Meidzsi japán császár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Meidzsi császár | |
 |
|
| Meidzsi császár katonai egyenruhájában | |
|
|
|
| Japán 122. császára | |
| Mucuhito | |
| Uralkodási ideje 1867. február 3. – 1912. július 30. |
|
| Elődje | Kómei |
| Utódja | Taisó |
| Korszak | Meidzsi-korszak |
| Életrajzi adatok | |
| Gyermekkori név | Szacsi no mija |
| Keresztnév | Mucuhito |
| Halála utáni név | Meidzsi |
| Született | 1852. november 3. Kiotó, Japán |
| Elhunyt | 1912. július 30. (59 évesen) Tokió, Japán |
| Házastársa | Icsidzsó Maszako |
| Gyermekei | Josihito koronaherceg Maszako hercegnő Fuszako hercegnő Nobuko hercegnő Tosiko hercegnő |
| Édesapja | Kómei |
| Édesanyja | Nakajama Josiko |
Meidzsi császár (明治天皇, Meidzsi tennó) (1852. november 3. – 1912. július 30.) a hagyományos öröklődés alapján Japán császára, aki 1867. február 3-ától haláláig uralkodott.
Elődeihez hasonlóan halála után posztumusz nevén nevezik. Halálakor egy újonnan kialakult szokás szerint posztumusz nevét az alapján határozták meg, hogy melyik korszakban volt császár: mivel a Meidzsi-korszakban (a Meidzsi szó jelentése felvilágosult kormányzat) uralkodott, ezért a Meidzsi császár nevet kapta. Élete során a Mucuhito nevet használta, bár Japánon kívül néha még ma is így emlegetik. Japánon belül azonban csak Meidzsinek hívják, mivel ott személyes nevének használata illetlenségnek számít.
Élete [szerkesztés]
Meidzsi Kómei császár és udvarhölgye, Nakajama Josiko fiaként született. A császár gyerekei közül ő volt az egyetlen, aki megélte a felnőttkort. Nyolc hónappal Matthew C. Perry sorhajókapitány és az amerikai fekete hajók érkezése és két évvel amerikai–japán szerződés megkötése előtt született. Ifjúkorában Szacsi no mija (Szacsi herceg) volt a neve. Gyermekkora nagy részét a Nakajama-háznál, Kiotóban töltötte: akkoriban szokás volt, hogy a császár gyerekeit előkelő udvarbeliek családjánál nevelték fel.
Meidzsi-restauráció [szerkesztés]
A Meidzsi-reformok szimbolikus vezéregyénisége maga Meidzsi császár volt. A restauráció véget vetett a Tokugava-sógunátus több mint két és fél évszázados uralmának. Az ötcikkelyes eskü, amely az új kormányzat természetét határozta meg, megszüntette a feudalizmust és új, modern kormányzatot hirdetett ki. Bár megalakult a parlament, annak és a császárnak sem volt jelentős hatalma: az igazi erőt azok a daimjók és szamurájok birtokolták, akik a restaurációt vezették. A császári székhely Kiotó helyett a Tokió nevet felvevő Edó lett. Meidzsi császár hosszú idő után az első uralkodó lett, aki még 50 évesen is a trónon ülhetett.
Mind a mai napig Meidzsi császár szerepe a reformokban vitatott. Biztosan nem ő irányította Japánt, de hogy mekkora befolyása volt, nem tudható. Az sem ismeretes, hogy támogatta-e vagy sem az első kínai–japán háborút vagy az orosz–japán háborút.
| Előző uralkodó: Kómei |
|
Következő uralkodó: Taisó |
