Allergén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót váltanak ki allergéneknek nevezzük. Az allergia egy olyan túlérzékenység az immunrendszer szempontjából, hogy valójában ártalmatlan anyagokra reagál. Az allergének az erre érzékennyé vált immunrendszer szempontjából antigénként viselkednek, és elindul a védekezés. Azonban ez a védekezés már olyan erős, valójában túlzás az immunrendszer szempontjából, hogy kellemetlen tünetek jelentkeznek a betegnél és ez megterheli a szervezetét, vagy súlyos esetben halálos lehet. Valamint meg kell említeni, hogy szövődményei is kialakulhatnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Allergia

Röviden mi is történik szervezetünkbe az allergia folyamatában. Az allergiás reakció valójában ott jelentkezik, ahol érintkezik a szervezettel az allergén: bőrfelület, légutak nyálkahártyája, a szájüreg, a légcső, a tűdő, a gyomor és a béltraktus. Amikor bejut a szervezetbe az allergiát kiváltó anyag a limfociták érzékelik az anyag jelenlétét, és annak tartózkodási helyére „utaznak” ahol megkezdődik a védekezés. A B- limfociták IgE- típusú immunglobulint termelnek. A hízósejtek pedig az egész testet behálózó vérerekre tapadnak. Az antitestek összekapcsolódnak a hízósejtetekkel, s ennek hatására elkezdődik a hisztamin nevű mediátor termelése, amely az allergiás tünetekért felelős.

[szerkesztés] Allergének felosztása

Hogy könnyebben áttekinthetőek legyenek az allergéneket csoportokra osztjuk:

Ezen a képen olyan növények láthatóak, amelyek pollenjei a virágzási szezonban allergiás reakciót válthatnak ki, az arra érzékeny személynél. Többek között: fűk, fák. A leggyakoribb pollen allergia okozója a parlagfű.

[szerkesztés] Pollenek

A pollenek a növények hím szaporító sejtjei, virágzás idején a levegőbe kerülnek és a széllel „utaznak”. Ilyenkor légzés útján kerülnek a szervezetbe. Ezért főként légúti panaszokat okoznak. Ma már készülnek pollen naptárak , amelyek jelzik az allergizáló növény virágzási szezonját. A pollen által kiváltott allergia tünetei: tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, szemviszketés, és könnyezés. Kezelése főleg antihisztaminokkal amelyek blokkolják a hisztamint termelő sejtek receptorait. Ezenkívül orrnyálkahártya lohasztók, lokális szteroidok. Megelőzés: pollenek elkerülése. Virágzás idején keveset tartózkodni a szabad levegőn, valamint ne szellőztessenek. Ha lehetőség van rá ajánlott az elutazás.

[szerkesztés] Házipor és állati szőrök

A házipor számos olyan anyagot tartalmaz ami megtalálható az ember környezetében. Az állatok bőrén lévő faggyúmirigyek által termelt, és az állatok nyálában található fehérjék lehetnek allergének. Az állati szőrök közül leggyakoribb allergén a macska szőr. Belégzés során kerülnek a szervezetbe.

[szerkesztés] Penészgomba

Penészgomba egy parazita, mikroszkopikus gombafaj, mely spórái a levegőben találhatóak. Elsősorban nedves helyeken fordul elő: fürdőszoba¸mosókonyha, gyep, széna, levél halom¸gombák alatt. Panaszai megegyeznek a pollen allergia tüneteivel, viszont ezek lehetnek a nyári időszakra koncentrálódóan szezonálisak, de lehetnek egész évre kiterjedők, ha a penész a lakásban található. Megelőzésében a spórák lekerülésén van a hangsúly. Ez úgy kivitelezhető, ha a nedves helyeket rendszeresen szellőztetik és szárítják.

[szerkesztés] Fémek

Többek között:iridium, berrilium, króm, kobalt, nikkel, réz, ezüst, arany, cink, antimon, stb. Érintkezés útján kerülnek kapcsolatba a bőrrel, ami az immunrendszer egyik fontos szerve. De, ha porszerűen belégzi a túlérzékeny személy légúti panaszokat okozhat, egyébként tünetei a bőrön megjelenő urtikária.

[szerkesztés] Rovarok mérgei

Főleg darázs és méh mérgéről van szó. Valójában minden szervezet reagál ezekre a mérgekre. Azonban az erre hiperérzékennyé vált szervezet sokkal hevesebb viselkedést tanúsít a mérgezés folyamán. A második csípéskor már anafilaxiás reakció játszódik le.

[szerkesztés] Poratka

A házi poratka nagyított képe

Az atka az ember környezetében élő apró (szabad szemmel nem látható), a pókok családjába tartozó élősködő. Súlya kb. 0,5 milligramm, naponta 5-6-szor ürít, 6 hetente 50-200 petét rak le. Az ember lehámlott bőrdarabjaival táplálkozik. Kedvez neki, ha van a lakásban házikedvec is: macska, papagáj, kutya. Élettere azonos az emberével, a 20-26°C fokos hőmérsékletet kedveli. Főleg ágymatracban, szőnyegekben él, de a porszemcséken körbeutazhatja a lakást. Élettartama: 2-3 hónap.

Ürüléke és elhalt teteme allergizál. A poratka-allergia jelei megegyeznek a pollen- allergia tüneteivel, ám egész évben jelentkeznek. Nem az élő poratkák jelentenek veszélyt a legyengült immunrendszerrel rendelkező emberekre, hanem az elszáradt ürülékük, amely 0,3 mikron nagyságú por, és a tetemük, melyet belélegzünk, és semmi nem takarítja ki a tüdőnkből. A poratka-allergia első jelei: könnyezik a szem, orrot fújunk, krákogunk reggelente. Az erősödő (allergia) tünetekre az orvosától hisztaminkészítményt kap a beteg (mely tovább gyengíti az immunrendszert), és végül kialakulhat az asztma. A poratka por alakú maradványai tovább telítik a tüdőt, a por fojtogató érzést okozhat.

Amikor a nap besüt a szobába, látni a szálló port. Ha a matracunk aljába leülepedett elszáradt maradványok, a por nedvességhez jut (pl: beleizzadunk az ágyba, vagy vizes eljárással takarítjuk) remek táptalaj lesz a penészgombáknak, melyek további kellemetlenségeket okoznak. (Nagyon súlyos túlérzékenység esetén a bőrön megjelenő ekcéma oka is lehet.) Hatásuk savas, ezáltal a matrac és a szőnyeg anyaga szétmálik, egyre vékonyodik (ezt bizonyítja a porcicák jelenléte a lakásban). Végsősoron a poratka-allergia jelei megegyeznek a pollen-allergia tüneteivel, ám egész évben jelentkeznek. A megelőzés: bőrhuzatos bútorok használata, függönyök és szőnyegek mellőzése, szövetek hetenkénti mosása. Plüssállatokat, szövetből készült kedvenceket mosás után érdemes lefagyasztani 1-2 napig, így megakadályozhatjuk a poratka szaporodását. Használjunk allergiások számára is javasolt légtisztító berendezést, de győződjünk meg róla, hogy az rendelkezik a megfelelő tanúsítványokkal.

[szerkesztés] Ételek

Ezek olyan táplálékok, amelyek tartalmaznak, olyan fehérjéket, melyek allergizálnak. Például a tej, tojás, mogyoró, halak, stb. Mára már az Egészségügyi Világ Szervezet készít olyan táblázatokat, amelyek olyan készítményeket tüntetnek fel, melyekben nincs semmilyen allergén. Emésztőszervrendszeri panaszokat okoz (hányás, hasmenés) valamint urtikáriát, ekcémát és anafilaxiás reakciót.

[szerkesztés] Gyógyszerek

Olyan orvosságok tartoznak ide, amelyek allergiás reakciót váltanak ki a szervezetben, ha bejutnak. Ilyenek: altatók, fájdalom csillapítok, antibiotikumok, helyi érzéstelenítők. Anafilaxiás reakció nyilvánulhat meg az allergia, de kevésbé súlyos esetekben csak bőrpír jelentkezik a gyógyszer beadás helyén. A leggyakoribb a penicil allergia.

Fontos tudni, hogy az allergének mindig fehérjék. Azok az anyagok,amelyek allergének, de nem fehérjék a szervezetbe jutásukkor kapcsolódnak egy fehérjével a szervezetből és az általuk alkotott új molekula fog allergizálni: például a fémek esetében.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken