehezedő terhet.

A bongnál is egészségesebbnek és hatékonyabbnak mondható a vaporizer.[11]

Lényege, hogy a kendert csak 185-210 °C fokra hevíti, így az aktív hatóanyagok már elpárolognak, de mérgező égéstermékek gyakorlatilag nem keletkeznek, így nem kerül a kelleténél több káros anyag a használó tüdejébe, és természetesen dohányt sem kell használni a jobb éghetőség kedvéért, mint az előbbi módszereknél, bár ha a marihuána jó minőségű, akkor rendesen ég dohány hozzáadása nélkül is.

A virágzaton és a kísérőleveleken nagy számban található mirigyek által termelt gyantát – (például szitálással) elválasztva a többi növényi résztől – „kief”-nek vagy néha „pollem”-nek nevezik, ez nem összetévesztendő a porzós virágok virágporával (angolul: pollen). A virágpor egyáltalán nem tartalmaz aktív hatóanyagokat (THC-t), a kief viszont az egyik legpotensebb kivonás nélkül készíthető kenderkészítmény a hasis után tekintve, hogy a kannabinoidok főleg a kender gyantájában vannak jelen.

A kender gyantája összegyűjtve, préselve nevezhető hasisnak, színe az egészen zöldtől az aranybarnán keresztül a majdnem feketéig változhat, tisztaságától és az előállítás módszerétől függően.

Előállításának egyik hagyományos módja a szitálás és préselés. A szárított növényi törmeléket egy sűrű szövésű szöveten átszitálva, a szövet sűrűségétől függően különböző minőségű hasis állítható elő. Minél sűrűbb a szita, annál jobb minőségű lesz a hasis, mivel annál kevesebb növényi törmelék jut a gyantamirigyek közé. Ez a hasis színén is kitűnik: minél sárgább, annál tisztább.

Egy másik hagyományos készítési mód, amit érdekességként lehetne megemlíteni, úgy történt, hogy meztelen nők, esetleg lovak, testéről gyűjtötték össze a rájuk ragadt gyantát, miután végigmentek egy kenderültetvényen.

A kender virágán lévő gyantamirigyek
"Kief", a kender gyantája
Préselt kendergyanta, azaz hasis

Hasisolaj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hasisolaj a gyantamirigyek további kivonásával állítható elő, ez többnyire etil-alkohollal vagy PB gázzal történhet.

"Space cake"

A kender sokféle fogyasztási formái közé sorolható még a „space cake”, vagyis a kenderes sütemény, ami többnyire olyan vajjal készült, amin kender virágokat/leveleket futtattak meg, és a „zöld sárkány”, ami olyan alkoholos ital, amiben kendert áztattak huzamosabb időn keresztül.

A pszichoaktív főalkotó minden esetben a THC (tetrahidrokannabinol). A növényben kisebb-nagyobb mennyiségben előforduló más kannabinoidok - köztük a CBD - jelentősen módosíthatják az összhatást.

Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte kb. 141 millióra tehető a rendszeres cannabis-fogyasztók száma (ez a világ népességének 2,45%-a). Indiában ma is élő szokás a bhang, a ganja és a charas fogyasztása (ezek különböző cannabis-preparátumok). A világszerte használt pszichoaktív szerek között a cannabis népszerűségét tekintve a ötödik helyen áll (az első négy helyet a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma foglalják el – ilyen sorrendben). Az illegális drogok között Európában[12] és Magyarországon[13] is a legtöbbet használt.

Magyar jogi szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis mennyiségű marihuána birtoklásának jogi megítélése az európai országokban (2012)

██ Illegális

██ Illegális, de a hatóságok nem üldözik

██ Dekriminalizált

██ Legális

A hatályos magyar törvények tiltják a marihuána terjesztését, valamint bármiféle használatát (beleértve az orvosi használatot is). A Büntetőtörvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, definiálva a csekély és a jelentős mennyiséget. A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, ami 12-100 g marihuánának felel meg 1-8% hatóanyag-tartalommal számolva. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosa.[14]

A 283. § (1) bek. (a) pont szerint „Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart[15] Ugyanazon bekezdés (e) és (f) pontjai a kábítószerfüggő személyekre vonatkoznak. Az (e) pont szerint függő személyek akkor nem büntethetőek, ha jelentős mennyiségnél kevesebb mennyiséggel követik el a visszaélést. Az (f) pont szerint pedig akkor nem büntethető egy függő, ha többek között „az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.[16]

A marihuána és származékainak dekriminalizálásáért Magyarországon 2002 és 2011 között tevékenykedett a Kendermag Egyesület.

A marihuána egészségügyi hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drogok veszélyességi skálája[17]

Bár nagyon sok ellentmondó tanulmány látott napvilágot a marihuána egészségügyi hatásairól, néhány következtetés már levonható a szer fizikai és mentális hatásairól. Az orvosi vizsgálatok a marihuánának káros és jótékony hatásait is feltárták. A marihuána összetétele, illetve kémiai alkotóinak részaránya is jelentősen befolyásolhatják a hatást. A marihuánával kapcsolatos jogi kérdések miatt sok propagandaanyag és téves információ kering erről a kérdésről a legalizálás támogatói és ellenzői jóvoltából egyaránt.

A sclerosis multiplex betegség kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2011-ben publikált orvosi tanulmány szerint egy marihuána kivonatokat tartalmazó gyógyszer készítményt hatásosnak találták a sclerosis multiplex betegség kezelésében [18] Később egy 2014-ben publikált orvosi tanulmány színtén hatásosnak találta a marihuánát a sclerosis multiplex betegség kezelésében, főként a fájdalomcsillapításban, és az izommerevség okozta fájdalmas görcs kezelésében. [19] Jelenleg a 11 országban elérhető spray formájában, vényköteles gyógyszerként Sativex néven, mely egy, a marihuánából kivont THC-nevű hatóanyagot tartalmaz. [20]

Pszichológiai hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárított (megtermékenyítetlen) kendervirágzat, más szóval marihuána

A pszichológiai hatás, idegen szóval high, magyarul többnyire beszívottság szubjektív jelenség és egyénenként változó. Jellemző hatás például a tudatállapot és az érzékelés megváltozása; enyhe eufória; elégedettség- és ellazultságérzés; letargia; emelkedett művészi, zenei és humorérzék; metakogníció; önértékelés; a lineáris emlékezet zavarai; javuló epizodikus emlékezet; fokozott érzékiség; intenzív érzékelés; megnövekedő libidó; kreatív és filozofikus gondolkodás; paranoia; szorongás; minták és színek fokozott érzékelése.

Éhség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marihuána-használat egyik jellemző következménye a megnövekedett éhség, melynek hatására a használó gyakrabban és többet étkezik a számára szokásosnál. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány,[21] mely indokolni véli ezt a hatást, nevezetesen úgy, hogy a kannabinoidok a hipotalamuszban aktiválnak olyan receptorokat, amelyek az élelmiszer bevitelért felelősek.

Emlékezetzavar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok szerző feljegyezte, hogy a marihuána emlékezetzavart okoz, de a jelenség mechanizmusára csak 2009-ben adtak meggyőző tudományos magyarázatot a spanyolországi Pompeu Fabra egyetem munkatársai.[22][23]

Mérgezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marihuána egyik fő hatóanyaga a tetrahidrokannabinol, röviden THC.

A Merck Index szerint a THC LD50 értéke (szezámolajban oldva) szájon át 1270 mg/kg hím patkányoknál és 730 mg/kg nőstény patkányok esetében.[24] Ezen adatok egy 68 kg tömegű emberre skálázva 50, illetve 86 grammnak felelnek férfi illetve nő esetében. Ez 1-1,8 kilogramm kendervirágzat megevésével egyenértékű 5%-os, átlagosnak mondható, THC-tartalommal számolva.

A THC a légzőszerveken keresztül is bejuttatható a szervezetbe. Patkányokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ílymódon bevitt THC LD50 értéke 42 mg per testtömegkilogramm.

Fontos megjegyezni, hogy az állatokon végzett kísérletek eredményei nem alkalmazhatóak minden további nélkül az emberre, hiszen nemcsak az ember idegrendszere különbözik a patkányétól, hanem a szervezetbe bejutó vegyületek lebomlási sebessége is eltérő. THC-mérgezéses emberi haláleset igen ritka.[25]

Kombinációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marihuánakutatás egyik zavaró tényezője az, hogy a marihuánát gyakran más anyagokkal, például dohánnyal és alkohollal egyidejűleg viszik be a szervezetbe.[26]

Lélektani hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marihuánafogyasztás gyakran megzavarja a rövidtávú emlékezet működését.

A marihuána hatása vélhetően kiterjed a hippokampuszra is, amely feltehetően az emlékezetért és a tanulásért felelős, így romlik a rövidtávú memória.[27] Más források azonban hosszú távon bizonyos típusú emlékezetek javulásáról számolnak be.[28] Megint más források a marihuána neuroprotektív hatását mutatták meg,[29][30] melynek következményeként a marihuána alkalmas olyan degeneratív betegségek megelőzésére, mint például az Alzheimer-kór.

A krónikus marihuánahasználók maradandó memóriazavarait illetően 1998-ban Bernard Condevaux francia egészségügyi államtitkár adott megbízást egy jelentés elkészítésére. A kutatást Dr. Pierre-Bernard Roques vezette, s azzal az eredménnyel zárta, hogy a modern orvosi képalkotó eszközök (például MRI) nem erősítik meg azokat a korábbi eredmények, melyek szerint anatómiai változás következik be a krónikus marihuánahasználók agyában”. Arra a következtetésre jutott, hogy szemben az alkohollal és a kokainnal, a marihuána hatóanyaga, a THC nem idegméreg.

Szintén 1998-ban jelent meg egy cikk a Journal of Neuroscience című folyóiratban, amely viszont azt állítja, hogy a THC ideghalált okoz a hippokampuszban, megjegyzi azonban, hogy többek között az aspirin és az E-vitamin meggátolhatja ezt a hatást[31]

Egy 2006-os cikk szerint, amely egy tinédzserek körében készült, 1977 óta folytatott vizsgálat eredményeit foglalta össze, a marihuána megnövelheti egyes pszichózisok, mint például a skizofrénia előfordulásának kockázatát. A cikk megállapításait - a vizsgálat módszerei miatt - számos szakember ugyan kifogásolta, más szakemberek viszont független módszerekkel hasonló eredményekre jutottak.[32] A későbbiek során ezt az állítást cáfolták, amiről Paul Armentano (NORML) számol be 2009 júliusában. A Schizophrenia Research c. folyóiratban a Keele Egyetem munkatársai megjelentették azon vizsgálatuk eredményeit, amely bebizonyítja: 1996 és 2006 között a szkizofréniás megbetegedések prevalenciája (előfordulás) és incidenciája (új esetek száma) stabil maradt vagy csökkent – miközben a kannabisz-fogyasztás növekvő trendeket mutatott az országban. A kutatók szerint tehát nem valószínű, hogy a szkizofrénia és a kannabisz-használat között ok-okozati kapcsolat állna fenn.

Szennyező anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marihuána, más szóval a megtermékenyítetlen kendervirágzat, tartalmazhat nehézfémeket és más szennyező anyagokat, melyeket az élő növény vesz fel a környezetéből.[33]

A természetes szennyeződés mellett a forgalmazók esetenként szándékosan is szennyezik a marihuánát homokkal, üvegporral vagy cukorral, esetleg különböző fűszerekkel például oregánóval és majorannával, hogy növeljék a tömegét. Ezek az anyagok hasonlóan csillognak, mint a gyanta kristályok, viszont sokkal nehezebbek, így számottevően növelik az anyag utcai értékét és rontják a minőségét. Az ilyen jellegű kereskedői magatartást normál körülmények között a fogyasztóvédelmi törvények hivatottak kezelni, de amíg a marihuána kereskedést törvény tiltja, lehetetlen a fogyasztók védelme.

Terhesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a terhesség alatt marihuánát fogyasztó anyák gyermekei gyakrabban szenvednek kognitív hiányosságokban, koncentrációzavarban, hiperaktivitásban és szocializációs interakciós problémákkal, mint hasonló korú, hasonló társadalmi háttérrel rendelkező társaik.[34][35][36][37][38] Európai és amerikai tudósok jutottak arra ez eredményre, hogy a szervezet által termelt természetes kannabinoidok meglepően jelentős szerepet játszanak bizonyos idegsejtek kapcsolódási módjainak kialakulásában. Az idegsejtek kapcsolódásai viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki a magzat agyában. A tanulmány megpróbálja jobban megérteni ezt a folyamatot és meghatározni, hogy mikor és hogyan károsíthatja a marihuánafogyasztás a magzatot.

Jamaicai tanulmányok viszont arra a következtetésre vezettek, hogy a várandós anyák marihuánafogyasztása nem okoz sem születési rendellenességeket sem alulfejlettséget.[39][40] Egy 1994-es tanulmányban 24 olyan gyermeket vizsgáltak, ahol a kismama használt marihuánát a terhesség alatt és 20 olyan gyermeket, ahol nem. A babákat három napos és egy hónapos korukban vizsgálták meg a Brazelton Neonatal Assessment Scale szerint. Nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport fejlettségi szintje között 3 napos korban. Egy hónapos korban a terhesség alatt THC-nak kitett gyermekek jobb fiziológiai stabilitást mutattak társaiknál. Ezt a tanulmányt a March of Dimes alapítvány támogatta.[41]

Rák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több cikk azt állítja, hogy a marihuánahasználat növeli egyes nyaki és fejrákok kialakulásának valószínűségét, továbbá, hogy a marihuánás cigaretta füstjében legalább másfélszer annyi karcinogén anyag található, mint a „normál” dohányfüstben [42][43]

Ezek a cikkek egy olyan kutatáson alapulnak, melyek a kender levelét, illetve a dohány levelét hasonlították össze, főleg a kátránytartalom miatt. Valójában a kendernél nem a levelek füstölése történik. A kender fogyasztott része csak nyomokban tartalmaz kátrányt, attól függ, hogy mennyi levelet hagytak rajta.

2007. május 23-án Donald Tashkin orvostudományi professzor azt nyilatkozta, hogy a marihuánahasználat, úgy tűnik, nem növeli a tüdőrák illetve a nyaki és feji tumorok kockázatát.[44][45][46] Állítását egy 2252 résztvevős tanulmánnyal [44] támasztotta alá.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A cannabis jelentése: ’kender’, a sativa jelentése: ’vethető, vetemény’, azaz itt: ’haszonnövény’
  2. Zilahi Márton: A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953
  3. http://tasz.hu/files/tasz/imce/2-kender.pdf Kender-könyv, TASZ kiadvány, 8. oldal
  4. http://web.archive.org/web/20120505030743/http://cannabisscience.com/news-a-media/breaking-news.html Cancer Related News Releases
  5. http://web.archive.org/web/20120227013001/http://www.cannabisscience.com/download/2ndpatient_casestudy_feb072012_update.pdf
  6. http://web.archive.org/web/20110304013042/http://www.cannabisscience.com/download/cancer_extract_kills.pdf
  7. http://web.archive.org/web/20120227052002/http://www.cannabisscience.com/download/patientthree_feb112012_update2.pdf
  8. http://web.archive.org/web/20120227003733/http://www.cannabisscience.com/download/patientfour_feb012012.pdf
  9. http://phoenixtears.ca/video-library/ Phoenix Tears civil szervezet
  10. http://boards.cannabis.com/medicinal-cannabis-health/161539-granny-storm-crows-list.html Marihuána gyógyászati célra való alkalmazási területei, lista és orvosi referenciák
  11. [1] Cal NORML/MAPS Study Shows Vaporizer Can Drastically Reduce Toxins in Marijuana Smoke, Journal of Cannabis Therapeutics 4(1), 2004
  12. Az Európai országokban 2005-ben, mintegy 30 millió ember használt cannabist. [2]
  13. Minisztériumi jelentés a magyarországi droghelyzetről
  14. http://www.daath.hu/showText.php?id=62#chapter3
  15. http://drogriporter.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=1277
  16. kenderforum.org
  17. Nutt D, King LA, Saulsbury W, Blakemore CDevelopment of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse // Lancet369 (2007) (9566) С. 1047–53. — DOI:10.1016/S0140-6736(07)60464-4. —PMID:17382831.
  18. European Journal of Neurology Volume 18, Issue 9, pages 1122–1131, September 2011
  19. Barbara S. Koppel, MD, et all:Systematic review: Efficacy and safety of medical marijuana in selected neurologic disorders, Neurology, April 29, 2014 vol. 82 no. 17 1556-1563
  20. gwpharm.com Home/Sativex
  21. http://health.howstuffworks.com/marijuana4.htm How marihuana works
  22. (2009. 8) „Cannabinoid modulation of hippocampal long-term memory is mediated by mTOR signaling”. Nature Neuroscience. DOI:10.1038/nn.2369.  
  23. How Marijuana Causes Memory Deficits. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
  24. Carl R Lupica et al.: Marijuana and cannabinoid regulation of brain reward circuits. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
  25. Humán mérgezéses esetek
  26. Zhang, Z.-F., Morgenstern, H., Spitz, M. R., Tashkin, D. P., Yu, G.-P., Marshall, J. R., Hsu, T. C., and Schantz, S. P. 1999. [3]
  27. HV, Brignell C, Fletcher S, Middleton P, Henry J. Cognitive and subjective dose-response effects…
  28. Iversen, L. 2003. Cannabis and the brain. Brain 126(6): 1252-1270. Retrieved on 5 Mar 2007
  29. [4] Neuroprotection by 9-Tetrahydrocannabinol, the Main Active Compound in Marijuana, against Ouabain-Induced In Vivo Excitotoxicity, M. van der Stelt, W. B. Veldhuis, P. R. Bär, G. A. Veldink1, J. F. G. Vliegenthart, and K. Nicolay, The Journal of Neuroscience, September 1, 2001
  30. Stephanie Webber: Marijuana could prevent Alzheimer's, 2009. január 27. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  31. Hippocampal Neurotoxicity of Delta 9-Tetrahydrocannabinol - Chan et al. 18 (14): 5322 - Journal of Neuroscience
  32. Az eddigi legalaposabb vizsgálat a kannabiszfogyasztás egészségügyi hatásairól
  33. Flin Flon Mine Area Marijuana Contamination
  34. Huizink, A.C. and Mulder, E.J. (2006) Maternal smoking, drinking or cannabis use during pregnancy and neurobehavioral and cognitive functioning in human offspring. Neurosci. Biobehav. Rev. 30, 24–41
  35. Fried, P.A. et al. (2003) Differential effects on cognitive functioning in 13- to 16-year-olds prenatally exposed to cigarettes and marihuana.Neurotoxicol. Teratol. 25, 427–436
  36. Hardwiring the Brain: Endocannabinoids Shape Neuronal Connectivity Science, May 25, 2007
  37. Paul Berghuis,…:Endocannabinoids regulate interneuron migration and morphogenesis… 2007
  38. Harkany et al: The emerging functions of endocannabinoid signaling during CNS development
  39. J.S. Hayes, R. Lampart, M.C. Dreher, L. Morgan (1991.). „Five-year follow-up of rural Jamaican children whose mothers used marijuana during pregnancy”. West Indian Medical Journal 40 (3), 120-3. o.  
  40. Dreher, M. C., Nugent, K., Hudgins, R. 1994. Prenatal marijuana exposure and neonatal outcomes in Jamaica: an ethnographic study. Pediatrics 93(2): 254-260. Retrieved on 5 Mar 2007
  41. Prenatal Marijuana Exposure and Neonatal Outcomes in Jamaica: An Ethnographic Study, February, 1994
  42. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention 8(12):1071-1078. Retrieved 4 Mar 2007
  43. Burnig Tree - Long Term Alcohol and Drug Dependent Treatment szervezet honlapján idézett 9,11,12 lábjegyzetbeli cikkek.
  44. Tashkin, D. P., Simmons, M. S., Sherrill, D. L., and Coulson, A. H. 1997. Heavy habitual marijuana smoking does not cause an accelerated decline in FEV1 with age. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 155(1): 141-148. Retrieved on 5 Mar 2007
  45. Study finds no marijuana-lung cancer link”, Washington Post, 2006. május 26. (Hozzáférés ideje: 2006. július 13.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a kender címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]