Asztma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

**Asthma**
*Osztályozás és külső források*
BNO-10	J 45.
BNO-9	493
OMIM	600807
DiseasesDB	1006
MedlinePlus	000141
eMedicine	med/177 emerg/43
MeSH	C08.127.108

Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.

[szerkesztés] Előfordulása

Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig előfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetöek, 0,5-től 10%-ig. Az előfordulási gyakoriság valószínűleg összefügg a nyugati életvitellel.

[szerkesztés] Kóréllattana

Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".

A légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévő fehérvérsejtek (elsősorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tarós gyulladás a hörgők falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv remodellingnek nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes idöleges (reverzibilis) hörgőszükület fokozatosan tartós, maradandó szükületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínűleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgök, különbözö hatásokra pl.: allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírus) gyors beszűküléssel reagálnak.

Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszűkülnek. A szűkületet a légutakat (hörgőket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgök falában lévő simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak. E miatt a tüdőben több levegő marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.

[szerkesztés] Tünetei

A sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha akár halálhoz is vezethet. Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek. Leggyakrabban 3 éves kor után. De bármely életkorban kialakulhat asztma. A tünetek jelentkezhetnek rövid (percekig vagy órákig tartó) légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertőzéstől kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.

[szerkesztés] Vizsgálata, diagnosztikája

Légzésfunkciós tesztek
Provokációs tesztek
Allerrgia vizsgálat
Háziorvos, gyermekorvos, tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász szerepe
pszichoszomatika
Nemzetközi kezelési irányelvek, GINA

[szerkesztés] Kezelése

Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógyszeres kezelés mellett tünetmentes vagy csak minimális tünetei vannak.

Az allergiás asztmásoknál fontos az allergiát kiváltó anyagok kerülése, eltávolítása a beteg környezetéből. Ez háziállatok estében mint, macska, kutya viszonylag egyszerű, de háziporatka vagy méginkább füvek, fák virágpora esetében sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendő.

A gyógyszeres kezelés fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésében használt szereket alapvetően két csoportba szokás sorolni: 1. Hörgőtágítók vagy rohamoldó szerek 2. Gyulladáscsökkentő szerek

Tipikus inhalációs berendezés (Serevent (salmeterol),hosszú hatású hörgőtágító)

A hörgőtágítók a légutak szűkületét oldják. Hatásuk perceken belül jelentkezik, de nem befolyásolják a gyulladást. Ilyenek a rövid hatású béta-mimetikumok, az antikolinerg szerek és a xantin származékok. Legismertebb szerek a szalbutamol,bricanyl, Atrovent, Ipraxa, illetve a teofillin készítmények. A béta-mimetikumok hosszú, 12 órán át ható változatait is használják súlyos asztmásoknál általában inhalációs szteroidokkal kombinálva. Ilyenek a Serevent-Seretide, Foradil-Symbicort. A teofillinek kivételével e szereket leggyakrabban inhalációs készítményekként hasznáják: belélegezhetö spray, vagy porinhalátorok s bizonyos esetekben porlasztó készülékek segítségével. A belélegzés technikája rendkívül fontos a kezelés hatásossága szempontjából.

A gyulladáscsökkentö szerek legjelentösebb, az asztma kezelésében átütö sikert hozó csoportja az inhalációs ( belélegezhetö) szteroidok. E szerek tartós napi egyszeri vagy gyakrabban kétszeri belélegzése már 2-3 hét után a krónikus gyulladás csökkenéséhez s 6 hét után akár teljes megszünéséhez vezet jelentösen javítva vagy megszüntetve a légutak kóros ingerlékenységét ( hyperreaktivitását). A szöveti átalakulást ( remodelling) sajnos nem tudják megakadályozni. Legismertebb képviselöik a beclomethason, budenosid, fluticason (Pulmicort,Flixotid).

Súlyosabb esetben többnyire rövid 5 napos kúrában Prednisolon tabletta is alkalmazható. Súlyos asztmában gyakran tartós szedése is elöfordul.

Újabb készítmény csoport, mely a gyulladást is csökkenti és a hörgöket is tágítja s e mellett az asztmával gyakran együtt járó szénanáthás panaszokat is csökkenti a leukotrien antagonisták. Ismert készítmény a montelukas( Singulair), mely tabletta formájában napi egyszeri dózisban már kisgyermekkortól adható. Sajnos a szteroidokhoz képest kevésbé hatékony, de az asztmások egy csoportjában önmagában is elegendö. Nagy elönye, hogy alig van mellékhatása.

A korábban széleskörben ,föleg gyermekeknél használt membrán stabilizátornak nevezett szereket ma már alig használják a szteroidokénál jóval gyengébb hatásuk miatt. Ilyenek voltak a chromolinok ( natriumcromoglicat, Intal) illetve a Zaditen.

Az antihisztaminok nem hatásosak sem az asztmás gyulladás sem a hörgöszükület kezelésében, ezért nem tartoznak az asztma gyógyszerei közé. A köptetöket és váladékoldókat szintén nem javasolják a nemzetközi asztma kezelési ajánlások erösen kétséges hatásuk miatt.

A rendszeres sportolás kedvezöen hat az asztmára. A magashegyi levegö bizonyos barlangok klimája szintén kedvezöen befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problemák megoldására pszichoterápia is szükségessé válhat.

[szerkesztés] Megelőzése

Jelenleg nem ismerünk egyértelmüen hatásos megelözési módszert.

Az anyatejes táplálás szerepe még nem teljesen tisztázott. Számos vizsgálat a legalább az elsö 6 hónapban kizárólag anyatejjel való táplálást védö hatásúnak találta. Mig más vizsgálatok asztmás anyák gyermekei esetében az anyatejes táplálás asztma gyakoriságot fokozó hatását írták le. (Lancet) Az anyatej számos más kedvezö hatása miatt az orvosok jelenleg a szoptata'st javasolják minden esetben.

A dohányfüstnek kitett ( már az anyahmében is!!) gyermekeknél az asztma gyakrabban jelentkezik. Igy a dohányfüst kerülése része a megelözésnek.

Háziállatok közül a kutya tartását gondolják sokan védö hatásunak. Mig a macskákról nemrég igazolták, hogy a macskára nem allergiások esetében is növelik a légutak hyperreaktivitását.

A környezet allergénmentesen tartása, különösen a háziporatka mentesítés megelözésben betöltött szerepe erösen kétséges.

3 éves kor elötti súlyos léguti virusinfeciók valószínűleg szerepet játszanak az asztma "beindításában". Más vizsgálatok az endotoxinoknak tulajdonítanak védö hatást, mivel a farmon élö terhesek gyermekeinél és farmon felnövö gyermekek esetében jóval ritkábban alakul ki asztma.

Szénanáthás fiatal gyermekeknél immunotherápia ( hyposenzibilizálás) tűnik ígéretesnek jelentösen csökkentve az asztma kialakulását a kezeltek csoportjában.