VI. György brit király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. György
King George VI of England, formal photo portrait, circa 1940-1946.jpg
Hivatalos fénykép 1940 körül

Nagy-Britannia, Írország és a Brit Tengerentúli Domínium királya, India császára
Uralkodási ideje
1936. december 11. – 1952. február 6.
Koronázása Westminsteri apátság, London
1937. május 12.
Elődje VIII. Eduárd
Utódja II. Erzsébet
Életrajzi adatok
Uralkodóház Windsor-ház
Teljes neve Albert Frederick Arthur George
Született
1895. december 14.
Sandringham House, Norfolk, Anglia
Elhunyt
1952. február 6. (56 évesen)
Sandringham House, Norfolk, Anglia
Nyughelye Szent György-kápolna, Windsori kastély
1952. február 15.
Házastársa Elizabeth Bowes-Lyon
Gyermekei II. Erzsébet
Margit
Édesapja V. György
Édesanyja Mária brit királyné

VI. György brit király (angolul: King George VI of the United Kingdom, teljes nevén Albert Frederick Arthur George;[1] Sandringham, 1895. december 14.Sandringham, 1952. február 6.) 1936–1952 között az Egyesült Királyság és a Brit Birodalom uralkodója, 1936–1947 között India utolsó császára, 1936–1949 között Írország királya, 1949. április 28-tól 1952. február 6-ig a Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) szervezetének első feje.[2]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrew Duke of York Arms.svg

V. György brit király (1865–1936) és Mária tecki hercegnő (1867–1953) másodszülött fia, VIII. Eduárd brit király (1894–1972) öccse. Fiatalabb testvérei: Mária brit királyi hercegnő (18971965), Henrik brit királyi herceg (19001974), György kenti herceg ( 19021942) és János (19051919). 1923. április 26-án vette feleségül a skót nemesi családból származó lady Elizabeth Bowes-Lyont, házasságukból két leánygyermekük született: II. Erzsébet (1926–) és Margit hercegnő (19302002).

Fiatalsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először tengerészeti pályára szánták, ezért a dartmouthi tengerészeti iskolába került (1913). 1916-ban főhadnagyként részt vett a jütlandi csatában, azonban egészségügyi problémái miatt kilépett a tengerészettől (1917) és belépett a haditengerészeti légierőbe, majd a légierőnél szolgált. A békekötés után a cambridge-i Trinity College-ban tanult (191920). 1920. június 3-tól – yorki herceggé ütését követően – különböző hivatalos eseményeken a királyt képviseli.[3] Fivére, VIII. Edward lemondása után, 1936. december 12-én hivatalosan királlyá kiáltották ki. A VI. György nevet vette fel, 1937. május 12-én koronázták meg.

Anglia trónján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eleanor Roosevelt VI. György és Erzsébet királynő társaságában (London, 1942)

A II. világháború kitörése előtt megerősítette az angol–francia együttműködést és szoros barátságot kötött az Egyesült Államok elnökével (Franklin D. Roosevelttel), továbbá támogatta Neville Chamberlain (18691940) miniszterelnök Németországgal és Olaszországgal kapcsolatos „megbékélési” politikáját. 1940 májusában – amikor az Alsóház kikényszerítette Chamberlain lemondását – a király külügyminiszterét, Edward Halifaxet (18811959) akarta kinevezni miniszterelnöknek, de rábírták, hogy Winston Churchillt (18741965) jelölje, akit ezután a háború során fenntartás nélkül támogatott.[4] A király bárhol jelent is meg, azonnal felharsant az éljenzés. Amíg a polgári lakosok vidékre utaztak a német Luftwaffe bombázásai elől – a vagyonos családok pedig külföldre (leginkább Kanadába) küldték asszonyaikat és gyermekeiket –, a királyi család Londonban maradt. A Buckingham-palotában spóroltak a fűtéssel és a világítással. Mint jó hazafi szeretett volna részt venni a normandiai partraszállásban, de ebben Churchill megakadályozta, meg kellett elégednie azzal, hogy háborús üzemeket és harcoló egységeket látogat. 1945. május 8-án felesége, leányai és Churchill oldalán fogadta az örömmámortól ittas nemzet lelkes ovációját. Európai trónok omlottak össze a háború alatt, de VI. Györgynek sikerült megmentenie az angol trónt.[5] Amikor India és Pakisztán különálló, független országokká lettek, VI. György elvesztette az „India császára” címet, azonban 1949. április 27-én a tagállamok kormányai hivatalosan a Brit Nemzetközösség fejének ismerték el.

Utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948-tól egészségi állapota folyamatosan romlott,[6] meg akarván előzni a lába elüszkösödését, 1949 márciusában trombózissal megoperálták. Az operáció sikerült, de 1951 nyarára az orvosok megállapították, hogy a királynak tüdő- és gégerákja van, ezért szeptember 26-án eltávolították a bal tüdejét és a gégeizmait. A halál álmában, 1952. február 6-án hajnalban érte – embólia következtében – a Sandringham kastélyban.[5]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
VIII. Eduárd
Anglia királya
19361952
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Erzsébet

A király ábrázolása műalkotásokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A király alakja 2011-ben ismét reflektorfénybe került a 4 Oscar-díjjal jutalmazott A király beszéde című film miatt. Dadogása miatt Albert rettegett a nyilvános beszédektől. Az 1925. október 31-én a Brit Birodalmi Kiállításon elmondott záróbeszéde iszonyatosan kínos volt mind az ő, mind az ottani közönség számára. Ezután kezdett eljárni az ausztrál származású Lionel Logue beszédterapeutához. A herceg és Logue különféle légzőgyakorlatokat végeztek és a hercegnő is türelmesen segítette a gyakorlásban. A kezelés eredményeként a herceg sikeresen tartotta meg a nyitóbeszédet Canberrában az Ausztrál Parlament ülésén 1927-ben, és ezután is kisebb akadozással, de folyékonyan képes volt beszélni. A 2011-es film ezt a történetet dolgozza fel, a királyt Colin Firth, míg Logue-ot Geoffrey Rush alakította.[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Teljes uralkodói címe: His Majesty George the Sixth, by the Grace of God, of Great Britain, Ireland and the British Dominions beyond the Seas King, Defender of the Faith, Emperor of India. – Magyarul: Őfelsége VI. György, Isten kegyelméből Nagy-Britannia, Írország és a Brit Tengerentúli Domíniumok királya, a hit védelmezője, India császára.
  2. Čornej, Petr et al.: Európa uralkodói. Maecenas, [Budapest], 1999. 88. p.
  3. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo, [Budapest], 2001. 208–209. p.
  4. Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 231. p.
  5. ^ a b Bricard, I.: i.m. 211. p.
  6. Fodor Á., A. et al.: i.m. 231. p.
  7. http://boomnews.info/i-need-a-royal-pardon-hes-tipped-for-an-oscar-but-colin-firths-more-worried-about-the-queen-seeing-him-playing-her-father-bawling-out-the-f-word/

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. György brit király témájú médiaállományokat.