III. György brit király

III. György brit király
III. György koronázási díszben (1762)
Ragadványneve	Farmer George
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága királya
Uralkodási ideje 1760. október 25. – 1820. január 29.
Koronázása	Westminsteri apátság 1761. szeptember 22.
Elődje	II. György
Utódja	IV. György
Braunschweig-Lüneburg (Hannover) választófejedelme
II. György hannoveri választófejedelem
Elődje	II. György
Utódja	(az állam megszűnt)
Hannover királya
Uralkodási évei	1814–1820
Elődje	(új állam)
Utódja	IV. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hannover-ház
Született	1738. június 4. London
Elhunyt	1820. január 29. Windsori kastély
Nyughelye	Windsori kastély Szent György-kápolnája 1820. február 16.
Házastársa	Sarolta Zsófia mecklenburg-strelitzi hercegnő
Gyermekei	György (1762) Frigyes (1763) Vilmos (1765) Sarolta (1766) Eduárd (1767) Auguszta Zsófia (1768) Erzsébet (1770) Ernő Ágost (1771) Ágost Frigyes (1773) Adolf (1774) Mária (1776) Zsófia (1777) Octavius (1779) Alfréd (1780) Amelia (1783)
Édesapja	Frigyes walesi herceg
Édesanyja	Auguszta Szász–Coburg–Gothai hercegnő

III. György (1738. június 4. – 1820. január 29.), 1760-1820 között brit uralkodó

Származása és ifjúkora

A Hannover-ház első angliai születésű, angol anyanyelvű sarja.

Uralkodásának kezdete

Trónrakerülésekor javában dúlt a hétéves háború (1756–1763), amelyből 3 év után Nagy-Britannia győztesként került ki. A háború következményeként Anglia elhódította Franciaországtól Kanadát.

Amerikai függetlenségi háború

Egyetlen vesztes háborúja az amerikai függetlenségi háború volt (1775–1783), amelyben Nagy-Britannia elveszítette 13 észak-amerikai gyarmatát.

Napóleoni háborúk

Uralkodása alatt tört ki a francia forradalom (1789–1799), amelynek leverési kísérleteibe Anglia is beavatkozott, 1793-ban hadat üzenve Franciaországnak. A francia forradalmi hadseregek azonban sikeresen védték meg országukat a rájuk támadó porosz, osztrák, spanyol és brit hadseregtől.

A francia forradalom végével a háborúk nem múltak el. Az 1799-ben hatalomra került Napoléon Bonaparte tábornok általános háborút indított Európa és a Brit-szigetek ellen. A első koalíciós háborúk kudarca után a britek 1802-ben megkötötték a franciákkal az amiens-i békeszerződést.

Még ebben az évben a György király bérgyilkosokkal megölette I. Pál orosz cárt (1796–1802), aki szövetségre lépett volna Bonaparte Napóleonnal. Utódja, I. Sándor cár (1802–1825) már Napóleon ellensége lett. György király hadiflottája több fontos tengeri győzelmet aratott, így 1798-ban Abukirnál a francia expedíciós flotta felett (nílusi csata), majd 1805-ben a Trafalgar-foknál az egyesített spanyol–francia flotta felett. A tengeren aratott hadi sikerek megakadályozták a Brit-szigetek ellen tervezett francia inváziót, bár a trafalgari csatában maga a Földközi-tengeri brit flottaparancsnok, Horatio Nelson altengernagy is elesett.

III. György miniszterelnöke, William Pitt sorra hozta létre a francia–ellenes koalíciókat, és támogatta az európai nagyhatalmakat Franciaországgal szemben. Anglia gazdaságának megtörése érdekében 1806. november 21-én Napóleon császár bevezette a kontinentális zárlatot, de mivel ezt számos semleges és csatlós ország is kijátszotta, végül nem ért el vele semmit. A szövetséges csapatok 1813-ban a lipcsei csatában legyőzték a császár csapatait, aki 1814-ben lemondott. Visszatérése után 1815-ben Napóleon a waterlooi csatában ismét döntő vereséget szenvedett a brit–porosz szövetséges hadaktól. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson (1814–1815) a briteknek ítéltek több jelentős gyarmatot (Indiát, a Jóreménység fokát), és megszereztek több, a tengerhajózás szempontjából fontos stratégiai pontot is, így Helgolandot, a Jón-szigeteket és Máltát.

Betegsége és halála

1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesítését kimondó uniós törvénnyel létrejött az Egyesült Királyság. Elhatalmasodó elmebaja miatt a királyt 1810-ben gondnokság alá helyezték, és 1811-től helyette régens, a későbbi IV. György brit király uralkodott.

Gyermekei

Feleségétől, Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnőtől (1744. május 19. – 1818. november 17.) 16 gyermeke született:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
IV. György	1762. augusztus 12.	1830. június 26.
Frigyes	1763. augusztus 16.	1827. január 5.
IV. Vilmos	1765. augusztus 21.	1837. június 20.
Sarolta	1766. szeptember 29.	1828. október 6.
Eduárd	1767. november 2.	1820. január 23.
Auguszta Zsófia	1768. november 8.	1840. szeptember 22.
Erzsébet	1770. május 22.	1840. január 10.
Ernő Ágost	1771. június 5.	1851. november 18.	Hannoveri király.
Ágost Frigyes	1773. január 27.	1843. április 22.
Adolf	1774. február 24.	1850. július 8.
Mária	1776. április 25.	1857. április 30.
Zsófia	1777. november 3.	1848. május 27.
Octavius	1779. február 23.	1783. május 3.
Alfréd	1780. szeptember 22.	1782. augusztus 20.
Amelia	1783. augusztus 7.	1810. november 2.

További információk

• George III. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
• Georg Schnath: Georg Ludwig. In Neue Deutsche Biographie 6. Berlin ann = 1964: Duncker & Humblot. 210–211. o. Online hozzáférés

Előző uralkodó: II. György

Anglia királya 1760 – 1820

Következő uralkodó: IV. György