Rost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe. Mi szükség van rájuk, ha végül is emésztetlenül távoznak a szervezetünkből? Többféle jótékony hatásuk is van, ezért annyira fontos a rostokban gazdag táplálkozás. Hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, a bélműködést, az emésztést. Felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor termelődő gázok egy részét. A rosthiányos táplálkozás rövidtávon székrekedést, hosszútávon elhízást, cukorbetegséget vagy akár vastagbélrákot is okozhat

A rostok fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízben oldódó rostok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(pl. pektin, gumiarábikum, zab, inulin, oligofruktóz stb.) Mivel zselésítő (gélképző) tulajdonsággal rendelkeznek, a víz mellett egyéb táplálékokat is megkötnek, lassítják és egyben hatékonyabbá teszik az emésztést. Az ételek egy része ezért könnyebben juthat el a bélrendszer megfelelő helyére. Csökkentik a koleszterinszintet, illetve a vércukorszint hirtelen megugrását az étkezéseket követően.

Jótékonyan hatnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserére és közvetve a bélfalak nyálkahártyáira.

Fertőzések, hasmenés esetén megkötik a baktériumok termelte méreganyagokat is, ezért elősegítik a gyorsabb gyógyulást.

Vízben nem oldódó rostok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(pl. cellulóz, szója-poliszacharid, egyes keményítők stb.) A vizet ezek is megkötik, de mivel nem oldódnak fel benne, felduzzadnak, és segítenek a vastagbél adott szakaszának teljes kitöltésében, ezáltal a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában, végső soron a gyakoribb és könnyebb székelésben is. Az étkezések után a megduzzadó rostanyag könnyen eltölti a beleinket, jóllakottság-érzést nyújt, miközben a megevett tápanyag egy része emésztetlenül fog távozni. Mindezek következtében hatékonyan csökken az elhízás veszélye.

Rostokban gazdag élelmiszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gabonakorpa (főleg búzakorpa), gabonapelyhek
  • az ezekből készült ételek (müzli, hamlet, abonett, korpás kenyér stb.)
  • száraz hüvelyesek (bab, lencse stb.)
  • olajos magvak (dió, mogyoró, napraforgó, mák stb.)
  • egyéb magvak (len, szezám stb.)
  • barnarizs
  • zöldségek (borsó, kukorica, spenót, zeller stb.)
  • gyümölcsök (szilva, szőlő, meggy, alma, barack, eper stb.)

A húsfélék, a tojás és a tejtermékek egyáltalán nem tartalmaznak rostokat, de pl. a kiszitált őrölt gabonák (pl. finomliszt) is csak minimális mértékben.

Rostokban gazdag ételek receptjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.stimulance.hu/index.php?m=1083


Napi rostszükségletünk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a felnőttek számára ajánlott átlagos napi rostbevitel: 25-35 gramm (ez kb. egy kilogramm zöldségnek vagy 5-10 dkg korpának felel meg). Az ideális mennyiség függ a környezettől, az életmódtól, az életkortól stb., ez magyarázza, hogy bizonyos országokban vagy egyes élethelyzetekben (pl. fogyókúra kapcsán) más-más mennyiséget ajánlanak.

http://www.stimulance.hu/index.php?r=465

Irodalmi hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]