III. György brit király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. György brit király
George III in Coronation Robes.jpg
III. György koronázási díszben (1762)

Ragadványneve Farmer George
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága királya
Uralkodási ideje
1760. október 25.1820. január 29.
Koronázása Westminsteri apátság
1761. szeptember 22.
Elődje II. György
Utódja IV. György
Braunschweig-Lüneburg (Hannover) választófejedelme
II. György hannoveri választófejedelem
Elődje II. György
Utódja (az állam megszűnt)
Hannover királya
Uralkodási évei 1814–1820
Elődje (új állam)
Utódja IV. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hannover-ház
Született 1738. június 4.
London
Elhunyt 1820. január 29.
Windsori kastély
Nyughelye Windsori kastély Szent György-kápolnája
1820. február 16.
Házastársa Sarolta Zsófia mecklenburg-strelitzi hercegnő
Gyermekei György (1762)
Frigyes (1763)
Vilmos (1765)
Sarolta (1766)
Eduárd (1767)
Auguszta Zsófia (1768)
Erzsébet (1770)
Ernő Ágost (1771)
Ágost Frigyes (1773)
Adolf (1774)
Mária (1776)
Zsófia (1777)
Octavius (1779)
Alfréd (1780)
Amelia (1783)
Édesapja Frigyes walesi herceg
Édesanyja Auguszta Szász–Coburg–Gothai hercegnő

III. György (1738. június 4.1820. január 29.), 1760-1820 között brit uralkodó

Tartalomjegyzék

Származása és ifjúkora [szerkesztés]

A Hannover-ház első angliai születésű, angol anyanyelvű sarja.

Házassága [szerkesztés]

Uralkodásának kezdete [szerkesztés]

Trónrakerülésekor javában dúlt a hétéves háború (1756–1763), amelyből 3 év után Nagy-Britannia győztesként került ki. A háború következményeként Anglia elhódította Franciaországtól Kanadát.

Amerikai függetlenségi háború [szerkesztés]

Egyetlen vesztes háborúja az amerikai függetlenségi háború volt (1775–1783), amelyben Nagy-Britannia elveszítette 13 észak-amerikai gyarmatát.

Napóleoni háborúk [szerkesztés]

Uralkodása alatt tört ki a francia forradalom (1789–1799), amelynek leverési kísérleteibe Anglia is beavatkozott, 1793-ban hadat üzenve Franciaországnak. A francia forradalmi hadseregek azonban sikeresen védték meg országukat a rájuk támadó porosz, osztrák, spanyol és brit hadseregtől.

A francia forradalom végével a háborúk nem múltak el. Az 1799-ben hatalomra került Napoléon Bonaparte tábornok általános háborút indított Európa és a Brit-szigetek ellen. A első koalíciós háborúk kudarca után a britek 1802-ben megkötötték a franciákkal az amiens-i békeszerződést.

Még ebben az évben a György király bérgyilkosokkal megölette I. Pál orosz cárt (1796–1802), aki szövetségre lépett volna Bonaparte Napóleonnal. Utódja, I. Sándor cár (1802–1825) már Napóleon ellensége lett. György király hadiflottája több fontos tengeri győzelmet aratott, így 1798-ban Abukirnál a francia expedíciós flotta felett (nílusi csata), majd 1805-ben a Trafalgar-foknál az egyesített spanyol–francia flotta felett. A tengeren aratott hadi sikerek megakadályozták a Brit-szigetek ellen tervezett francia inváziót, bár a trafalgari csatában maga a Földközi-tengeri brit flottaparancsnok, Horatio Nelson altengernagy is elesett.

III. György miniszterelnöke, William Pitt sorra hozta létre a francia–ellenes koalíciókat, és támogatta az európai nagyhatalmakat Franciaországgal szemben. Anglia gazdaságának megtörése érdekében 1806. november 21-én Napóleon császár bevezette a kontinentális zárlatot, de mivel ezt számos semleges és csatlós ország is kijátszotta, végül nem ért el vele semmit. A szövetséges csapatok 1813-ban a lipcsei csatában legyőzték a császár csapatait, aki 1814-ben lemondott. Visszatérése után 1815-ben Napóleon a waterlooi csatában ismét döntő vereséget szenvedett a brit–porosz szövetséges hadaktól. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson (1814–1815) a briteknek ítéltek több jelentős gyarmatot (Indiát, a Jóreménység fokát), és megszereztek több, a tengerhajózás szempontjából fontos stratégiai pontot is, így Helgolandot, a Jón-szigeteket és Máltát.

Betegsége és halála [szerkesztés]

1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesítését kimondó uniós törvénnyel létrejött az Egyesült Királyság. Elhatalmasodó elmebaja miatt a királyt 1810-ben gondnokság alá helyezték, és 1811-től helyette régens, a későbbi IV. György brit király uralkodott.

Gyermekei [szerkesztés]

Feleségétől, Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnőtől (1744. május 19.1818. november 17.) 16 gyermeke született:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
IV. György 1762. augusztus 12. 1830. június 26.
Frigyes 1763. augusztus 16. 1827. január 5.
IV. Vilmos 1765. augusztus 21. 1837. június 20.
Sarolta 1766. szeptember 29. 1828. október 6.
Eduárd 1767. november 2. 1820. január 23.
Auguszta Zsófia 1768. november 8. 1840. szeptember 22.
Erzsébet 1770. május 22. 1840. január 10.
Ernő Ágost 1771. június 5. 1851. november 18. Hannoveri király.
Ágost Frigyes 1773. január 27. 1843. április 22.
Adolf 1774. február 24. 1850. július 8.
Mária 1776. április 25. 1857. április 30.
Zsófia 1777. november 3. 1848. május 27.
Octavius 1779. február 23. 1783. május 3.
Alfréd 1780. szeptember 22. 1782. augusztus 20.
Amelia 1783. augusztus 7. 1810. november 2.

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

  • George III. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  • Georg Schnath: Georg Ludwig. In Neue Deutsche Biographie 6. Berlin ann = 1964: Duncker & Humblot. 210–211. o. Online hozzáférés


Előző uralkodó:
II. György
Anglia királya
17601820
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
IV. György