III. György brit király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. György brit király
George III in Coronation Robes.jpg
III. György koronázási díszben (1762)

Ragadványneve Farmer George vagy György gazda
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királya
III. György
Uralkodási ideje
1760. október 25.1820. január 29.
Uralkodási évei 1760-1820
Koronázása Westminster-i apátság
1761. szeptember 22.
Elődje II. György
Utódja IV. György
Braunschweig-Lüneburg (Hannover) választófejedelme
II. György hannover-i választófejedelem
Uralkodási ideje
17601806
Uralkodási évei 1760–1806
Elődje II. György
Utódja (az állam megszűnt)
Hannover királya
Uralkodási ideje
1814. október 12.1820.január 29.
Uralkodási évei 1814-1820
Elődje (új állam)
Utódja IV. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hannover-ház
Teljes neve György Vilmos Frigyes
Született 1738. június 4.
London
Elhunyt 1820. január 29.
Windsor-i kastély
Nyughelye a Windsor-i Kastély Szent György-kápolnája
1820. február 16.
Házastársa Sarolta Zsófia mecklenburg-strelitzi hercegnő
Gyermekei György (1762)
Frigyes (1763)
Vilmos (1765)
Sarolta (1766)
Eduárd (1767)
Auguszta Zsófia (1768)
Erzsébet (1770)
Ernő Ágost (1771)
Ágost Frigyes (1773)
Adolf (1774)
Mária (1776)
Zsófia (1777)
Oktáviusz (1779)
Alfréd (1780)
Amélia (1783)
Édesapja Frigyes wales-i herceg
Édesanyja Auguszta szász–coburg–gotha-i hercegnő

III. György (1738. június 4.1820. január 29.), 1760. október 25. és 1820. január 29. között brit uralkodó

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes neve György Vilmos Frigyes, és a Hannover-ház első angliai születésű, angol anyanyelvű sarja, Frigyes Lajos wales-i herceg (II. György brit király legidősebb fia) és Szász-Gotha-Altenburg-i Auguszta hercegnő második gyermeke és első fia. Még nyolc édestestvére született, egy nővére, Auguszta Friderika, és négy öccse, Eduárd Ágost, Vilmos Henrik, Henrik Frigyes és Frigyes Vilmos, valamint három húga, Erzsébet Karolina, Lujza Anna és Karolina Matilda.

Szüleik 1736. április 27-én házasodtak össze.

Született három házasságon kívüli féltestvére is, apja két szeretőjétől, FitzFrederick 1732. június 4-én, Amelia 1733. április 21-én (anyjuk Anne Vane) és Charles 1736-ban (anyja Margaret, Marsac grófnője).

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1761. szeptember 8-án György feleségül vette az akkor 17 éves Sarolta mecklenburg-strelitz-i hercegnőt, Károly Lajos Frigyes herceg és Erzsébet Albertin szász-hildburghausen-i hercegnő legkisebb leányát. A frigy nem szerelemből köttetett, ugyanis György igazi választottja nem más volt, mint Lady Sarah Lennox, Richmond 2. hercegének egyik leánya, ám őt sajnos nem vehette feleségül, mivel származása nem volt elég előkelő, annak ellenére, hogy a hölgy dédapja nem más volt, mint maga II. Károly angol király.

Uralkodásának kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónra kerülésekor javában dúlt a hétéves háború (1756–1763), amelyből 3 év után Nagy-Britannia győztesként került ki. A háború következményeként Anglia elhódította Franciaországtól Kanadát.

Amerikai függetlenségi háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen vesztes háborúja az amerikai függetlenségi háború volt (1775–1783), amelyben Nagy-Britannia elveszítette 13 észak-amerikai gyarmatát.

Egy elterjedt városi legenda szerint 1776. július 4-én, azaz a függetlenségi nyilatkozat aláírásának napján az uralkodó azt írta a naplójába, hogy „Ma nem történt semmi említésre méltó” („Nothing of importance occurred today”). Arnold Hunt, a British Library kurátora szerint ez nem lehet igaz, mert III. György nem is vezetett naplót.[1]

Napóleoni háborúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása alatt tört ki a francia forradalom (1789–1799), amelynek leverési kísérleteibe Anglia is beavatkozott, 1793-ban hadat üzenve Franciaországnak. A francia forradalmi hadseregek azonban sikeresen védték meg országukat a rájuk támadó porosz, osztrák, spanyol és brit hadseregtől.

A francia forradalom végével a háborúk nem múltak el. Az 1799-ben hatalomra került Napoléon Bonaparte tábornok általános háborút indított Európa és a Brit-szigetek ellen. A első koalíciós háborúk kudarca után a britek 1802-ben megkötötték a franciákkal az amiens-i békeszerződést.

Még ebben az évben a György király bérgyilkosokkal megölette I. Pál orosz cárt (1796–1802), aki szövetségre lépett volna Bonaparte Napóleonnal. Utódja, I. Sándor cár (1802–1825) már Napóleon ellensége lett. György király hadiflottája több fontos tengeri győzelmet aratott, így 1798-ban Abukirnál a francia expedíciós flotta felett (nílusi csata), majd 1805-ben a Trafalgar-foknál az egyesített spanyol–francia flotta felett. A tengeren aratott hadi sikerek megakadályozták a Brit-szigetek ellen tervezett francia inváziót, bár a trafalgari csatában maga a Földközi-tengeri brit flottaparancsnok, Horatio Nelson altengernagy is elesett.

III. György miniszterelnöke, William Pitt sorra hozta létre a francia–ellenes koalíciókat, és támogatta az európai nagyhatalmakat Franciaországgal szemben. Anglia gazdaságának megtörése érdekében 1806. november 21-én Napóleon császár bevezette a kontinentális zárlatot, de mivel ezt számos semleges és csatlós ország is kijátszotta, végül nem ért el vele semmit. A szövetséges csapatok 1813-ban a lipcsei csatában legyőzték a császár csapatait, aki 1814-ben lemondott. Visszatérése után 1815-ben Napóleon a waterlooi csatában ismét döntő vereséget szenvedett a brit–porosz szövetséges hadaktól. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson (1814–1815) a briteknek ítéltek több jelentős gyarmatot (Indiát, a Jóreménység fokát), és megszereztek több, a tengerhajózás szempontjából fontos stratégiai pontot is, így Helgolandot, a Jón-szigeteket és Máltát.

Betegsége és halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesítését kimondó uniós törvénnyel létrejött az Egyesült Királyság. Elhatalmasodó elmebaja miatt a királyt 1810-ben gondnokság alá helyezték, és 1811-től helyette régens, a későbbi IV. György brit király uralkodott.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségétől, Sarolta mecklenburg–strelitz-i hercegnőtől (1744. május 19.1818. november 17.) 15 gyermeke született:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
IV. György 1762. augusztus 12. 1830. június 26. Nagy-Britannia uralkodója 1820. január 29. és 1830. június 26. között, aki először a kétszeres özvegy Maria Fitzherbert-et vette el 1785. december 15-én, ám frigyüket érvénytelenítették, így másodjára is megnősült. Ezúttal Brunszvik-i Karolina hercegnőt vezette oltár elé, 1795. április 8-án.
Frigyes Ágost 1763. augusztus 16. 1827. január 5. York és Albany hercege, aki 1791.szeptember 29-én nőül vette Friderika Sarolta Ulrike Katarina porosz királyi hercegnőt
IV. Vilmos 1765. augusztus 21. 1837. június 20. Nagy-Britannia királya 1830. június 26. és 1837. június 20. között, aki 1818. július 11-én Szász-Meiningen-i Adelheid Amélia Lujza Teréza Karolina hercegnőt vette feleségül.
Sarolta Auguszta Matilda 1766. szeptember 29. 1828. október 6. 1797. május 18-án hozzáment az özvegy, négygyermekes Frigyes württemberg-i királyhoz
Eduárd Ágost 1767. november 2. 1820. január 23. Kent és Strathearn hercege, aki 1818. május 29-én feleségül vette az özvegy, kétgyermekes Szász-Coburg-Saalfeld-i Mária Lujza Viktória hercegnőt. Az ő egyetlen gyermekük lett a későbbi Viktória brit királynő
Auguszta Zsófia 1768. november 8. 1840. szeptember 22. Soha nem ment férjhez és gyermeke sem született.
Erzsébet 1770. május 22. 1840. január 10. Ő először George Ramus-hoz ment hozzá, és egy leányuk is született 1788-ban, Eliza, ám frigyüket érvénytelenítették, ezért 1818. április 7-én nőül ment VI. Frigyeshez, Hesse-Homburg tartománygrófjához
Ernő Ágost 1771. június 5. 1851. november 18. I. Ernő Ágost néven hannover-i király lett 1837. június 20. és 1851. november 18. között, aki 1815. május 29-én feleségül vette a kétszeres özvegy, tízgyermekes Mecklenburg-Strelitz-i Friderika Lujza Karolina nagyhercegnőt
Ágost Frigyes 1773. január 27. 1843. április 22. Sussex hercege, aki először Lady Augusta Murray-t vette feleségül 1793. április 4-én, utána pedig 1831. május 2-án Lady Cecilia Letitia Underwood-ot
Adolf Frigyes 1774. február 24. 1850. július 8. Cambridge hercege, aki 1818. június 1-jén nőül vette Auguszta Vilhelmina Lujza hesse-kassel-i tartománygrófnőt
Mária 1776. április 25. 1857. április 30. 1816. július 22-én hozzáment Vilmoshoz, Gloucester és Edinburgh hercegéhez
Zsófia Matilda 1777. november 3. 1848. május 27. Hajadonként halt meg, gyermektelenül.
Oktáviusz 1779. február 23. 1783. május 3. Egy gyermekbetegség okozta halálát.
Alfréd 1780. szeptember 22. 1782. augusztus 20. Egy gyermekbetegség okozta halálát.
Amélia 1783. augusztus 7. 1810. november 2. Hajadonként és gyermektelenül hunyt el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Reading the Declaration of Independence. (Hozzáférés: 2014. július 19.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • George III. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  • Georg Schnath: Georg Ludwig. In Neue Deutsche Biographie 6. Berlin ann = 1964: Duncker & Humblot. 210–211. o.  


Előző uralkodó:
II. György
Anglia királya
17601820
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
IV. György