Hirohito japán császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóva császár
Hirohito császár
Hirohito in dress uniform.jpg
Hirohito császár

Japán 124. császára
Hirohito
Uralkodási ideje
1926. december 25.1989. január 7.
Elődje Taisó
Utódja Akihito
Korszak Sóva korszak (昭和)
Életrajzi adatok
Gyermekkori név Micsi no mija
Keresztnév Hirohito (裕仁)
Posztumusz név Sóva
Született 1901. április 29.
Tokió
Elhunyt 1989. január 7. (87 évesen)
Tokió
Házastársa Kódzsun császárné
Gyermekei Sigeko hercegnő
Szacsiko hercegnő
Kazuko hercegnő
Acuko hercegnő
Akihito
Hitachi herceg
Takako hercegnő
Édesapja Taisó
Édesanyja Teimei császárné

Hirohito (裕仁) (1901. április 29.1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. császára 1926 és 1989 között. 1989. január 7-én bekövetkezett halála után a Japán Országgyűlés a Sóva (昭和天皇 Shōwa Tennō) nevet adta neki, a szigetországon kívül azonban ma is Hirohitoként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában.

Élete a koronázásig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito koronaherceg és Szadako koronahercegnő első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (迪宮 Michi no miya) hívták. Már nagyapja, Meidzsi japán császár halála után nyilvánvalóva vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Koronahercegnek 1916. november 2-án lépett elő.

A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a koronahercegek számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első koronaherceg aki elhagyta a felkelő nap országát.

1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:

Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek a biológiai anyja az előző császár felesége volt.

Uralma a második világháború alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányító a hadsereg tisztjei voltak, mint például Tódzsó Hideki.

Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez – Douglas MacArthur szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest 1990, Gondolat, 156 p., ISBN 963-282-342-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirohito témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
Taisó
Japán császár
1926–1989
Japán címere
Következő uralkodó:
Akihito