Hirohito japán császár
| Sóva császár Hirohito császár |
|
 |
|
| Hirohito császár | |
|
|
|
| Japán 124. császára | |
| Hirohito | |
| Uralkodási ideje 1926. december 25. – 1989. január 7. |
|
| Elődje | Taisó |
| Utódja | Akihito |
| Korszak | Sóva korszak (昭和) |
| Életrajzi adatok | |
| Gyermekkori név | Micsi no mija |
| Keresztnév | Hirohito (裕仁) |
| Halála utáni név | Sóva |
| Született | 1901. április 29. Tokió |
| Elhunyt | 1989. január 7. (87 évesen) Tokió |
| Házastársa | Kódzsun császárné |
| Gyermekei | Sigeko hercegnő Szacsiko hercegnő Kazuko hercegnő Acuko hercegnő Akihito Hitachi herceg Takako hercegnő |
| Édesapja | Taisó |
| Édesanyja | Teimei császárné |
Hirohito (裕仁) (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. császára 1926 és 1989 között. 1989. január 7-én bekövetkezett halála után a Japán Országgyűlés a Sóva (昭和天皇 Shōwa Tennō) nevet adta neki, a szigetországon kívül azonban ma is Hirohitoként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában.
Tartalomjegyzék |
Élete a koronázásig [szerkesztés]
Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito koronaherceg és Szadako koronahercegnő első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (迪宮 Michi no miya) hívták. Már nagyapja, Meidzsi japán császár halála után nyilvánvalóva vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Koronahercegnek 1916. november 2-án lépett elő.
A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a koronahercegek számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első koronaherceg aki elhagyta a felkelő nap országát.
1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:
- Teru hercegnő (1925. december 9. – 1961. július 23.)
- Hisza hercegnő (1927. szeptember 10. – 1928. március 8.)
- Taka hercegnő (1929. szeptember 30. – 1989. május 26.)
- Jori hercegnő (1931. március 7. –)
- Akihito koronaherceg (ma Japán császára) (1933. december –)
- Hitacsi herceg (1935. november 28. –)
- Szuga hercegnő (1939. március 2. –)
Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek a biológiai anyja az előző császár felesége volt.
Uralma a második világháború alatt [szerkesztés]
Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányító a hadsereg tisztjei voltak, mint például Tódzsó Hideki.
Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez – Douglas MacArthur szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát.
Irodalom [szerkesztés]
- Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest 1990, Gondolat, 156 p., ISBN 963-282-342-7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Taisó |
|
Következő uralkodó: Akihito |
